181197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés előerősítővel ellátott piezoelektromos jelvevő elrendezés jeladó elrendezéssé történő vezérelt átalakítására

7 181197 8 Lehetséges továbbá az is, hogy a vezérelt 13, 13x, 13y kapcsolóknak külön-külön b vezérlő bemenetűk legyen, amelyek azonban közös pontra csatlakoznak. A 8. ábrán látható idődiagramok megmutatják, hogy milyen jelet kapcsolunk az „e” távvezetékre az 5. ábra szerinti elrendezésnél, ahol egy távvezetéket használunk és a tápfeszültség polaritásának megvál­toztatásával vezéreljük a 13 kapcsolót. ti időpontig +UTl tápfeszültség van a közös jel/tápvezetéken, így eddig az időpontig VE jelvevő elrendezést kapunk. A második sor mutatja azokat az időszakaszokat, amikor jelvevő-elrendezésünk van. ti időpontban átváltjuk a +Uji feszültséget -UF2 feszültségre, amitől meghúz a 13 kapcsoló, pl. jel­fogó, és a jelfogó átváltási ideje miatt Tq idővel későbbi időponttól AD jeladó elrendezést kapunk. A harmadik sor mutatja azt az időszakaszt amikor jel­adó elrendezésünk van. t2 időpontban a -Ut2 fe­szültségre ültetett -Up amplitúdójú T0 idejű negatív impulzust adunk a közös jel/tápvezetékre. Az Up amplitúdó értéke a vizsgált elrendezéstől, a 11 érzékelők érzékenységétől függően néhány Volt-tói 100—200 Volt-ig terjedhet, a T0 idő elsősorban az alkalmazott 11 érzékelő rezonancia-frekvenciájától függ. Akusztikus emissziós vizsgálatoknál T0 idő értéke 1 /usée — 10 /usée közötti érték az optimális mivel az érzékelők rezonancia-frekvenciája 100 kHz és 1 MHz között a szokásos érték. Ettől az impul­zustól all érzékelő mechanikusan megüti a vizsgált 20 szerkezetet és abban Ta időtartamú lecsengő AJ rezgésjel keletkezik. így a vizsgált szerkezeten levő többi érzékelő, amelyek jelvevő-elrendezésben működnek detektál­ják a teljes AJ rezgés-jelet. Egy-érzékelős megoldásnál az Up amplitúdójú impulzus megszűnése után a t3 időben átváltjuk a közös jel/tápvezetéken levő —UT feszültséget ismét +Uji feszültségre. A 13 kapcsoló átváltási idejétől, a kialakult elektromos rezgések lecsengésétől, a 12 előerősítő feléledési idejétől függően beállási TF idő múltán a t4 időponttól működő jelvevő elrendezés­hez jutunk. A közös jel/tápvezetéken levő váltakozó áramú jelet K jellel kapuzva - azaz tj-t4 idők között tiltva - azt a jelet kapjuk, amit a 11 érzé­kelő mint jelvevő szolgáltat. Az ábrán all érzékelő a VJ jelet szolgáltatja, ami tulajdonképpen az AJ rezgés-jel része. A detektálás feltétele, hogy Ta idő hosszabb legyen mint T0 + TF idő. Nagy szerkeze­teknél Ta idő többszáz millisecundum is lehet, ami­vel teljesül a fenti feltétel. Mint a fentiekből látható a találmány szerinti eljárással és kapcsolási elrendezéssel néhány egyszerű elem — relé, dióda, kondenzátor, ellenállás — segít­ségével egy piezoelektromos érzékelővel működő, 12 előerősítőt tartalmazó jelvevő-elrendezés a 12 előerő­sítő tápfeszültségének megszüntetésével vagy polari­tásának megváltoztatásával igen könnyen, olcsón jel­adó-elrendezéssé alakítható át és visszaalakítható. Ezzel a távolból történő átalakítási lehetőséggel ellenőrizhetővé válik a vizsgált 20 szerkezet- 11 érzékelő közötti kapcsolat, a 11 érzékelő, a 12 elő­erősítő, valamint a jel- és tápvezeték akkor is, ha mindezek nehezen vagy egyáltalán nem hozzáfér­hetőek. A vett jelek paramétereinek (amplitúdó, energia, stb.) mérésével nemcsak ellenőrizhető a mérőlánc távoli része, hanem kalibrálható is, így hosszúidejű méréseknél lehetőség van a 20 szerkezet- 11 érzé­kelő közötti kapcsolat, a 11 érzékelő érzékenységé­nek változását számszerűleg is megkapni. A találmány szerinti eljárás és megoldás előnye különösen ott mutatkozik, ahol a mérőlánc távoli része hosszú ideig hozzáférhetetlen, például egy atomerőmű nagynyomású tartálya, primer csőveze­ték épségének akusztikus emissziós módszerrel történő ellenőrzése esetében. A piezoelektromos 11 érzékelők a tartály, csővezeték falára vannak sze­relve, ahol igen magas hőmérséklet és rádióaktív sugárzás van. A 12 előerősítő l-2m-re a tartály falától, a primer hő- és sugárzásvédelem után foglal­hat helyet, ahol még mindig viszonylag magas a hőmérséklet. A mérőlánc ezen elemei csak a hosz­­szabbidejű üzemi leállások szakaszában férhetők hozzá. A találmány szerinti eljárás és kivitelezési elrendezés lehetővé teszi, hogy különálló, csak jel­adó-elrendezésre nincs szükség amiatt, hogy a jel­­vevő-elrendezéseket ellenőrizzük. így az 1. ábrán bemutatott jelenlegi technikai megoldást tükröző mérési elrendezés annyival egyszerűsödik a talál­mány szerinti megoldás alkalmazásával, hogy feles­legessé válnak a külön 1 li’,2:..k’ jeladók, valamint a hozzájuk csatlakozó távvezetékek, amivel k’ darab drága piezoelektromos 11 érzékelő és távvezeték takarítható meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás előerősítővel ellátott piezoelektromos jelvevő elrendezés jeladó elrendezéssé történő vezé­relt átalakítására, azzal jellemezve, hogy az átalakí­tást vezérelt kapcsolóval végezzük oly módon, hogy a kapcsolóval az előerősítő kimenetére csatlakozó távvezetéket átkapcsoljuk a piezoelektromos érzé­kelőre, és a kapcsolót az előerősítő tápfeszültségé­nek megszüntetésével vagy polaritásának megváltoz­tatásával vezéreljük. 2. Kapcsolási elrendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely piezoelektromos érzékelőt (11) előerősítőt (12), valamint távvezeté­ket (c, d, e) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a piezoelektromos érzékelő (11) vagy közvetlenül vagy vezérelt kapcsoló(ko)n (13x, 13y) át van az előerő­sítő (12) bemenetelre csatlakoztatva, a jelet to­vábbító távvezeték (d, e) pedig egy további vezérelt kapcsolón (13) át vagy a piezoelektromos érzékelőre (11) vagy az előerősítő (12) kimenetére kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve, valamint a kapcsoló(k) (13, 13x, 13y) vezérlő bemenete (b) a tápfeszült­séget továbbító távvezetékre (c, e) van közvetlenül vagy közvetve csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előerősítő (12) a tápfeszültségét a távvezetékről (e) egy induk­tivitáson (14) keresztül kapja, az előerősítő (12) kimenete pedig egy kondenzátoron (15) át a vezé­relt kapcsolón (13) keresztül van a távvezetékre (e) kapcsolva. 4. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom