181218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és ketrecrendszer pecsenyenyúl előállítására
melése. Ennek még az is a következménye, hogy a megváltozott környezet, az új elhelyezés, az új takarmány, új gondozó, stb. miatt a hízónyulaknál kisebb lesz a testtömeg-gyarapodás, a vemhes anyák pedig elvetélhetnek, vagy rendellenes módon ellenek. Tehát állategészségügyi szempontból is nagy hátrányt jelent az állatok mozgatása. Célul tűztük ki, hogy olyan pecsenyenyúl-tartási eljárást és ahhoz alkalmas ketrecrendszert dolgozzunk ki, amely megszünteti a nyúltelepen az állatoknak az egyik ketrecből, vagy istállóból a másikba való telepítését, sőt azt is lehetővé teszi, hogy az állatok a betelepítéstől, illetve a születésüktől fogva lényegében azonos helyen tartózkodjanak. A találmányunk szerinti pecsenyenyúl-tartási eljárásnak a lényege az, hogy az anyanyulakat és az újszülött nyulakat — bár egymás melletti ketrecegységekben helyezzük el — egymástól elkülönítve tartjuk és naponta csak egyszer, a szoptatás idejére hozzuk össze. Az eljárásunk megvalósításához egy erre alkalmas ketrecrendszert is ki kellett alakítanunk, melynek az a lényege, hogy a ketrecrendszer egyik egységében egy anyaférőhely van, melyhez két— nyitható és zárható ajtórésszel ellátott oldalráccsal elválasztott — olyan ketrecegység kapcsolódik, melyekben váltakozva mehet végbe az ellés és a fiókák előnevelése, valamint a hizlalása. A találmány szerinti eljárást és ketrecrendszert az alábbi leírás és a csatolt 1. ábra mutatja be részletesen. A ketrecrendszer két 1 ketrecegységből és az általuk közrefogott egy 2 ketrecegységből áll, amely ketrecegységek egyes elemei egy vázszerkezetre célszerűen egyszerre kerülnek szerelésre csavarkötések alkalmazása nélkül. Az 1 ketrecegységekben váltakozva történik az elletés és a fiókák előnevelése, majd a növendékállatok hizlalása. A 2 ketrecegység pedig az anyanyúl számára van kialakítva. A ketrecrendszer homlokfalát a 3 homlokkeret, a 4 és 5 ajtórácsok, valamint a 6 és 7 etetővályúk alkotják. A 3 homlokkeret a ketrecrendszer teljes hosszában a 4 és 5 ajtórácsok tartását és rögzítését is biztosítja. A 4 és 5 ajtórácsok az 1 és 2 ketrecegységek teljes szélességében külön-külön nyithatók és zárhatók. Itt kerülnek rögzítésre a 6 és 7 etetővályúk is, melyek a ketrecegységeken kívül és belül egyaránt elhelyezhetők és alkalmasak a táp tárolására. A kialakításuk olyan, hogy biztosítják az állatok részére a táphoz való könnyű hozzáférhetőséget és az egyszerű tisztíthatóságot. A ketrecegységek és a ketrecrendszerek oldalirányú elválasztását a kétféle kialakítású 8 és 9 oldalrácsok biztosítják. A 8 oldalrácsok az 1 ketrecegységeket zárják le oldalirányban, illetve a sorosan egymás mellett elrendezett ketrecrendszereket választják el egymástól. A 9 oldalrácsok pedig a 2 ketrecegységet az 1 ketrecegységektől választják el. A 9 oldalrácsok a speciális kiképzésük, azaz az elmozdítható 10 ajtórácsrészük révén lehetővé teszik az anyanyúlnak a 2 ketrecegységből bármelyik szomszédos 1 ketrecegységbe a fiókákhoz való átjutást, amikor a szoptatási idő elérkeztekor a gondozó azt megnyitja. Ugyanis a 9 oldalrácsoknak a 10 ajtórács-részét all fogantyúk révén lehet a ketrecrendszernek célszerűen a homlokoldaláról nyitni és zárni a technológiai folyamatnak megfelelően. A 2 3 8, 9 és 10 rácselemek olyan kialakításúak, hogy a fiókák átbújását megakadályozzák, így előnyösen az alsó részükön a rácsosztás sűrűbb, mint a felső részükön. Az 1 és 2 ketrecegységek alsó részét a 12 fenékrácsok alkotják, melyeknek a rácsosztása megfelelő méretű, hogy megakadályozza a különféle talpbetegségek kialakulását, ugyanakkor biztosítsa a trágya eltávolítását. A fenékrácsok könnyen kiemelhetők a ketrecegységekből a tisztítás céljából. A ketrecrendszer hátsó részét a 13 hátsó rácselem alkotja, mely célszerűen a ketrecrendszer teljes hosszában egy darabból készül és az alsó részén ugyancsak sűrűbb rácsosztású. A ketrecrendszer felső részét pedig célszerűen szintén annak teljes hosszában a 14 tetőrács-elem zárja le. A ketrecrendszer alján, a 12 fenékrács alatt a 15 trágyalemez van elhelyezve, mely az előnyösen lejtős kivitele folytán a trágya eltávolítására szolgál. Az esetben azonban, ha a ketrecrendszert több szintben alkalmazzuk, a 14 tetőrács-elemet elegendő lehet a legfelső szint lezárása céljából elhelyezni, míg az alatta levő szinteken a ketrecrendszerek lezárásának a szerepét a 15 trágyalemezek látják el. A ketrecrendszerekben levő állatok itatása a 16 itatócsőbe szerelt 17 és 18 szelepes hatókkal történik. A rövidebb 17 szelepes itatóból 2—2 darabot előnyös elhelyezni az 1 ketrecegységekben és 1 darabot a 2 ketrecegységben az anyaállat és a felnőtt növendékállatok részére, míg a hosszabb 18 szelepes itatóból 1—1 darab kerülhet az 1 ketrecegységekbe, hogy a fiókák itatására szolgáljon. A 16 itatócső célszerűen a ketrecrendszer hátsó felében megfelelő magasságban van rögzítve és a ketrecíorok végén a megfelelő magasságban elhelyezett, de az ábrán nem ábrázolt víztartályokhoz csatlakozik. Minden ketrecrendszerhez a 19 elletőfészek is tartozik, melyet a megfelelő 1 ketrecegységekben kell elhelyezni a tartástechnológia szerint. A 19 elletőfészek alsó részét a cserélhető 20 fenéklap zárja le és az elülső részén található a 21 ajtó, mely az alom ellenőrzését teszi lehetővé. A 19 elletőfészek oldalának a hátsó részén olyan méretű és elhelyezésű ún. búvónyílás van kialakítva az anyaállat számára, amely megakadályozza a fiókáknak az elletőfészekből való idő előtti kikerülését. Az 1. ábrán bemutatott ketrecrendszer alkalmazható önmagában is, de előnyösen kialakítható a ketrecrendszereket egy sorban egymás végében elhelyezve az ún. egyszintes egyoldalas változat és ugyanezeket a sorokat egymás fölé elhelyezve a kéthárom és négyszintes egyoldalas változat is. De hasonlóképpen kialakítható az egy-, két-, három- és négyszintes ún. kétoldalas változat is, ha a ketrecrendszereket egymás mögé helyezzük el. Ebben az esetben kis módosítással a gépesített trágyaeltávolítás is megvalósítható. Az egymás mögé elhelyezett ketrecrendszerek esetében lehetőség van a ketrecrendszerek egymástól egyre növekvő keresztirányú eltolásával kialakítani a lépcsős ketrecsorokat is, amiko- a trágya az épület padozatában kialakított csatornába hullik, ahonnan a trágya gépi úton távolítható el. A találmány szerinti pecsenyenyúl tartási eljárás értelmében az anyanyulak az ellést követő naptól kezdve a saját 2 ketrecegységükbe kerülnek és állandóan ott tartózkodnak, kivéve a naponta egyszeri 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
