181258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porlakkok előállítására
MAGYAR népköztabsasag SZABADALMI LEÍRÁS 181258 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. I. 09. Közzététel napja: 1982. Vili. 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985.1. 31. (61/81) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 09 D 3/48 Feltalálók: Szabadalmas: dr. Soós László okleveles vegyészmérnök 25%, Juhász Imre okleveles vegyész- KEMIKÁL Építőipari Vállalat, mérnök 25%, Debrecen, Knirsch György okleveles vegyészmérnök 25%, Buda- Budapest pest, dr. Krajcsovics István vegyészmérnök 25%, Debrecen Eljárás porlakkok előállítására 1 2 A találmány a felületvédelemben használható polietilén vagy polipropilén és epoxigyanta alapú porlakkok előállítására vonatkozik. Ismeretes az, hogy a porlakkok (műanyagporok) elteijedése a felületvédelemben a könnyű felhord- 5 hatóság és az oldószermentesség miatt egyre fokozódik. A porlakkok kötőanyaga valamely hő hatására megolvadó polimer gyanta, amely a védendő szubsztrátum felületén összefüggő bevonati réteget képez (Powder coating). 10 A bevonatok színét kialakítandó a kötőanyagot pigmentekkel és egyéb additív anyagokkal kompaumdálják. A polietilén és a polipropilén rossz oldhatósága miatt mint lakkfilmképzők nem jönnek 15 számításba, csak por alakban, mint porlakkok alkalmazhatók. A bevonás úgy történik, hogy a hőre lágyuló műanyagport a szubsztrátum felületén megolvasztják, majd lehűtéssel keményítik. Ilyen hőre lágyuló poriakként használható a Rilsan (poli- 20 amid-11, francia gyártmány), Tipolen (polietilén, Tiszai Vegyi Kombinát), Telcothene (polietilén, angol gyártmány). A porlakkok másik csoportjába a hőre keményedő típusok tartoznak, ezek a kötőanyagon kívül 25 különféle adalékanyagot, térhálósítószert, terülésjavítót, feszültségcsökkentő szert tartalmaznak és 30—200 ßm szemcsefinomságú őrlemény alakjában nyernek alkalmazást. A hőre keményedő porlakkok a bevonandó szubsztrátum felületén beégethetők, 30 amikor is a felületen megolvadó porlakkban térhálósodási folyamat megy végbe és a beégetett bevonat lehűtés után hő hatására már nem lágyul meg. Ilyen hőre keményedő poriakként alkalmazható pl.: az Oxyplast (epoxigyanta, BUDALAKK), Telcoset (epoxigyanta, angol gyártmány). Ismeretes továbbá a hőre lágyuló és hőre keményedő műgyanták, rétegek együttes alkalmazása felülvédelmi célokra. A 3 057 740 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a szubsztrátum felületét először egy epoxigyantaréteggel fedik, majd azt térhálósítják, azután klórozott polietilén-réteget hordanak fel. A két műgyanta előre elkevert kombinációja a hivatkozott leírás szerint nem felel meg a bevonati célokra, mivel bomlási jelenségek lépnek fel. A találmány célkitűzése olyan porlakkok kidolgozása, amelyek olvadóképesség, fümbevonati tapadás, rugalmassági és keménység szempontjából kielégíti a követelményeket, fémszubsztrátumra felhordva ellenállóképességük pl.: mosószerekkel, aktív klórral szemben kielégítő. Felismertük azt, hogy a fenti célkitűzések elérhetők, ha megfelelő térhálósítószert tartalmazó epoxigyantákat hőre lágyuló műanyagporokkal kellő arányok betartása mellett társítunk és a keveréket finom por alakjában a bevonandó szubsztrátum felületére felhordjuk. Míg a térhálósítószert tartalmazó epoxigyanták egyrészt a hőre lágyuló műanyagporok önmagukban, másrészt a kívánt tulajdonságok ki-181258
