181120. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus áramosztó és áramösszegező

3 181120 4 ágának teihelésétől. Az osztás a tolattyú által vezé­relt kifolyónyílásokon történik és a nyílások kereszt­­metszetének viszonya változik a tolattyú helyzetétől függően. A fent ismertetett megoldások legfontosabb és közös hátránya, hogy nem alkalmazhatók áramelosz­tókként, illetve áramegyesítőkként. Ezeknek a készülékeknek a szakirodalomból közismert megha­tározása ugyanis rögzíti, hogy az áramelosztó olyan áramirányító, amely a munkafolyadék áramot ál­landó arányban osztja szét, és ez független a nyo­másváltozástól. Ennek a funkciónak az ellátására az ismertetett készülékek alkalmatlanok. Az ismert megoldások eme legfontosabb és közös hátránya nagymértékben csökkenti egyrészt ezeknek a szerkezeteknek az alkalmazhatóságát, másrészt pe­dig hidraulikus rendszerek több célú alkalmazását. A hidraulikában ugyanis gyakran jelentkezik az az igény, hogy egy hidraulikus forrásról több hidrauli­kus munkavégző szervet kell olyan módon üzemel­tetni, hogy a munkavégző szervek egymáshoz képest meghatározott viszonyban legyenek. Ez a helyzet például két hidraulikus munkahenger szinkroni­zálásakor, ahol is az egyik hengerre nagyobb terhelés eshet, mint a másikra. Ekkor a belépő folyadék­áramot a terheléstől függetlenül kell osztani. Ugyanez a szükség fordított értelemben jelentkezik áramösszegző funkció esetén, ahol a két különböző terhelésű munkavégző szervről érkező folyadék­áramot a terheléstől függetlenül kell össszegezni. Más szavakkal megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a hidraulikus áramosztó és/vagy áramösszegző feladata az, hogy a munkavégző szervek sebességaránya az osztás és/vagy összegzés során a terheléstől függetle­nül állandó legyen. Jellemző alkalmazási területe az ilyen típusú áramosztónak, illetve -összegzőnek a hidraulikus ke­rékhajtások szinkronizálása. Csak mellékesen em­lítjük meg, hogy ebben az esetben az áramosztónak, illetve -összegzőnek egyidejűleg a differenciálzár sze­repét is el kell tudni látnia. Ráadásul ekkor a szink­ron funkciót ki kell tudni kapcsolni. Az ismert hidraulikus áramosztó és/vagy áram­összegző készülékek a fojtásos szabályozás elvén működnek. Folyadékútjuk szabályozótolattyú, be­lépőcsatornájukba pedig állandó mérőfojtások van­nak beépítve. Amikor a munkavégző szervek a készülék kimenetén egyenletesen vannak terhelve, akkor a fojtásokon ugyanaz a folyadékmennyiség fo­lyik át és a nyomásesés is azonos rajtuk. A szabá­lyozó tolattyút tehát mindkét végén ugyanakkora erő terheli, a szabályzó tolattyú szabályozó éleinél tehát azonos nagyságú nyílások maradnak szabadon. Amikor a készülék kimenetére kapcsolt munka­végző szervek terhelése nem azonos, a mérőfojtá­sokon fellépő nyomásesés sem lesz egyforma. Ez a nyomáskülönbség elmozdítja a szabályzó tolattyút, a szabályzó tolattyú egyik szabályzóélénél tehát pótlólagos fojtás alakul ki. Ezáltal azonban megma­rad a kimenetek sebességarányának eredeti állapota a munkavégző szervekre eső egyenlőtlen terhelés ese­tén. A fojtásos szabályozás elvén működő áramosztó és áramösszegző készülékek pontosságát nagymér­tékben befolyásolja a szabályzó tolattyúra ható súrlódási erő. A szabályozási pontosságot a mérőfoj­tásokon átfolyó mennyiség növelésével fokozni le­het; másrészről előre meghatározott pontossághoz szükség van egy minimális átfolyási mennyiségre. Mi­nél nagyobb azonban a fojtásokon átfolyó mennyi­ség, annál nagyobb a fojtás ellenállása, ez pedig energetikai veszteségekhez, a folyadék melegedésé­hez vezet. Ezért a legnagyobb megengedhető nyo­másesést is elő kell írni a fojtások számára. A mini­mális átfolyási mennyiséget tehát a pontosság, a maximális átfolyási mennyiséget pedig a megenged­­hetp nyomásesés korlátozza. Az ilyen módon meg­határozott maximális átfolyási mennyiség és mini­mális átfolyási mennyiség arányát átfogásnak ne­vezzük. Ez az átfogás az ismert készülékek esetében három körüli érték. A hidraulikus hajtásokat, rendszereket egyre növekvő körben alkalmazzák. Az ilyen alkalma­zások, pl. a kerékhajtások esetében az előbb említett viszonylag kis értékű átfogás az ismert megoldá­soknál nagyon kedvezőtlen tulajdonság, hiszen az ilyen alkalmazásoknál legalább 15 és 20 közötti értékű átfogásra van szükség. Találmányunkkal célunk a fent említett vala­mennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése. A megol­dandó feladat tehát olyan hidraulikus áramosztó és áramösszegző készülék létrehozása, amellyel a ko­rábban ismertté vált készülékek minden funkcióját egyszerű kivitel mellett lehet teljesíteni, ráadásul a készülék nagyobb átfolyási mennyiség esetére is al­kalmas, valamint az átfogás is sokkal nagyobb. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött összetett feladat maradéktalanul megoldódik, ha az átfolyási mennyiség növekedésével a mérőfoj­tásokon fellépő nyomásesés csak kismértékben nö­vekszik és másrészről az áramosztó és áramösszegző funkciót igen egyszerűen teljesíteni lehet, ha nem­csak két, hanem négy szabályzóélet alakítunk ki. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány most már abban van, hogy a mérőfojtások a belépő folya­dékáram függvényében változtatható kialakításúak, a szabályzó tolattyúkon pedig elmozduló gyűrűk van­nak elhelyezve. Ennek a megoldásnak a jelentősége abban van, hogy az átfolyási mennyiséget, azaz a fojtásokon fellépő nyomásesést gyakorlatilag nullától igen magas értékig lehet beállítani, illetve ezek ma­guktól beállnak, másrészről pedig abban van, hogy az elmozduló gyűrűk az áramosztó és az áramösz­­szegző egyidejű funkcióját egyszerű módon teszik le­hetővé. Az egyszerű megvalósítás szempontjából külö­nösen célszerű a találmány szerint, ha a változ­tatható mérőfojtások hüvelyből és ezzel együttmű­ködő tolattyúból vannak kialakítva. Ekkor a hüvelyt cserélhetőre is kialakíthatjuk. Ez utóbbi esetben az áramosztás, illetve összegzés arányát ennek az egy hüvelynek a cseréjével könnyedén változtathatjuk. A találmány szerint célszerű, ha a szabályzó to­lattyú két végéhez egy-egy vezérlő dugattyút rende­lünk. Ez a megoldás lehetővé teszi a szabályzó to­lattyú helyzetének kívülről történő meghatározását, szabályozását, ami által a készülék az áramosztás és áramösszegzés mellett differenciálzár funkciót is be­­tölthet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom