181282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszint alatti testek, különösen vastagsági méretükhöz képest nagy oldalirányú kiterjedésű lemezszerű testek előállítására utúszilárdulú anyagnak a talajba injektálásával
181282 6 Sorsz. Paraméter Hagyományos négyzethálós kiosztás A találmány szerinti hálós kiosztás A találmány szerinti megoldás által elérhető eredmény %-os mutatószáma +: jobb, rosszabb) 1. minimális hatósugár ro ro-2. maximális hatósugár 1,4142 r0 1,1547 rQ +62,6 3. a teljes talajtérfogatból zavartalanul (átfedés nélkül) injektálható 78,5% 90,7% +12,2 4. átfedett (zavart) zóna 57,1% 20,9% +36,2 5. azonos térfogat injektálásához szükséges furathossz 1,00 m 1,155 m-15,5 A táblázatból látható, hogy a műszaki eredményt 20 és a gazdaságosságot, egyenletesebb átitatást befolyásoló összes jellemzők számértéke — egy kivétellel — kedvezőbb a javasolt rombuszhálós furatkiosztás esetén. Ellentételként csupán az injektáló furathossz fajlagos szükséglete növekszik. 25 Az alábbiakban a találmány szerinti eljárással elérhető energiamegtakarítás számszerű értékelését közöljük. Adott mennyiségű és meghatározott jellemzőkkel 30 bíró injektálóanyagnak adott térfogatú és ugyancsak meghatározott jellemzőkkel leírható talajba juttatása meghatározott mennyiségű munka felhasználásával történhet. A szükséges energia a munkával egyenesen arányos. 35 A felhasználandó munka mennyisége elsősorban a szükséges injektálási nyomás nagyságától, az injektálóanyag által a talajban megteendő út hosszától, továbbá az injektálás szükséges időtartamától függ. Az injektáláshoz szükséges nyomás a 40 P = P0 + 0 • 7 • v 2?rk0n0 (1) 45 n a talaj hézagtérfogata, a kezelendő talajréteg vastagsága (függőleges mérete). A hagyományos négyzet-, illetve a találmány szerinti háromszöghálós furatkiosztás összehasonlító értékelésénél a P, r és t kivételével a többi mennyiségek állandók, számértékük egy adott injektálási feladat megoldása során meghatározott. Az állandókat Cj, C2, C3 konstanssá összevonva az előbbi képletek P=Cj + C2 (In r-ln C3) (l.a) illetve t=C, (r2—C3) (2.2) alakra hozhatók. Mivel a négyzethálós furatkiosztás jellemző hatósugara (r) mindig nagyobb a háromszöghálós kiosztás hatósugaránál (r’), és mivel a felhasználandó munka a nyomással és a hatósugárral arányos, azaz L=a • P • r, és a szükséges időtartam a n7rl(r2—r2j (2) t= --------------- 50 Q összefüggéssel adható meg, ahol P az injektálási nyomás, P0 a kitöltendő talajtérfogatban az injektálás előtt uralkodó nyomás, 55 Q az injektálási mennyiség (időegység alatt), 7 az injektáló anyag fajsúlya, v az injektálóanyag viszkozitása, v0 a víz viszkozitása, k0 a talajnak a vízre vonatkoztatott 60 áteresztőképessége, r az injektálás hatósugara, r0 az injektáló furat sugara, t a hatósugár végpontjának az injektálóanyag általi eléréséhez szükséges időtartam, 55 a háromszöghálós furatkiosztás esetén azonos műszaki eredmény eléréséhez mindig kisebb munka — tehát kevesebb energiafelhasználás — tartozik, mint a négyzetháló esetén. A munka- (energia)-megtakarítás egy adott konkrét feladat során százalékosan kapható az r’(ln r’-ln C3)-k r’(ln r—In C3) összefüggésből, ahol a vesszős index a rombuszhálós kiosztásra utal. 3
