181129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasművelésű szőlő szaporítóanyag előállítására
3 181129 4 lehetővé tenni a gépesített nagyüzemi művelést a tőkepótlások során, vagy akár az új telepítéseknél is. A találmány feladata annak megoldása, hogy a nagyüzemi szőlőtelepítéseknél, vagy tőkepótlásoknál úgy végezzük el a kitelepítést, hogy a nagyüzemi gépesített művelés összes előnyeit élvezzük, másrészt elkerüljük a törzsnevelést akadályozó talajmenti fagyok okozta károkat, a nagyüzemi művelést már a kiültetéskor maradéktalanul megvalósíthatjuk. A feladat megoldására a szaporítóanyag újszerű előállítása ad lehetőséget. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy dugványként vagy oltványként 50 cm-es méretet lényegesen meghaladó hosszúságú sima vesszőt vagy alanyt és ráhelyezett csapot állítunk elő szaporítóanyag készítés során, miközben a föld feletti vesszőrészt a kiszáradástól és a felesleges hajtásképzéstől védjük. Az így nyert szaporítóanyagot magasművelésű telepítések tőkéjének pótlására, vagy új telepítések létesítésére kiültetjük. Az előnyös kivitel szerint a kialakított szálvesszőt vagy oltványt a teljes vegetációs időszak alatt fóliaházban, vagy hasonlóban, célszerűen huzal vagy támrendszer mellett neveljük és lombhullás után telepítjük ki. Eljárhatunk úgy is, hogy a szaporítóanyagot magasított hajtatóládába előhajtatjuk, a vessző rügyeit a tervezett törzs magasságban előnyösen kialakítjuk és a hajtatóládában, illetve közegben páradús mikroklímát biztosítunk. A kiültetéskor — célszerűen legkésőbben a hajtatóládából való kiemelés során —, a szabad veszőr :s:.t a páraveszteségtől való védekezés céljából védőbevonattal, pl. parafinnal, vagy hasonlóval kezeljük, vagy fóliával vonjuk be. Az így kezelt, előhajtatott szaporítóanyagot huzal, vagy karó, vagy támrendszer mellé rögzítve állandó helyére ültetjük, vagy iskolázzuk. Konténeres előhajtatás esetén a szaporítóanyag szabadon hagyott törzsét a párologtatástól és a vízveszteségtől való megóvás céljából ismert módon kezeljük és a növényt a konténerrel együtt állandó helyére kiültetjük. Oltványok készítésénél a találmány szerint az oltási hely tetszőleges magasságban kialakítható földfelszín feletti részen. A továbbiakban a találmány kiviteli példáit, illetve foganatosítási módját példák keretében részletesen is bemutatjuk, anélkül azonban, hogy az oltalmi kört a példákra korlátoznánk. Európai gyökeres magastörzsű szaporítóanyag előállításánál a szőlővesszők szedése során 120 cm, 150 cm és 180 cm sima vesszőket készítünk, melyeknek tárolását hagyományos módon végezzük. Előhajtatás és gyökereztetés során önmagában ismert módon gyökérképződést serkentő kezelést végzünk, és a vesszővel együtt kiemelt tápközeggel, — konténerrel, fóliatasakkal — pótlást eszközlünk. A törzsön felesleges rügyek kihajtását önmagában ismert kezelésekkel akadályozzuk meg és csak a termőalap kialakításhoz szükséges hajtást engedjük növekedni. A tápközeg, illetve konténer méretét úgy választjuk meg,"hogy a gyökereztetés után a kiültetés során többletmunka ne keletkezzék. A tápközeg összetételét oly módon választjuk meg, hogy az a növény fejlődését viszonylag nagy tápanyagtartalom mellett biztosítani tudja. Az így előkészített, előhajtatott, gyökérképződésnek indult szaporítóanyagot előre elkészített gödrökbe kiültetjük és a törzset támrendszerhez illetőleg huzalhoz kötözzük. Oltványok készítésénél az alábbiak szerint járunk el: Az alanyvesszőket és az oltócsapok számára az európai szőlővesszőket ismert módon szedjük meg és kezeljük: Az alany méretre vágását az adott törzs magasságának megfelelően végezhetjük célszerűen a következő változatokban: 1. Az alanyvessző hosszúságát 100 cm-ben, az oltócsap méretét hagyományos méretben határozzuk meg. 2. Az alanyvessző méretét hagyományos hosszúságba készítjük el és arra mintegy 100 cm-es európai szőlővesszőt oltunk. 3. Az alanyt és a nemesvesszőt olyan méretre vágjuk, hogy az elkészített oltvány oltási helye a magastörzsön különböző helyeken, de mindenütt érthetően a talajfelszín fölött legyen. Az így elkészített oltványok törzsmagassága a kiültetés után minden esetben 100 cm felett lesz. Magát az oltási műveletet ismert módon végezzük, de az előhajtatáshoz magasított előhajtató ládát használunk. A további műveleteket, úgymint parafínozás, kiültetés az iskolába vagy konténerbe, stb. ugyancsak ismert módon végezzük. Az így nyert oltványokat a későbbiek során tőkepótlásra használjuk. A találmány szerinti eljárás alapján elérhető, hogy a vegetációs időszak alatt a tőkepótlás ellenére vegyszeies gyomirtást is végezhetünk, miután a gyomirtó szereket 60-70 cm-es magasságban szólják ki a gépek, így a szerek az elfásodott szárrészre hullanak, amelyek már nem károsodnak, a kordonmagasságban kialikított zöld részek a szórási magasság fölött vannak. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a nagyüzemi szőlőgazdaságokban a magasművelésű telepítéseknél jelentős tőkehiány pótlást sikerül úgy megoldani, hogy a kitelepítés évében a nagyüzemi művelési módszereket alkalmazni lehet és a kitelepített tőkékben károsodás nem keletkezik. Kétségtelen tény, hogy a találmány szerinti magastörzsű szaporítóanyag előállítása több fásvesszőt igényel, melyet azonban ellensúlyoz az a technológiai előny, hogy a gyökereztetett magastörzsű szaporítóanyag pótlása folyamatos, az oltványok illetve szaporítóanyagok kiültetés után külön kezelést nem igényelnek, ugyanis a pótlás után a szokásos növényvédő és egyéb munkálatok az üzemi technológia szerint végezhetők egyedi kezelés nélkül. A találmány további előnye, hogy a kordonmagasság eléréséhez nem szükséges 2—3 évi előnevelés, ápolás, ami sok kézimunkával jár éppen csúcsidőkben, mert azonnal, már az első évben a kívánt tőkemagasságú növényegyedeket nyerünk, így a találmány egy vagy két vegetációs időszakkal előbbre hozza a telepítés termőrefordulását is mindazon előnyökön túlmenően, amit az a körülmény jelent, hogy azonnal alkalmazható a teljes nagyüzemi művelésmód. 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
