181248. lajstromszámú szabadalom • Folyékony szappantartartalmú készítmény és eljárás ilyen készítmény előállítására

3 181248 4 igy készített kenőszappan nem stabilis, hőmérséklet­­változás hatására a kész szappan lúgot ereszt vagy megfolyósodik (Bene-Hunyadi: Szappanok és mosó­szerek c. könyv 623—624 oldal. Műszaki Könyv­kiadó 1967. Budapest). Hasonló gyártási problémák lépnek fel a kozme­tikai célokra alkalmas folyékony szappankészít­mények előállításánál. Ezekre a nehézségekre utal Thomssen E. G. „Soaps und Detergents” című könyvében (Mac Nair-Dorland Company, New York, 1949.) A folyékony szappankészítmények előállítá­sánál kókuszzsírból kapott olajat vagy más nagy laurinsavtartalmú olajat, ezenkívül szójaolajat, olíva­olajat, vagy kukoricacsíraolajat használnak. A legelő­nyösebb a kukoricacsíraolaj és kókuszzsírsav keve­réke. A gyártás során első lépésben a zsírsavakat káliumhidroxiddal elszappanosítják, az elszappanosí­­tásnál lágy vagy desztillált vizet alkalmaznak. Az el­­szappanosított, folyékony elegyet állás után vagy alacsonyabb hőmérsékletre való lehűtés után le­szűrik. A gyártás utáni állásidő 10-20 nap, a folyé­kony szappankészítmény szűrése elég bonyolult művelet. Sok esetben szükséges kémiai derítőszerek felhasználása is, vagy adalékanyagok, így káliumszili­­kát, friss alumíniumhidroxid-gél, káliumpirofoszfát beadagolása. Az adalékanyagok ellenére a szűrést mindenképpen el kell végezni. A folyékony szappan­készítmény legfeljebb 30—15% zsírsavtartalmú, a már említett költséges zsírsavak felhasználásával. Másfelől a 3 507 797 számú amerikai egyesült államokbeli leírásból ismeretessé vált pipereszappan előállításánál karbamid használata, amivel hűsítő ha­tás érhető el a karbamid endoterm oldáshője követ­keztében. A szintetikus detergensek elterjedése ellenére a folyékony szappankészítményeknek fontos szerepük van mindazon helyeken, ahol a folyékony szappan­tartalmú készítmények speciális, például kenő- vagy egyéb hatást fejtenek ki. Ipari felhasználási terüle­teken például a szilárd vagy vizes oldatba vitt kenő­szappant a szobafestőipar nagy mennyiségben alkal­mazza, ahol a kenőszappant erre a célra vízben fel kell oldani. Ez a művelet lassú, munkaigényes, a ke­nőszappan egy része nem oldódik fel, így kárbavész. Vannak olyan ipari felhasználási területek, ahol a kenőszappan kenő-tisztító hatást fejt ki, és a szinte­tikus detergensek ugyanilyen hatás kifejtésére nem felelnek meg, azonkívül költségesebbek is lennének. A találmány célkitűzése vízzel, tetszés szerint hígítható, maradék nélkül oldható folyékony szap­pantartalmú készítmények előállítása, higiéniai és ipari célokra, amelyek olcsó, könnyen hozzáférhető nyersanyagokból készülhetnek, hatóanyagtartalmuk adalékanyagok hozzáadása nélkül 30-35%-ig növel­hető, ezen kívül kielégítik a környezetvédelmi köve­telményeket, vagyis biológiailag lebomló komponen­sekből tevődnek össze. A találmány szerinti növényi vagy állati eredetű zsírsavak káliumsóját és karbamidot tartalmazó fo­lyékony szappantartalmú készítmény azzal jelle­mezhető, hogy az 25—35 rész desztillált zsírsavak, állati hulladékzsírsavak, növényi olaj zsírsavak, szappancsapadék bomlásánál képződött zsírsavak káliumsóit, 3,5—12 rész p-toluol-szulfonsav-, xilol-2-szulfonsav vagy kumol-szulfonsav vagy ezek keve­rékeinek káliumsóit, 6-18 rész karbamidot, 0-5 rész fertőtlenítő hatású vagy inhibitor hatású adalék­anyagot, habzásgátlót, illatanyagot, 100 részre ki­egészítve pedig vizet tartalmaz, szabad alkáliatar­­talma kálium-hidroxidra számítva 0,1—0,02 tömeg% lehet. A fertőtlenítő hatású adalékanyagok a felhasz­nálási céltól függően etilalkohol, formaldehid vagy szintetikus fertőtlenítőszer, a habzásgátló szilikon­olaj vagy zsíralkohol illetve monoglicerid-származék, az inhibitor pedig valamely, e célra alkalmazott szerves amin. A találmány szerinti folyékony szappantartalmú készítmény előállítását úgy végezzük, hogy 25-35 rész zsírsavnak és 3,5—12 rész p-toluol-szulfonsav-, xilol-szulfonsav vagy kumol-szulfonsav semlegesí­tésére elegendő mennyiségű kálium-hidroxid oldatba először a szulfonsavat, majd a zsírsavat beadagoljuk, adott esetben ebben a műveletben a zsíroldható ada­lékanyagokat hozzáadjuk, környezeti hőmérsékleten hozzáadjuk 6-18 rész karbamid vizes oldatát és egyéb, az esetlegesen használt vízoldható adalék­anyagokat, kívánt esetben pedig a készítményt vízzel felhígítjuk. A szulfonsav-zsírsav semlegesítését hűtés közben végezzük és a környezeti hőmérsékletre le­hűtött sóoldathoz adjuk a karbamid-víz 1 : 1 tömeg­­arányú oldatát és az esetleg hőre érzékeny adalék­anyagokat. A találmány szerint előállított készítmény - anélkül, hogy felhasználási területét korlátozni kívánnánk — felhasználható fertőtlenítő hatású, fo­lyékony szappanként, higiéniás célokra, fertőtlenítő adalékanyagokkal az állattenyésztésben vagy egész­ségügyi intézményekben folyékony tisztító-fertőtle­nítőszerként, élvezeti italok (sor, bor, üdítőitalok) palackozásánál, a töltőgép acéltagos futószalagjának állandó kenésére és tisztítására. Ennél az utóbbi fel­­használásnál a készítmény habzását csökkenteni kell, különben a hab a megtöltött-palackokon visszama­radva rontja az esztétikai megjelenését, a fotocellás tisztaságmérő a mosott palackokat szennyesnek mi­nősíti. A palackozóban történő felhasználásnál tehát nagy előnyt jelent, hogy készítményünket kívánságra habzásgátló-tartalommal is elő lehet állítani. A szo­bafestőiparban festés előtti lemosó és nedve­sítőszerként, lemezek mélyhúzásánál, sajtolásánál ke­nőanyagként alkalmazható. A találmány szerinti készítmény a mosó, tisztító, kenő, nedvesítő tulajdonságokat kedvezően egyesíti és alkalmas az iparban támasztott követelmények kielégítésére. A főtömegében 18 szénatomos, ol­csóbban hozzáférhető zsírsavak elszappanosítását a találmány szerint úgy végezzük, hogy az in situ készített aromás szulfonsav-káliumsó jelenlétében történjen. Az aromás szulfonsavak káliumsói, ame­lyek önmagukban mosóhatást nem fejtenek ki, meg­lepő módon fokozzák a keménynek tekintett zsír­savak vízoldhatóságát és a karbamiddal kombinálva többlettulajdonságokkal rendelkező készítmény elő­állítását teszik lehetővé. Előnyként nemcsak az hoz­ható fel, hogy a készítmény gyártása hulladékzsírsa­vakból történhet, hanem egyidejűleg az előállítási technológia is egyszerűsíthető, az ipari felhasználás során a hatóanyag nem vész kárba, kezelése egyszerű és a termék számos követelményt képes kielégíteni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom