181154. lajstromszámú szabadalom • Profilos építőelem és belőle készült térhatároló vagy térosztó szerkezet, valamint eljárás a profilos építőelem előállítására

181154 4 got, és ezáltal megkönnyíti az alakváltozás létre­hozását. A hajlítást megakadályozó részek eltávolítása után végrehajtják a szükséges formázást, majd az új alakot ragasztással rögzítik. Ez az ún. ,,folding system” egyelőre csak a bútoriparban vált be, alkal­mazása ott is meglehetősen szűk körű, a technológia költséges volta miatt pedig az építőiparban való elterjedésére számítani nem lehet. Ugyancsak az utóbbi időben fejlesztették ki az Egyesült Államokban a bordás építőlemezek előállí­tására azt a módszert, amelyet a 3 298 888 lajstrom­számú USA szabadalmi leírás tartalmaz. Lényege olyan „kettőzött” formázási művelet, melynek egyik lépésében a burkolati héjat, második lépésében pedig a héjjal kapcsolatba hozott utószilárduló magréteget alakítják ki. A módszer jó gondolatokat tartalmaz, sz'éles körű elterjedése azonban bonyolultsága és költségessége miatt valószínűtlen. A fejlett módszerek között említést érdemel az az eljárás, amelyet a 172 014 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás mutat be. Könnyű építőelemek belső magrétegének előállítására ajánl jó módszert. Sajnálatos azonban, hogy síktól eltérő alakzatot a magbetét rétegfelépítése és a kötött szabástechno­lógia miatt nem lehet gyártani. Még a kéreganyag közvetett megmunkálásával sem. Termelékeny sorozatgyártást tesz lehetővé az az eljárás is, amelyet a 176 090 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban találhatunk meg. A csoport­­zsalus módszer palló vagy panel jellegű építőelem előállítására alkalmas csupán, héjszerkezetű vagy profilos elemek ezzel sem állíthatók elő. Hátránya az is, hogy a sablonban bizonytalan a burkolati ré­teg elhelyezkedése. Más elgondolást valósít meg a 340 645 lajstrom­számú osztrák szabadalmi leírás, amely lehetővé teszi ragasztással és kasírozással többrétegű szerke­zetek előállítását. Ezek is csak sík lapok lehetnek, és gyakorlatilag csak padozatnak használhatók. Sajátságos termékek állíthatók elő a 329 827 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás szerinti eljá­rással is. A hagyományosnak nevezhető gipszkarton lemezek magrétegét rostos anyagok bejuttatásával erősítik meg, és így a magréteg, valamint a határoló lapok között fokozott tapadás jön létre. Ugyancsak különleges megfontolásokat juttat érvényre az a módszer is, amely az 1 784 657 lajst­romszámú NSZK közzétételi iratban szerepel. Ennek segítségével olyan papírrost erősítésű elemeket lehet előállítani, melyeknél az erősítés nem csak a belső rétegekben, hanem a felületen is elhelyezhető, és az elemeknek igen jó akusztikai tulajdonságokat köl­csönöz. A termék ezúttal is csak sík kiterjedésű lehet, profilos azomban nem. Ugyanez mondható el a 2 207 799 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban ismertetett módszerről is, amely gipsz kötőanyagú építőelemeket előállító be­rendezések szerkezeti felépítésére vonatkozóan ad hasznos eligazításokat. Ezek segítségével kedvezően lehet az alapanyagokat előkészíteni, összekeverni, habosítani, a termék vastagságát beállítani, méretre szabását megvalósítani stb. Sajnálatos módon ez is csak sík elemek gyártására alkalmas. 3 Jó minőségű gipszbázisú építőelemek gyárthatók a 173 325 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás­ban ismertetett elvek szerint. Az ott leírt építőele­mek különösen csoportzsalus technológiával állít­hatók elő termelékenyen. Sajnálatos módon azonban síktól eltérő elemekre ez a módszer sem adaptál­ható. A találmány célja olyan profilos építőelem és az annak előállítására irányuló eljárás kifejlesztése, amely lehetővé teszi síktól eltérő alakzatú, de alapjá­ban véve mégis lemezszerű, gipszbázisú építőelemek előállítását. Cél az is, hogy az építőelem ne kívánja meg külön teherviselő vázszerkezet alkalmazását, hanem segítségével közvetlenül önhordó válaszfala­kat lehessen előállítani. A találmány feladata ezen belül az, hogy a síktól eltérő alakzatú építőelemeket a sík elemek gyár­tásához hasonló módon nagy termelékenységű ún. szalagtechnológiával lehessen létrehozni, és így hatékony módon váljék lehetővé a sík lemezekénél kedvezőbb szilárdsági, illetve teherbírási tulajdonsá­gokkal bíró építőelemek előállítása. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a világszerte már évtizedek óta széles körben alkalmazott gipszkarton építőelemeket az eddigi gyártástechnológia kis mértékű megváltoztatásával alkalmassá lehet tenni arra, hogy síktól eltérő alak­zatok is előállíthatóvá váljanak. A felismeréshez tar­tozik az is, hogy a síktól eltérő alakzatot a már kész síklemezekből is egyszerű módon elő lehet állítani. A találmányi gondolat értelmében a sík lemezek felületei mentén elhelyezkedő burkolati héjat egy­szerű úton rovátkolni lehet a későbbi hajlítási irány­nak megfelelő helyen és módon. Ennek megtörténte után lehet azt kapcsolatba hozni az utószilárduló magbetéttel, majd a megszilárdulás előtt a rovátko­­lissal kijelölt „hajlítási élek” mentén végre lehet haj­tani a tervezett alakra való megformálást. Az építőelemek előállítása — a találmányi gon­dolat egy másik lehetséges variánsa értelmében — úgy történhet, hogy marással vagy fűrészeléssel eltá­volítjuk azokat a részeket, amelyek megakadályoz­nák, hogy a burkolati héjból és magbetétből álló lemezt a kívánt alakra lehessen hozni. Ebben az esetben az egyik burkolati héj megmarad, míg a másikból és a magbetétből annyit távolítunk el, amennyi éppen szükséges. A marás és fűrészelés után, majd a kivágott ré­szek eltávolítását követően a legcélszerűbben ragasz­tással lehet az idomot a kívánt alakban összeerő­síteni, Természetesen a megmaradó burkolati héjnak hajlékonynak kell lennie ahhoz, hogy a hajlítással végrehajtott alakítást károsodás nélkül el tudja vi­selni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti építőelem főleg épületszerkezeteknek külön teherviselő váztól mentes térhatároló és térosztó szerkezeteinek, elsősorban válaszfalainak kialakítá­sára - amely építőelem legalább az egyik határoló felülete mentén burkolati héjat és a burkolati héj által meghatározott felületi alakú vagy belső terű, célszerűen gipszbázisú utószilárduló anyagból levő magbetétet és adott esetben ugyancsak a burkolati héjnak a magbetét felőli oldalán elhelyezkedő egy vagy több távtartót tartalmaz, a magbetét és/vagy a 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom