181082. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő szárazhabarcs

181082 3 vetlen kötőanyag-tartalom a céltól függőén előnyö­­' sen 180-300 kg habarcsköbméterenként. Adalékszerként a kötőanyag tömegére .vonatkoz-, tatva 0,1-1% felületaktív anyagot, pl. hidroxilétil­­cellulózt, vagy karboxilmetilcellulózt, továbbá a kötőanyag tömegére vonatkoztatva 0,05-1% mikro­­pórusképző, felületi feszültséget befolyásoló anya­got, pl. ligninsZulfonátokat vagy szilárd szappanokat alkalmazunk. A szárazhabarcs a felhordási technológiától függően a kötőanyag tömegére vonatkoztatva legfel­jebb 1% plasztiflkátort tartalmaz. Duzzadóképességgel rendelkező szárazhabarcs a kötőanyag tömegére vonatkoztatva előnyösen legfel­jebb 0,5% gázképző anyagot tartalmaz. A céltól és a technológiától függően a száraz­habarcs fagygátló, kötésgyorsitó vagy lassító, víz­taszító, stb. adalékszert is tartalmazhat. A szárazhabarcs a céltól függően szervetlen homokszemcsenagyságú finomszemcsés adalékanya­got, pl. iszapagyagmentes homokot, perlitet, per­nyét, kohósalakot, traszt, mészkőlisztet tartalmaz­hat habarcsköbméterenként előnyösen legfeljebb 30%-ban. A hőszigetelő szárazhabarcsból szervetlen kőzet vagy kerámiaanyagú durva adalékanyag (pl. egyszem­­esés betonadalékanyag) felhasználásával öntött falak, hő- és hangszigetelő szerkezetek és építőelemek készíthetők. A szárazhabarcsból készített hőszigetelő vakolat vastagságát a vonatkozó szabványok figyelembevéte­lével kell kiszámítani. Ehhez ismerni kell a meg­szilárdult habarcs hővezetési tényezőjét. A megfelelő összetételű szárazhabarcs kiválasztásával a vakolat hővezetési tényezője a követelményeknek megfele­lően beállítható, pl. homokadalék nélkül 0,07-0,14 W/mK és homokadalékkal pl. 0,1-0,5 W/mK között. A szárazhabarcsból előállított pl. 0,076 W/mK hő­vezetési tényezőjű vakolat nyomószilárdsága a vizs­gálatok szerint 0,12 MPa, hajlítószilárdsága 0,02 MPa, páradiffúziós tényezője 4,65 g/móbar és tapadó­szilárdsága 0,12-0,15 MPa volt. Homokadagolással a hőszigetelés rovására 10 MPa fölötti nyomószilárdság is elérhető. A hőszigetelő szárazhabarcsot célszerűen az alábbi módon állítjuk elő:- A duzzasztott stirolgyöngyöt kiszárítjuk oly mértékig, hogy a hozzákeverendő cement hidratá­­ciója be ne következhessen. Szárítás közben adagolt minimális mennyiségű tenziddel és m3 -ként mintegy 10-20 kg mészhidrátporral csökkenteni lehet a későbbi szétosztályozódás veszélyét.- A cement-mész keveréket intenzív kényszer­keveréssel kell létrehozni a receptben előírt keverési aránnyal.- Az előírt mennyiségű adalékszereket először egymás között kell gondosan összekeverni, majd törzskeveréket kell készíteni az adalékszer keverék­ből és a kötőanyag keverék 5—10%-ából. Végül a törzskeveréket és a megmaradt kötőanyagkeveréket kell intenzív kényszerkeveréssel homogenizálni. ■- Szervetlen, kiszárított adalékanyag (pl. ho­mok) felhasználása esetén annak előírt mennyiségét 4 a kötőanyagok összekeverésével együtt lehet beke­verni. ..... ;... . ■- - A stirolgyöngyöt térfogat szerint mérve és ada­golva, zsákonként kell a fentiekben leírt anyagkeve­rékkel összekeverve (általában 50 literes adagokban) kiszerelni. . Az 1. ábrán a javasolt szárazhabarcsból készített vakolat textúrájának 'elvi vázlata látható. Az egy­­szemcsés duzzasztott 1 sitirolgyöngyök által képzett vázszerkezet hézagait a 2 kötőanyag és a 3 légpóru­sok töltik ki. A 2. ábra egy példakénti hőszigetelő vakolatszer­kezet metszetét mutatja. Az 5 kellősítéssel ellátott 4 védett szerkezetre a 6 hőszigetelő habarcsréteg van felhordva. A 6 hőszigetelő habarcsréteg a 7 kiegyen­lítő habarcsréteggel van ellátva, azon pedig a pára­áteresztő 8 felületképző réteg helyezkedik el. A 7 kiegyenlítő habarcsréteg a 6 hőszigetelő habarcsréteg felületének védelmét szolgáló víztaszító habarcs, amely ahhoz és az esetleg rákerülő 8 felület­­képző réteghez, illetve díszítő bevonathoz jól tapad és vakolási technológiával készíthető. A kiegyenlítő habarcs 1 :2 < homok : cement - <1:3 tömegarányú cementhabarcs, amely iszap­agyagmentes, élesszemö, kiszárított homokot, nagy kezdőszilárdságú cementet és víztaszító anyagot (pl. a cement tömegének 1-3%-át kitevő kalciumsteara­­tot), továbbá a céltól függően kevés mészhidrátot, rövidszálú üveg vagy kőzetgyapotot (0-0,5%), eset­leg konzisztenciajavító, fagyásgátló, stb. adalékszere­ket tartalmaz. Készítésénél az egyenként tömeg sze­rint kimért anyagokat több lépcsőben, a hőszigetelő habarcshoz hasonló módon kell keverni és kiszerelni, illetve tárolni. Itt is először a víztaszító és egyéb adalékszerek keverékét kell homogenizálni, majd törzskeveréket és teljes keveréket kell előállítani (a zsákonkénti keverés elmarad). A javasolt szárazhabarcsból előállított vakolat kézzel, vagy géppel egyetlen munkafázisban akár 10-15 cm vastag rétegben is felhordható, azonban a gyakorlatban a szabványban előírt követélmények teljesítését általában már 4-5 cm vastag réteg is biz­tosítja. A vakolás a közismert hagyományos mód­szerekkel végezhető, és különös szakképzettséget nem igényel. A megszilárdult habarcs hézagmentes monolit burkolatot képez, amely kitűnően (a nor­mál homlokzatvakolatra előírt tapadás mintegy kétszeresével) tapad a vakolt felületre. A vakolatba bevitt légpórusok nemcsak a hőszigetelést javítják, hanem a vakolat alakváltozó képességét és fagyálló­ságát, valamint adott esetben duzzadó képességet is biztosítanak. A vakolat görbe felületű, tagozott vagy sérült falakra is könnyen felrakható, sőt tagozatok képzésére is alkalmas (régi épületek korszerűsítése, hőszigetelése). A szárazhabarcs duzzadó tulajdonságú változata kitűnően alkalmazható hézagkitöltő ha­barcsként, pl. régi épületek nyílászáróinál, falcsatla­kozásainál vagy szerkezeti repedéseinél. A javasolt szárazhabarcs tehát mindenütt előnyösen és gazdasá­gosan alkalmazható, ahol műszaki vagy energiataka­rékossági szempontból olyan hő- és hangszigetelő szerkezetre van szükség, amely eme tulajdonságai mellett a könnyű beépítés és a rendeltetésszerű hasz­nálat szempontjából szükséges egyéb jellemzőkkel 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom