181244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás siklófelület kialakítására, különösen siklócsapágyakhoz

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181244 JjÉjt Bejelentés napja: 1980. XII. 19. (3062/80) Nemzetközi osztályozás: NSZCb: isp* Bejelentési elsőbbség: 1. igénypont F 16 C 33/20, B 29 D 31/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Módosítási elsőbbség: 1982. IV. 26. 2., 3. igénypontok Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1985. I. 31. (0 Szabadalmi s ár. X^TULAJDQH>^ Feltaláló: Szabadalmas: ifi. Szakái József autó-motor szerelő kisiparos, Budapest Szakái József auto-motor szerelő kisiparos, Budapest Eljárás siklófelület kialakítására, különösen siklócsapágyakhoz 1 2 A találmány tárgya siklófelület kialakítására szol­gáló eljárás, amelyet elsősorban siklócsapágyak készítésére lehet ajánlani. Alkalmazható azonban a találmány szerinti eljárás a csapágyaktól eltérő műszaki területeken is, ahol siklófelületek kialakí­tása illetve alkalmazása szükséges. Minthogy a talál­mány szerinti eljárás alkalmazása elsősorban a csap­ágytechnika területén várható nagyobb mértékben, ezért a csapágyakkal kapcsolatban ismertetjük a ta­lálmány mibenlétét. Ismeretes, hogy a siklócsapágyaknál általában öntöttvas vagy acél perselyt alkalmaznak és ebben foglal helyet a bélésfém. Bélésfém gyanánt főleg valamilyen ónalapú ötvözetet, ólombronzot, és 15 újabban alumínium ötvözetet alkalmaznak. Köztu­dott, hogy az ónalapú ötvözetek valamint az ólom­bronz alkalmazása siklófelületek kialakítására számos műszaki és gazdasági hátránnyal jár. Ennek ellenére a különleges terhelésű helyeken - ahol viszonylag 20 magas üzemi hőmérséklet, nagy mechanikai igény­­bevétel, tekintélyes dinamikai terhelés fordul elő - még ma is az ilyen bélésfémeket alkalmazzák a sik­lócsapágyakban. A különféle alumínium ötvözet bélésfémek meg- 25 jelenése azt a reményt keltette, hogy kis termelési költséggel, nagy sorozatban lehet alumínium bélésű csapágyakat előállítani. Annak ellenére azonban, hogy az alumínium ötvözeteknek számos előnyös tu­lajdonsága megalapozta az előbbiekben vázolt re- 30 ményt, nem tudtak az alumínium ötvözet bélés­fémmel rendelkező siklócsapágyak nagyobb mér­tékben elterjedni. Az elterjedést meghiúsította az alumínium ötvözetek nagy letapadási hajlama, a be- 5 rágódás iránti fokozott veszély, a jelentős hőtágulás, továbbá az a körülmény, hogy szilárd szennyező be­­ágyazódási lehetősége igen kicsi az alumínium ötvözet csapágybéléseknél. Ezeknek a káros tulaj­donságoknak a kiküszöbölésére, valamint az említett 10 tulajdonságokból származó hátrányok csökkentésére különféle alumínium ötvözeteket hoztak létre a sik­lócsapágyak részére. Ezen új ötvözetek alkalmazása mellett sem lettek versenyképesek, az alumínium ötvözet bélésű csapágyak az ónalapú ólombronz bélésű csapágyakkal szemben. Az alumínium ötvözet bélésfémek hátrányos tu­lajdonságait úgy is igyekeztek kiküszöbölni, illetve csökkenteni, hogy galvanikus úton ón- vagy ólom réteget vittek fel a siklófelületre. Nyilvánvaló, hogy az ilyen, galvanikus réteggel ellátott csapágybélé­seknél az almumínium ötvözet a siklócsapágy üzemi idejének túlnyomó részében csak mint támasztófém szerepelt. A galvanizálásnak mint az előállítási mű­veletsor újabb műveletének alkalmazása növelte az előállítási költségeket. A különféle fluortartalmú műanyagok - a követ­kezőkben ezeket röviden teflonnak fogjuk ne­vezni - alkalmazásával is próbálkoztak a sikló­csapágyak területén. Számos más ipari terméknél is felhasználták a különféle teflon anyagokat bevonat-181244

Next

/
Oldalképek
Tartalom