181288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető anyagok, főleg mezőgazdasági növényi hulladékok eltüzelésére
181288 MAGTAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. III. 17. (670-81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : F 23 G 9/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1985. II. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Bátyi Béla okleveles gépészmérnök 30%, Gulyás Géza okleveles gépész- Láng Gépgyár, Budapest mérnök 25%, Budapest, Bozsó Zoltán okleveles gépészmérnök 20%, Dunakeszi, Csákány István lakatos csop. vez. 15%, Bartucz János szaktechnikus 10%, Budapest Eljárás és berendezés éghető anyagok, főleg mezőgazdasági növényi hulladékok eltüzelésére 1 A találmány tárgya max. 45 súly% nedvességet (vizet) tartalmazó éghető anyagok - főleg mezőgazdasági növényi hulladékok, maradványok - eltüzelés útján történd hasznosítására szolgáló eljárás és berendezés. 5 A szilárd anyagok eltüzelésének feltétele a tüzelőanyagnak gyulladási hőmérsékletre való felmelegítése. A tüzelőanyag felmelegítésével egyidejűleg történik a tüzelőanyag nedvességtartalmától függő vízmennyiség elpárologtatása, azaz a szárítás. Mivel a 10 víz elpárologtatásához szükséges hőmennyiség egy nagyságrenddel nagyobb, mint ami a szilárd részek felmelegítéséhez szükséges, a tüzelőberendezésben lejátszódó folyamat legkritikusabb fázisa a szárítás, különösen a nagy nedvességtartalmú tüzelőanyagok- 15 nál. Ez a probléma különösen a mezőgazdasági növényi hulladékok, maradványok eltüzeléses hasznosításánál jelentkezik szembetűnően, ugyanis a mezőgazdasági növények maradványai a betakarításkor 20 igen sok nedvességet tartalmaznak. Ezeknek a maradványoknak jellemzője az is, hogy még légszáraz állapotban is viszonylag sok nedvességet tartalmaznak, így eltüzeléses hasznosításuk megnövekedett problémát jelent, ugyanakkor a me- 25 zőgazdasági termelésben keletkező nagy nedvességtartalmú maradványtermékek hamar rothadásnak indulnak és tüzelésre alkalmatlanná válnak. A mezőgazdasági maradványok eltüzelésére eddig alkalmazott tüzelőberendezések lényegében a szén-2 tüzelésnél ismert módon működnek. A töltőgaratból a rostélyra adagolt terméket a rostély elején széntüzeléseiméi alkalmazott hagyományos módszerekkel, ún. gyújtóboltozattal, valamint az égés szakaszában kialakult láng visszasugárzásának hatásával szárították ki és hozták gyulladási hőmérsékletre. Ezek a módszerek még a kifejezetten légszáraz állapotban levő mezőgazdasági maradványok eltüzelésére is csak korlátozott mértékben voltak alkalmasak, mert mintegy max. 20-25% nedvességtartalmú tüzelőanyaggal képesek csak működni. Ennek többek között az az oka, hogy a mezőgazdasáp maradványok eltüzelésekor a tűztér hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint széntüzelés esetén, így a gyújtóboltozat hőmérséklete is sokkal kisebb. Mivel a sugárzással átvitt hőáram a gyújtóboltozat abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos, a hagyományos gyújtóboltozatok nem képesek a nagyobb nedvességtartalmú tüzelőanyagot kiszárítani. Emiatt a betakarítási állapotban levő növényi maradványok zömének - mint pl. a kukoricaszár - eltüzelését nem tudták megvalósítani. A találmány által megoldandó feladat az eddig ismert berendezések korlátainak megszüntetése és hibáinak kiküszöbölése mellett olyan tüzelőeljárás és tüzelőberendezés kialakítása, amely a légszáraz állapotnál nedvesebb, maximum 45 súly% összes nedvességgel rendelkező mezőgazdasági maradványok eltüzeléses hasznosítására is alkalmas. 181288
