181185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására
7 181185 8 r \ 1 Egy m3 nyers keverék készítéséhez általában mintegy 200 kg anyagot használunk fel. A találmány szerinti eljárással készült építőelemek számított fontosabb műszaki paraméterei az alábbiak; Hővezetési tényező: Térfogatsúly: Térfogatállandósági tényező: Hangelnyelési fok: Vízfelvétel: összenyomódás: Éghetőség: Párafelvétel, páraleadás:- 4 °C 0,040 Kcal/mh °C 0 °C 0,052 Kcal/mh °C 20 °C 0,061 Kcal/mh °C 260-280 kg/m3 0,999 500 hz-nél 30% 5000 hz-nél 68% 0,1% 0,5% nehezen éghető 1% A találmány természetesen nem korlátozódik a fenti példákra, hanem az eljárás az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. . így pl. erőművi pernye a műgyanta kiegészítő kötőanyagaként is alkalmazható. A szálasanyag lehet részben vagy egészben szervetlen anyag, például kőzetgyapot is, de használhatunk kártolt rongyhulladékot is. A kötőanyag és alapanyag (rostos növényi szemcse, illetve szálasanyag) megválasztása, az egyes kötőanyagok és alapanyagféleségek aránya attól függ, milyen fizikai és egyéb tulajdonságokat kívánunk meg a paneltől. Még számos más variáció is elképzelhető mind az alkalmazott anyagok, mind a technológiai lépések vonatkozásában anélkül, hogy az oltalmi kört túllépnénk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására, amelynek során aprított rostos növényi anyagot és szálasanyagot utószilárduló kötőanyaggal keverünk össze, és a keveréket nyomás alatt formázzuk, azzal jellemezve, hogy 80-120 súly rész, célszerűen mintegy 100 súlyrész 1-7 mm szemnagyságúra aprított rostos növényi anyagot, valamint 60-80 súlyrész, célszerűen mintegy 75 súlyrész 105— —150 mm hosszúságú, növényi és/vagy szervetlen szálakból álló szálasanyagot szárazon egymással összekeverünk; a száraz keveréket nedvességfelvételt gátló folyékony anyaggal keverjük össze (impregnáljuk): majd az így kapott nedves anyaghalmazt keverjük össze folyékony utószilárduló anyaggal, és a keveréket - önmagában ismert módon - nyomással testté vagy testekké formázzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy utószilárduló kötőanyagként 70-100 súlyrész, előnyösen mintegy 80—90 súlyrész műgyantát, például karbamidgyantát, vagy karbamid-melamingyantát használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyantát, például a karbamidgyantát, vagy a karbamid-melamingyantát vízzel hígítva adjuk a keverékhez. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyanta adagolása közben, vagy azt követően a keverékhez kötésindító szert, például 2—10 súlyrész, célszerűen 5 5—6 súlyrész — pl. 10%-os koncentrációjú oldatban - nátriumszilikofluoridot (NH4CI) adagolunk. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy nedvességfelvételt gátló anyagként az aprított növényi 10 anyag és szerves és/vagy szervetlen .szálasanyag száraz keverékéhez 10-20 súlyrész, célszerűen 10-15 súlyrész folyékony mészkloridot (CaCl2 ) adagolunk. 6. Az 1. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy utószilárduló J5 kötőanyagként 10-25 súlyrész, célszerűen mintegy 20 súlyrész cementet használunk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a műgyanta hígításához, vagy cementtej készítéséhez, 20 és a nedvességfelvételt gátló folyékony anyag készítéséhez 20-50 súlyrész vizet használunk. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 15%-os nedvességtartalmú rostos növényi .25 anyagot és szerves és/vagy szervetlen szálasanyagot használunk. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez kiegészítő kötőanyagként - előnyösen 3( mintegy 30—45 súlyrész — erőművi pernyét adunk. 10. Az 1-9. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aprított rostos növényi anyagként 1-7 mm átmérőjű rizshéj-35 rostot használunk. 11. Az 1 — 10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemcsés, rostos növényi anyagot a keverés és bedolgozás előtt osztályozzuk és 15—25, célszerűen 20 40 súly%, 3,5 mm szemnagyságot meghaladó frakciót; mintegy 10-20, célszerűen 15 súly%, 1,8-3,5 mm szemnagyságú frakciót; mintegy 57,5-73,5, előnyösen 63 súly% 1,0-1,8 mm szemnagyságú frakciót; és 1,5-2,5 súly% 1 mm-nél kisebb szemnagyságú frak-45 ciót használunk a keverék készítéséhez. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szálasanyagként kártolt rizsszalmát és/vagy repceszalmát használunk. 50 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szálasanyagként kőzetgyapotot, előnyösen bazaltgyapotot, vagy kőzetgyapothulladékot használunk. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti el-55 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keverékhez - célszerűen a száraz keverékhez — 30-50 súlyrész, előnyösen mintegy 40 súlyrész perlitet adagolunk. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti el-60 járás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyaggal összekevert anyagot laza térfogatának 80-95%-ára nyomjuk össze (tömörítjük). 16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a 65 tömörítést hidegen hajtjuk végre. 4
