181183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlősők mesterséges megtermékenyítésének és halikra termékenyülésének hatékonyabbá tételére, az utódok életkörülményeinek javítására
3 4 ben és a tejes hal termékenyítésre érett spermiumaihoz, ezért a találmányunk szerinti eljárás ezen a területen különösen előnyösen alkalmazható. A kis dózisú rádioaktiv sugárzás hatásának vizsgálatához a hazai tógazdasági haltermelésben alkalmazott tükrös pontyot használtuk. Ennél a halfajnál és szelektált tájfajtáinál valamint fajtahibridjeinél a nagy ivadéknevelő állomásokon szinte kizárólagosan a mesterséges termékenyítés technológiáját alkalmazzák. A pontyok ivartermékeit, az ikrát és a spermát a tenyészállatok hypofízis hormonos kezelése után 12 órával fejik le 22°C-os vízhőmérséklet mellett. Az ikra megtermékenyítését úgy végzik, hogy az ikrát spermát, sót és karbamidot tartalmazó termékenyítő oldattal leöntve lassan keverik. A megtermékenyített ikrát keltető Zuger üvegekbe helyezik, ahol állandó vízátfolyás mellett azok 3 nap múlva kikelésre éretté válnak. A kikelés után 3 nappal a pontylárvákat nevelő tavakba helyezik, majd a megfelelő fejlettség elérése után a második évben az étkezési haltermelő tóba kerülnek az értékesítési súly eléréséig. A sugárkezelési technológia alkalmazása során az alaptechnológia úgy módosul, hogy - mivel a kifejés után az ikrát azonnal termékenyíteni kell -, a nőstény és a hím halak hypofizálását úgy kell időzíteni, hogy az ikra ovulációja akkor következzék be, amikor a sperma besugárzása már megtörtént. Tehát a hím halak hypofizálását annyi idővel hamarabb kell elvégezni, amennyi időt a sperma sugárkezelése igénybe vesz - beleértve a sugárforráshoz való szállítás és visszaszállítás időtartamát is. Ennek az időnek a hossza attól függ, hogy az adott halgazdaság közelében hol található 60Co sugárfonás. A módszer nagyüzemi alkalmazása esetén indokoltnak látszik egy kis aktivitású sugárforrás telepítése az alkalmazó halgazdaság területén. A találmány szerinti megoldást a következő példával kívánjuk szemléltetni a korlátozás szándéka nélkül. Példa Kis dózisban alkalmazott ionizáló sugárzás hatását vizsgáljuk a pontysperma termékenyítőképességére és az ivadék életképességére. Közismert, hogy a lefejés után a pontysperma termékenyítő hatása fokozatosan csökken. Mivel kísérleteinkben a megtermékenyítés Szarvason, a gamma besugárzás Budapesten történt, hogy a sperma lefejése és a megtermékenyítés közötti időt csökkentsük, 1976-ban és 1977-ben, első kísérletünkben, a hormonnal kezelt hím halakat szállítottuk Budapestre a sugárforráshoz, ahol a kémcsövekbe a helyszínen fejt spermát besugároztuk, majd +1 és +3 °C hőmérsékletre hűtve szállítottuk Szarvasra. 1978-ban a Szarvason lefejt spermát szállítottuk lehűtve Budapestre és a besugárzás után vissza Szarvasra. Az előző két évben a lefejés és a termékenyítés között 4 óra, 1978-ban 7 óra telt el. A két módszer között a termékenyítés hatásában káros eltérést nem tapasztaltunk. A besugárzással nem kezelt kontroll spermát azonos módon szállítottuk a 5 sugárforráshoz. Nem volt eltérés a termékenyítőképességben a Szarvason frissen felhasznált sperma és a lehűtött és szállított sperma között sem. Kísérleteink során a lefejt ikrát annyi részre osztottuk, ahány különböző sugárdózissal kezelt sper- JO mával, illetve a kezeletlen kontrollal termékenyítettünk (300, 500, 1000, 2000 R). A termékenyítés utáni második napon ellenőriztük az ikra termékenyülési százalékát SMXX Zeiss stereo mikroszkóp alatt. A mesterséges termékenyítés, illetve szaporítás 15 üzemi gyakorlatában a 70% körüli termékenyülés közepes; a 80% körüli jó; a 90% feletti kiváló eredménynek számít. Az 500 R sugárdózis eredményeként a kapott 96,4; 98,2; 98,7% termékenyülés, szemben a kontroll 71,2; 89,3; illetve 92,9%-os ered- 20 ményével, kiemelkedően jó eredmény a ponty mesterséges szaporításának gyakorlatában. A lárva lükelési folyamatában rendellenesség nem volt tapasztalható. A négynapos pontyivadékot kezelési csoportonként külön-külön nevelő tavakba helyeztük, majd 2'5 a második éves jelölt pontyokat közös tóba. Az 500 R kezelés utóhatásaként 28%-kal kedvezőbb lehalászási eredményt kaptunk, mint a kontrolinál; az 1000 R csoportjában 23%, a 2000 R csoportjában 14% többlet halmegmaradás mutatkozott, ami igen 30 jelentős eredmény. A lefolytatott kísérletek alapján elmondhatjuk, hogy pontysperma 500 R dózissal való besugárzása a termékenyítés előtt jelentősen és következetesen 35 emeli a halikra termékenyülési eredményeit és az utódok életképességét. A mesterséges halszaporítás technológiájába zökkenésmentesen beilleszthető a besugárzás művelete. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Ejárás emlősök mesterséges megtermékenyítésének és halikra termékenyülésének hatékonyabbá 45 tételére, valamint az utódok életképességének javítására, azzal jellemezve, hogy a lefejt spermát életképes állapotban 300-5000 R dózisú ionizáló sugárzással kezeljük, és a besugárzott spermával a termékenyítést 24 órán belül elvégezzük. 50 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, halikra termékenyülésének hatékonyabbá tételére és az utódok életképességének javítására, azzal jellemezve, hogy a besugárzást 300-2000 R dózissal végezzük. 55 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a besugárzást 500 R dózissal végezzük. 4. Az 1-3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy ionizáló sugár- 60 zásként gamma sugárzást alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.4283 - Zrínyi Nyomda, Budapest 2