181185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására

3 181185 4 amely eljárás során alapanyagként mezőgazdasági és ipari hulladékanyagokat használunk fel, és gazdasá­gos, nagyipari módszerekkel kiváló minőségű, sok­féle felhasználást lehetővé tevő építőelemeket bocsá­tunk a felhasználók rendelkezésére. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a szemcsés és szálas anyagok megfelelő arányú, és ren­dezetlen keveréke kiváló alapanyagot képez hőszige­telő testek készítéséhez, és az alapanyag kötőanyag­gal való összekeverését megelőző impregnálásával a végtermék tulajdonságai jelentősen javíthatók. A ta­lálmány alapja továbbá az a felismerés, hogy ha a laza, még meg nem kötött keveréket a laza térfogat 80—95%-ára összenyomjuk (tömörítjuk), a szilárdsá­got jelentősen megnövelhetjük, a hő- és hangszigete­lési tulajdonságok viszont lényegesen nem romlanak. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során aprított rostos növényi anya­got és szálasanyagot utószilárduló kötőanyaggal ke­verünk össze, és a keveréket nyomás alatt formáz­zuk, és amelynek az a lényege, hogy 80-120 súlyrész, célszerűen mintegy 100 súlyrész 1-7 mm szemnagyságúra aprított rostos növényi anyagot, va­lamint 60-80 súlyrész, célszerűen mintegy 75 súlyrész 105-150 mm hosszúságú, növényi és/vagy szervetlen szálakból álló szálasanyagot szárazon egymással összekeverünk; a száraz keveréket nedves­ségfelvételt gátló folyékony anyaggal keveijük össze (impregnáljuk); majd az így kapott nedves anyaghal­mazt keveijük össze folyékony utószilárduló anyag­gal, és a keveréket - önmagában ismert módon — nyomással testté vagy testekké formázzuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja sze­rint utószilárduló kötőanyagként 70—100 súly rész, előnyösen mintegy 80-90 súlyrész műgyantát, például karbamidgyantát, vagy karbamidmelamin­­gyantát használunk; célszerűen a műgyantát vízzel hígítva adjuk a keverékhez. Egy másik találmányi is­mérv szerint a műgyanta adagolása közben, vagy azt követően a keverékhez kötésindító szert, például 2-10 súlyrész, célszerűen 5-6 súlyrész - pl. 10%-os koncentrációjú oldatban - nátriumsziliko­­fluoridot (NH4 G) adagolunk. Az eljárás egy további foganatosítási módja sze­rint nedvességfelvételt gátló anyagként az aprított növényi anyag és szerves és/vagy szervetlen szálas­anyag száraz keverékéhez 10-20 súlyrész, célszerűen 10-15 súlyrész folyékony mészldoridot (CaCl2) adagolunk. Utószilárduló kötőanyagként 10—25 súlyrész, célszerűen mintegy 20 súlyrész cementet is használhatunk. Egy további találmányi ismérv szerint a műgyanta hígításához, vagy cementtej készítéséhez, és a ned­vességfelvételt gátló folyékony anyag készítéséhez 20—50 súlyrész vizet használunk. A rostos, illetve szálas növényi anyag, illetve ásványi anyag nedves­ségtartalma célszerűen legfeljebb 15% lehet. A keverékhez kiegészítő kötőanyagként — elő­nyösen mintegy 30-45 súlyrész — erőművi pernyét adhatunk. A legelőnyösebb, ha aprított rostos növényi anyagként 1-7 mm átmérőjű rizshéjrostot használunk, de alkalmazásra kerülhet aprított repce­szalma, kukoricaszár, nád vagy hasonló anyag is. Egy további találmányi ismérv szerint a szemcsés, rostos növényi anyagot a keverés és bedolgozás előtt osztályozzuk és 15-25, célszerűen 20 súly% 3,5 mm szemcsenagyságot meghaladó frakciót; mintegy 10— -20, célszerűen 15 súly% 1,8-3,5 mm szemnagy­ságú frakciót, mintegy 57,5—73,5, előnyösen 63 súly%, 1,0-1,8 mm szemnagyságú frakciót; és 1,5— —2,5 súly% 1 mm-nél kisebb szemnagyságú frak­ciót használunk a keverék készítéséhez. Szálasanyagként kártolt rizsszalmát és/vagy repce­szalmát használunk, de más anyagot, például rongy­­hulladékot, előnyösen aprított kártolt gyapotot is használhatunk, de felhasználásra kerülhet kőzetgya­pot, például bazaltgyapot is. Egy további találmányi ismérv szerint a keverék­hez - célszerűen a száraz keverékhez - 30-50 súlyrész, előnyösen mintegy 40 súlyrész perlitet ada­golunk. A perlit adagolásával növelhető a hőszige­telő- és hangelnyelő képesség, és csökkenthető a térfogatsúly. Az eljárás egy további foganatosítási módja sze­rint a kötőanyaggal összekevert anyagot laza térfoga­tának 80—95%-ára nyomjuk össze (tömörítjük). A tömörítést akár hidegen, akár melegen végrehajthat­juk, az utóbbi esetben az elemek szilárdulási folya­mata meggyorsul. Egy másik találmányi ismérv szerint a száraz ke­veréket a kötőanyaggal függőleges tengelyű kény­szerkeverőben keveijük össze, és a kötőanyagot fe­lülről permetezéssel (szórással) juttatjuk a rostos és szálas anyagkeverékre. A találmány előnye, hogy kis térfogatsúlyú, jó hőszigetelő képességű, és nehezen éghető építőele­meket (paneleket) szolgáltat, amelyek szükség esetén - károsodás nélkül - bitumenbe is ágyazhatok, de a hagyományos forró bitumenes ragasztás teljesen ki is küszöbölhető. A panelek felülete sima és kemény, így gumi- vagy más, pl. butilkaucsuk-fóüa szigetelő­­lemezek ráragasztásával vízzáróvá tehető A ragasztás műanyag diszperziós ragasztóval, forró bitumennel, ékin-mázzal, vagy más anyaggal egyaránt hatásosan végrehajtható. Nagy a panel lépésszilárdsága (a járást a tetőszigetelés sérülésének a veszélye nélkül teszi le­hetővé), és méretstabilitása [ami azért is előnyös, mert megfelelő aljzatot biztosít a felette elhelyez­kedő vízszigetelő réteg(ek) számára], emellett nagy a pórustartalma, és jó a nedvességleadó képessége. A lemezek sem a hőmérséklet-változás, sem a nedves­ség hatására nem változtatják térfogatukat, illetve méreteiket olyan mértékben, ami a tetőszigetelés tönkremenetelét eredményezné. Az esetleges - fő­ként nedvesség hatására bekövetkezhető — térfogat­­változásokat maga a lemez — nagy pórustérfogata miatt — könnyen fel tudja venni. A panelek köny­­nyen kezelhetők. Jó az anyag páraellenállása, időállósága, rovarok és gombák nem tesznek kárt benne, az ultraviola sugárzásnak ellenáll. Az anyag könnyen kezelhető, könnyen megdolgozható, pl. fűrészelhető, szegelhető, csavarozható. A találmány szerinti eljárással készült lapok, il­letve panelek többek között hőszigetelő elemekként, hangszigetelő és hangelnyelő burkolatok anyagaként, válaszfalelemekként, valamint tetőszigetelési alrend­szer hőszigetelő elemeiként alkalmazható; a legcél­5 10 15 29 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom