181127. lajstromszámú szabadalom • Burkolóelem vízvezetőárkok, partfalak, rézsük és hasonlók kimosás elleni védelmére
MAGYAR SZABADALMI 181127 NÉPKÖZT ARS AS AG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. V. 21. (1268/80) NSZO3 : Ipp E 02 B 3/12, E 02 D 17/20 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. XII. 31. vgS^Taïiïm V# Szaba*lrni Tár. ' ^ DON Feltalálók: Szabadalmas: Szemesi István mérnök 25%, Szutor László mérnök 25%, Budapest, Balogh Betonútépítő' Vállalat, Dezső üzemmérnök 17%, Boldizsár Gáspár üzemmérnök 17%, Czene Sándor Budapest technikus 16%, Szeged Burkolóelem vízvezetőárkok, partfalak, 1 A találmány tárgya burkolóelem vízvezetőárkok, partfalak, rézsűk, vagy hasonlók kimosás elleni védelmére. Út és vasútépítés földműveinek felszíni vizek elleni védelmére, a felszíni vizek elvezetésére övárkokat, talpárkokat, oldalárkokat, surrantókat alkalmaznak. Ezekben az árkokban, surrantókban csak esetenként, időszakos vízfolyásokkal kell számolni. A jelenlegi gyakorlat szerint az eróziós károk elkerülése érdekében a vízvezető árkokat, surrantókat burkolattal, általában előregyártott betonlap-, vagy kőburkolattal látják el. Az árok, surrantok betonlapokkal, vagy kővel való burkolása sok kézimunkaerőt igénylő, elhúzódó, lassú munkával jár. Nehéz terepen különösen sok gondot okoz az ágyazóanyag, betonkeverék, burkolólapok, vagy terméskövek kiszállítása és beépítése. Hátrányos az is, hogy a burkolás munkája nem gépesíthető. Általánosan ismert az is, hogy a vízépítés földműveit a felszíni vizek, csapadékvizek által okozott kimosások és egyéb eróziós károk elkerülése érdekében természetes úton gyeptakaróval védik. A vízépítési előírások szerint ugyanis gyepes vízelvezetők telepíthetők minden olyan esetben, ha a meder csak időszakosan vezet vizet, a mederben mozgó víz minimális lebegőanyagot tartalmaz és ha a kialakuló áramlási sebesség nem haladja túl a kiülepedés létrejöttéhez szükséges határértéket. Bár a természetes gyeptakaró időszakos vízfolyások levezetésénél igen jó védelmet biztosít, mégis elterjedését az út és rézsűk és hasonlók kimosás elleni védelmére 2 vasútépítés területén gátolja az a tény, hogy a gyep telepítése egyrészt mezőgazdasági munkában jártasságot és szakértelmet igényel, másrészt a leggondosabb ápolási és fenntartási munka mellett is a gyeptakaró 5 csak egy év alatt fejlődik ki annyira, hogy az a földmű védelmét biztosítani tudja. A fenti okok miatt az út és vasútépítésnél a gyepes vízvezetők létesítését elhanyagolták, bár azok biokémtechnikai feltételei itt ezen a területen is adottak. 10 A gyeptelepítés általánosan ismert módja, hogy a kellően előkészített talajt, kézi vagy gépi úton fűmaggal bevetik, locsolják és kaszálják. Hátránya, hogy a fű meggyökeresedése hosszú időt vesz igénybe. A meggyökeresedésig a talaj kimosási ve-15 szélye változatlanul fennáll. Gyakran erős gyökérzetű gyeptéglákat termelnek ki kedvező körülmények között termesztett gyepből és azokat helyezik el a védendő területre. Bár ez esetben már erős gyökérzetű a fű, mégis hosszú időre van szükség, 20 hogy a nehéz fizikai munkával telepített fű gyökérzetei a létesített földműbe megkapaszkodjék. Díszkertek, kiállítási termek vagy hasonlók gyepesítésére ismeretesek előregyártott fűnevelő paplanok. Ezeknél a fűmagot, - sok esetben növényi táp-21 anyaggal együtt - szálanyagból készült szálbunda rétegek közé vetik, a szálbundát tömörítik és szőnyegszerűen felgöngyölve szállítják a füvesíteni kívánt területre. Szálanyagként szálas műanyaghulladékot, vagy len-, filchulladékot használnak fel. Az 3C előregyártott szőnyegszerű paplant hosszú ideig le-181127
