181217. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lineáris impulzusgyakoriság vagy árammérőből és analóg kiértékelőből álló rekativitásbérőhöz a lineáis impulzusgyakoriság- vagy árammérő méréshatár váltásakor az analóg kiértékelő kimenetén megjelenő tranziens idejének csökkentésére

7 181217 8 kimenete a 24 vezérelhető analóg kapcsoló wl be­menetével van összekötve. A 24 vezérelhető analóg kapcsoló w3 kimenete az Rs soros ellenállásra kapcsolódik. Az Rs soros ellenállás másik sarka, a 22 mintavevő és tároló s2 analóg bemenete az x analóg- be- és kimeneten van egyesítve. A 6. ábra a találmány szerinti berendezés időzíté­séhez használt impulzusokat mutatja be, ahol V2 impulzus a 21 időzítő első p3 vezérlő kimenetén jelenik meg a 21 időzítő második p4 vezérlő kime­netén pedig’a V2 impulzus jelenik meg. A találmány szerint-berendezés működése a következő: Alapállapotban, amikor a 13 lineáris impulzusgya­koriság- vagy árammérő nem vált méréshatárt, az el és e2 méréshatárváltás jelző kimenetén nincs VLt vagy VFEL feszültségimpulzus, a 21 időzítő a 22 mintavevő és tárolót mintavevő üzemmódban, a 24 vezérelhető analóg kapcsolót szakadt állapotban tartja, s így az x analóg be- és kimenet bemenetként üzemel. így az UCj feszültség közvetlenül a gj áttöltő ki- és bemeneten (2. ábra) az x analóg be- és kimeneten és az s2 analóg bemeneten keresztül a 22 mintavevő és tárolóra jut, amely továbbítja az s3 analóg kimeneten keresztül a 23 vezérelhető érzé­kenységű erősítőre. Innen a legutolsó méréshatárvál­tásnak megfelelő F a méréshatárváltás előtti és utáni méréshatárok hányadosa szerinti erősítési tényezővel kerül, felerősítve az r4 analóg ki- és w, bemeneten keresztül a 24 analóg kapcsolóra, amely szakadt állapotban van. A 13 lineáris impulzusgyakoriság- vagy árammérő méréshatárváltásakor az el vagy e2 méréshatár váltást jelző kimeneten megjelenik a VLe vagy VFEL fe­szültségimpulzus (3—4. ábra), amelynek hatására a 21 időzítő a 6. ábrán bemutatott időzítésű V2 és V2 impulzusokat adja ki, a 23 vezérelhető érzékeny­ségű erősítőben pedig beállítódik a méréshatárváltás irányának megfelelő, kívánt F a méréshatárváltás előtti és utáni méréshatárok hányadosa szerinti erő­sítési tényező. A V2 impulzus a 21 időzítő p3 vezérlő ki- és a 22 mintavevő és tároló s2 vezérlő bemenetén keresztül beállítja a 22 mintavevő és tárolót tároló üzemmódba, azaz a méréshatárváltás kezdeti to idejében levő Ucj feszültséget eltárolja. Az s3 analóg kimeneten és a 23 vezérelhető érzé­kenységű erősítő r3 analóg bemenetén keresztül az eltárolt Ucj feszültség az adott tényezővel felerő­sítve az r4 analóg ki- és a 24 analóg kapcsoló wl bemenetére jut. Ekkor még a 24 analóg kapcsoló egészen a V2 impulzus beérkezéséig szakadt állapotban van. Az x analóg be- és ki­menet a Vj és V2 impulzus kezdete közötti időben bemeneti oldalról a 22 mintavevő és tá­roló, tároló üzemmódja miatt, kimeneti oldalról pe­dig a 24 analóg kapcsoló miatt szakadt. A V2 im­pulzus bekapcsolja a 24 analóg kapcsolót, ahonnan a kívánt mértékben felerősített feszültség a 24 ana­lóg kapcsoló w3 kimenetén, az Rs soros ellenálláson, az x analóg be- és kimeneten és a gj áttöltő ki- és bemeneten keresztül a Cj kondenzátorra jut. A Cj kondenzátor másik sarkát az A1 műveleti erősítő a működés folyamán végig nulla potenciálon tartja, így az áttöltési időállandó az Rs soros ellenállás és a Cj kondenzátor értékének szorzata, továbbiakban Tj időállandó lesz. Mivel Rs < Rj így az áttöltési holt­idő a másodperc töredékére csökkenthető, azaz a kitűzött célt elértük. A V2 impulzus idejét tehát a legnagyobb Tj időállandó határozza meg, az áttöltés kívánt pontosságától függően. A V2 impulzus végez­tével a 24 analóg kapcsoló szakadt állapotba vált, a Cj kondenzátor tQ <- At idejű, méréshatárváltás utáni UCj feszültsége pedig a saját Rj soros ellenálláson keresztül kezd beállni az áttöltés ideje alatt meg­változott Un neutronfluxussal arányos feszültség­értéknek megfelelően. Az x analóg be- és kimenet ismét mindkét — a 22 mintavevő és tároló bemeneti és a 24 analóg kapcsoló kimeneti - oldalról sza­kadt. Ez az állapota csak a V2 impulzus végeztével szűnik meg, amikor is az áttöltő áramkör visszaáll a már ismertetett alapállapotba. A megoldás előnye ezekután egyértelműen abban van, hogy néhány, ma már egyáltalán nem nehezen és drágán beszerezhető alkatrész hozzáadásával, a mérőkészülék alkalmassá tehető reaktivitások folya­matos mérésére még akkor is, ha közben a lineáris impulzusgyakoriság- vagy árammérő méréshatárát meg kell változtatni. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés analóg elven működő, lineáris im­pulzusgyakoriság- vagy árammérőből és analóg kiér­tékelőből álló reaktivitásmérőhöz, a lineáris impul­zusgyakoriság- vagy árammérő méréshatárváltásakor az analóg kiértékelő kimenetén megjelenő tranziens idejének csökkentésére, azzal jellemezve, hogy a li­neáris impulzusgyakoriság- vagy árammérő (13) méréshatárváltást jelző két kimenete (el, e2) és az analóg kiértékelő (14) egyes áttöltő ki- és bemenete gj (j = 1 ... .m) között a berendezésnek egy-egy áttöltő készüléke van (17), amelyiknek láncbakap­­csőit időzítője (21), mintavevő és tárolója (22), ve­zérelhető érzékenységű erősítője (23), vezérelhető analóg kapcsolója (24) és soros ellenállása (Rs) van, a soros ellenállás (Rs) másik vége és a mintavevő és tároló (22) analóg bemenete (s2) egy közös be- és kimenetben (x) van egyesítve, a lineáris impulzus­gyakoriság- vagy árammérő (13) méréshatárváltást jelző két kimenete (el, e2) még a vezérelhető érzékenységű erősítő (23) két vezérlő bemenetével (rl, r2) is össze van kötve, ezenkívül az időzítő (21) második vezérlő kimenete (p4) a vezérelhető analóg kapcsoló (24) vezérlő bemenetével (w2) is össze van kötve. (1, 5. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a berendezés vala­mennyi áttöltő készülékének (17) egy közös időzí-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom