181261. lajstromszámú szabadalom • Villamos fényforrás
3 181261 4 csőhossz belső átmérőhöz viszonyított aránya tehát 16,5. Könnyen belátható, hogy ilyen geometriájú, tehát a fentiekhez közelálló méretekkel, különösen hosszméretekkel bíró kisülőedényekkel a bevezetőben említett hagyományos általános világítási lámpákhoz külméretek, alkalmazott alkatrészek és felépítés, ezzel optikai tulajdonságok tekintetében, valamint az összeszerelési lépéssorozat és az erre szolgáló, kialakult nagyteljesítményű lámpagyártó gépi berendezések alkalmazhatósága szempontjából egyaránt összehasonlítható, azonos illetve igen közelálló villamos fényforrások nem alakíthatók ki. Az ismert vékony, de hosszú kisülőedényeknek tárgyi fényforrásokhoz való alkalmazását további tulajdonságaik és bizonyos ellentétes üzemi-, fizikai jellemzők is hátráltatják, amelyek különösképpen akkor lépnek előtérbe, amennyiben az ismert nagynyomású nátriumgőz kisülőedények fentebb felsorolt, belsőtéri illetve általános világítási szempontból kedvezőtlen tulajdonságait, színvisszaadását önmagában ismert módon a kisülőedény bizonyosfokú túlterhelésével, illetve a szokásosnál nagyobb üzemi nyomásra méretezésével kívánjuk javítani. A találmány célját a fentiekben ismertetetteknek megfelelően a hagyományos általános világítási izzólámpák helyettesítésére illetve minél egyszerűbb kiváltására alkalmas, energiatakarékos, azaz fokozott fényhasznosítású, ugyanakkor színvisszaadás és egyéb optikai jellemzők szempontjából is legalább megközelítően egyenértékű villamos fényforrás kialakítása képezi. A kitűzött célt a találmány értelmében olyan tárgyi villamos fényforrással érjük el, amelynél fényt kibocsátó eszközként cső alakú, végein legalább egy-egy elektróddal bíró alumíniumoxid kerámia vagy zafíranyagú, töltőanyagként nátriumot, kadmiumot és/vagy higanyt, valamint nemesgázt tartalmazó kisülőedény árambevezetői vannak a fémanyagú tartókhoz villamosán csatlakoztatva. Különösen az általános világítási izzólámpák optikailag is megfelelő helyettesítése, valamint a hagyományos lámpagyártó gépsorokon történő automatikus összeépíthetőség, és azonos alkatrészfelhasználhatóság tekintetében igen előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti villamos fényforrás azon kiviteli alakjai, amelyek a forgástest alakú lámpabura tengelyére merőleges tengelyelrendezésű, rövid cső alakú kisülőedényt tartalmaznak, ahol a kisülőedénnyel már ellátott ún. szerelt állványnak a kisülőedény tengelyirányában mért legnagyobb kiterjedése a lámpaballon cső alakú nyakrészének legkisebb belső átmérőjénél kisebb. A találmány szerinti villamos fényforrásoknál a kisülőedény kiinduló alkatrészét képező alumíniumoxid kerámia- vagy zafírcső legnagyobb belső átmérőjét célszerűen legfeljebb 5,5 mm-re, hosszúságának és átmérőjének arányát pedig legfeljebb kilencre választjuk meg. Ily módon a kitűzött cél elérését biztosító, célszerűen legfeljebb 100W teljesítményfelvételű villamos fényforrásokat állíthatunk elő, amelyek külső burájának legnagyobb átmérője célszerűen nem nagyobb, mint 70 mm. A találmány szerinti fényforrásokkal szemben támasztott azon követelmény, mely szerint azok villamos teljesítményfelvétel szempontjából is a legelterjedtebb álta2 lános világítási lámpák teljesítményfelvételének nagyságrendjébe essenek, a belső átmérő fentebb említett határt meg nem haladó megválasztását kívánja meg. Az üzemi állapotban kialakuló belső nyomást a színvisszaadás javítására, azaz a sárga szín fehérítésére való törekvés miatt kell a szokásosnál magasabbra választani. A nyomás növelése az eddigi illetve korábbi ismeretek és tapasztalatok szerint — váltakozóáramú táplálást feltételezve — újragyújtási nehézséget okoz, amely akkor következik be, amikor egy hálózati félperiódus végén a kisülés megszűnik, és a következő félperiódus kezdetén a lámpának ismét be kell gyújtania. Különösen várható lenne ez az említett és szükséges viszonylag kis belső csőátmérő alkalmazása esetén, amikor is az ívkisülés plazmaátmérője már összehasonlítható nagyságrendű lesz a kisülőedény belső átmérőjével. A közfelfogás szerint az ív falközelsége miatt az ionizált gáz falhatás következtében beálló ún. rekombinációs, azaz semlegesedési hajlamának ezen újragyújtási nehézséget tovább kellene fokoznia. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ezzel ellentétben a fentebb említett határok között méretezett kisülőedénynyel ellátott találmány szerinti lámpák újragyújtás szempontjából problémamentesek, és miután a plazma és a csőfal közötti nagynyomású gáztér viszonylag vékony, a palzmában gerjesztett fény alig nyelődik el. További, más jellegű előny az is, hogy az említett kis átmérőjű kerámiacsöveket pontosabb geometriai mérettartással lehet előállítani, ami a hermetikus véglezárás szempontjából jelent pl. könnyebbséget. A kisülési cső anyagait és a véglezárás hermetikus tömítő kapcsolatát a megnövelt nyomással együttjáró fokozott, magasabb üzemi hőmérséklet ugyanis nagyobb igénybevételnek veti alá, így minden, a lezárás biztonságát elősegítő intézkedés és tényező fokozott jelentőséggel bír a találmány szerinti villamos fényforrás tartós megbízhatósága szempontjából. A találmány szerinti fényforrás kisülési edényében az elektródok csúcsa az edényvégektől a lámpa mindenkori teljesítményétől függően 5 ... 10 mm távolságra van, így a csőhossz és csőátmérő fentebb említett arányától összefüggés adódik illetve képezhető az elektródok csúcsai között kialakuló ívhossz és a belső csőátmérő között is. A találmány szerinti villamos fényforrások — analóg módon az általuk helyettesíteni illetve kiváltani kívánt általános világítási izzólámpákkal — kialakíthatók a különböző alkalmazási területek igényeinek megfelelően illetve azoktól függően legalább részben homályosított, festett, esetenként szelektív sugárzási spektrumáteresztő bevonattal, különösen fény- és/vagy hővisszaverő bevonattal ellátott külső burával. Gázkisülőlámpák üzemeltetéséhez ismert módon áramkorlátozó, esetenként gyújtóimpulzust adó illetve gyújtást előkészítő, elősegítő előtétek alkalmazása szükséges. A találmány szerinti villamos fényforrás célszerű kiviteli alakjai kialakíthatók ún. „kompakt” lámpákként oly módon, hogy elláthatók célszerűen a bura nyakrészéhez és/vagy a fejhez illeszkedően kiképzett célszerűen forgástest alakú, a lámpával egybeépített vagy arra felhelyezhető és villamosán csatlakoztatható egységként kialakított, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
