181208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-karbamoil-10-oxo-10,11-dihidro-5H-dibenz[b,f]-azepin előállítására
3 181208 4 hidrid, vagy az ilyen karbonsavak és a megfelelő anhidridek elegyei jönnek tekintetbe. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli alakja szerint oldószerként az említett kisszénatomszámú alifás karbonsavak anhidridjeit, például ecetsavanhidridet használunk, adott esetben kisszénatomszámú alifás karbonsavval, például ecetsavval elegyítve. A kiindulási vegyület és a használt oldószer aránya (súly per térfogat) széles határok között változhat. Előnyösen a kiindulási anyag és az oldószer aránya 1 : 3—1 : 30 közé esik. A reakcióhőmérséklet tartománya 0—120°C, különösen 40—80 °C. A Chemical Reviews [36, 211—212 (1945)] közleménye szerint sztirol dinitrogén-trioxiddal való reagáltatása nitrozó- és nitrovegyületek keverékét eredményezi. Ezenfelül a sztirol és a dinitrogén-trioxid reakcióterméke l-nitro-2-fenil-etilénhez vezet, ha a reakcióterméket vízgőzdesztilláljuk. Ezenfelül a fenti közlemény szerint sztilbén dinitrogén-tetraoxiddal való reagáltatása 1,2-dinitro-l ,2-dífenil-étert eredményez. A fenti közlemény 218. oldala szerint ciklohexén és száraz dinitrogén-tetraoxid hideg petroléterben való reagáltatása megfelelő bisz(nitrozo-nitro)-származékokat és olajos melléktermékeket eredményez. A J. Org. Cheni. [28, 125-129 (1963)] közleményében leírják, hogy egy olefin és dinitrogén-tetraoxid reakcióterméke lényegében nítro- és nitrozocsoportokat tartalmaz, és e termék nitro-olefinvegyületté való átalakításához trietil-amin hozzáadása szükséges. így például ciklooktént dinitrogén-tetraoxiddal reagáltatnak és a reakcióterméket azután trietil-ar.iinnal kezelve 1-nitro-ciklooktent kapnak. Ezzel szemben meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti nitrálásnál további műveletekre, például vízgőzdesztillációra, vagy a reakciókeverék trietil-aminnal való kezelésére nincs szükség, és a fölöttébb egyszerűen végrehajtandó feldolgozás általában jó kitermeléssel vezet a II képletü nitrovegyülethez. Ez a vegyület új, az irodalomban eddig nem közölték le. A találmány szerint a II képletû vegyületet III képletű vegyületté alakítjuk át. Ehhez először a cianocsoportot hidrolízissel karbamoilcsoporttá alakítjuk át. Csak olyan hidrolizáló eljárások jönnek tekintetbe, amelyek a kettőskötésen lévő 10-nitrocsoportot nem károsítják. Célszerűen savas reagenssel, például ásványi savakkal, mint kénsavval, sósavval, vagy adott esetben hangyasavval hidrolizálunk. Előnyösen bór-(tri)fluoridot használunk ekvimoláris mennyiségben vagy kis fölöslegben, kísszénatomszámú alifás karbonsavval vagy halogénezett kisszénatomszámú alifás karbonsavval, például a már említett ecetsavval készült oldat alakjában, de a bór-(tri)fluoridnak az említett karbonsavval, mint ecetsavval képezett definiált vegyületei, például a BF3 - 2CHjCOOH képletű is használhatók. Adott esetben a reakcióelegy hidrolízisénél egy további indifferens oldószert, például aromás jellegűt, mint klór-benzolt is alkalmazunk. Ehhez kapcsolódik a reakciókeverék, illetve a IV képletű vegyületből és a bór-(tri)fluoridból létrejött és adott esetben tiszta formában izolált addíciós vegyület hidrolizáló reagenssel, például vízzel való kezelése, ami után tiszta formában IV képletű 5-karbamoil-10-nitro-5H-dibenz[b,f]azepint kapunk. A J. Org. Chem. [20, 1448 (1955) közleményéből ismeretes, hogy a cianocsoport bór-(tri)fluoriddal ecetsav jelenlétében karbamoilcsoporttá hidrolizálható. Az ott megadott munkamódszer magas hőmérsékletet, a bór-(tri)fluorid nagy fölöslegét és víztartalmú ecetsav használatát igényli; utóbbi a bór-(tri)fluoriddal rendkívül korrozív oldatot képez, ami az eljárás technikai alkalmazását — különösen magas hőmérsékleten — csak speciális körülmények között teszi lehetővé. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás a bór-(tri)fluoridot lényegében ekvimoláris mennyiségben vagy csekély fölöslegben alkalmazza vízmentes oldószerekben, szobahőmérsékleten. További előnyt jelent, hogy a bór-(tri)fluorid a IV képletű hidrolízistermékkel jól definiált addíciós vegyületet képez, amely megfelelő tisztasággal és csaknem kvantitatív kitermeléssel erősen szennyezett reakcióelegyekből is izolálható és vízzel kezelve IV képletű tiszta hidrolízistermékké alakítható át. A találmány szerint ide kapcsolódik a IV képletű közbenső terméknek — adott esetben tiszta formában való izolálás nélkül — III képletü végtermékké való átalakítása. Ehhez a IV képletű vegyületet redukáló körülményeknek tesszük ki; esetleg katalitikusán aktivált hidrogéngázt alkalmazunk, így hidrogéngázt hidrogénező katalizátor, mint nikkel- vagy nemesfémkatalizátor, például Raney-nikkel vagy palládium/szén katalizátor jelenlétében, alkalmas oldószerben, mint legfeljebb 4 szénatomos kisszénatomszámú alkanolban, például metanolban vagy etanolban. vagy naszcensz hidrogént alkalmazunk, például alkalmas fém, mint adott esetben amalgámozott cink, különösen vas segítségével savban, például ásványi savban, mint híg kénsavban, vagy karbonsavban, mint kisszénatomszámú alifás karbonsavban, például a fentebb említettek egyikében, mint ecetsavban. vagy pedig kémiai redukálószert alkalmazunk. például ón-diklorid-dihidrátot. majd a kapott reakcióterméket hidrolizáljuk. például vízzel, és a III képletű végterméket tiszta formában izoláljuk. Ezt nagyon jó kitermeléssel és kiváló tisztasággal állítjuk elő Azonban úgy is eljárhatunk, hogy a II képletű vegyületet savas reagenssel, például a fentebb megadottak szerint bór-(tri)fluoriddal ecetsavban, adott esetben egy további indifferens, esetleg aromás jellegű oldószer, mint klór-benzol hozzáadásával, víz jelenlétében hidrolizáljuk és a IV képletű vegyületet tartalmazó reakciókeveréket — a IV képletű vegyület izolálása nélkül - redukáljuk, esetleg a megadott módon, például katalitikusán aktivált hidrogénnel, mint hidrogéngázzal hidrogénező katalizátor, így nikkel- vagy nemesfémkatalizátor, például Raney-nikkel, vagy palládium/szén katalizátor jelenlétében, vagy naszcensz hidrogénnel, esetleg a már megadott módon, például vassal valamely savban, esetleg ásványi savban, például vizes sósavban, vagy kisszénatomszámú alifás vagy halogénezett kisszénatomszámú alifás karbonsavban, esetleg a megadottak szerint például ecetsavban, vagy a reakcióelegyben már jelenlévő bór-(tri)fluorid-ecetsav-víz keverékkel. A reakcióelegyben levő redukciós terméket a termék izos 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
