181068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált ammóniumnitrát tartalmú granulátumok előállítására

5 181068 6 ben lehetséges más töltelékanyagok, így például gipsz, agyag és hasonlók használata is. Az ásványi töltelékanyag szemcsemérete 0,2 mm-nél kisebb, az átlagos részecskeméret előnyösen 0,05 mm körüli. A találmány szerinti eljárás során a granulákat úgy építjük fel, hogy a szilárd részecskéket válta­kozva megnedvesítjük az ammónium-nitrátot tartal­mazó oldattal vagy szuszpenzióval, majd megszárít­juk azokat, mely utóbbi folyamat során meg kell akadályoznunk a nedvesített részecskék agglomerá­cióját. Ebből a célból az oldatot vagy szuszpenziót egy kevert részecsketömegbe vagy szemcseágyba per­metezzük be, amelyben a permetezés alatt a részecs­kék között megnövelt térközt tartunk fenn, és forró gázáramot fúvatunk be. A forró gázáram szolgáltatja azt a hőt, amely a víznek a részecskéken levált csep­­pekből történő elpárologtatásához szükséges, vala­mint a gázáram eltávolítja az elpárologtatott vizet is. Az alkalmazott hőmennyiségnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy rövid időn belül kellőképp meg­szárítsa a bepermetezett szemcséket, hogy ezáltal lehetetlenné tegye az agglomerációt, amikor a ré­szecskék egymáshoz való ütközéssel vagy más mó­don ismét érintkezésbe kerülnek egymással. Mindez megvalósítható a hagyományos technikák alkalmazá­sával. Ilyen megfelelő eljárás például a fluidizáció, a légtölcséres eljárás és a szferoidizálás. Fluidizációs eljárás alkalmazásakor egy rácson nyugvó szilárd részecskéket fluidizálunk, és a rácson keresztül alulról felfelé irányított forró gázárammal fluidizált állapotban tartjuk a részecskéket, miköz­ben egy vagy több fúvókán keresztül az oldatot vagy a szuszpenziót a fluidágyba permetezzük. A mennyiségek, valamint a fluidizáló gáz és a be­permetezendő oldat vagy szuszpenzió hőmérsékleté­nek megfelelő szabályozásával elérhető, hogy a fluid­ágyban levő részecskék oldattal vagy szuszpenzióval történő nedvesítése, valamint a száradás váltakozva következzék be. A fluidizációs eljárással kapcsolat­ban további információ például a következő könyvben található: Daizo Kunii és Octave Leven­spiel: „Fluidization Engineering”, John Wiley « Sons, New York (1969). A légtölcséres eljárást a 962 265 számú nagy­­-britanniai szabadalmi leírás ismerteti. Ezen eljárás alkalmazásakor egy edénybe helyezett, szilárd ré­szecskékből álló rétegen keresztül forró gázáramot bocsátunk át, melyet az edény alján középen elhe­lyezett nyíláson vezetünk be olyan sebességgel, hogy az edény középső részében a gáz által elsodort ré­szecskék egy laza fázist képezzenek, amelybe az oldatot vagy a szuszpenziót — előnyösen alulról — bepermetezzük. A középső részben a laza fázisban a gázáram a részecskéket az eredeti szint fölé ragadja, melyek azután az edény fala és a légtölcsér középső része között kialakuló gyűrű alakú részbe hullanak vissza, amelyben addig süllyednek, míg a gázáram ismét magával nem sodorja őket, mikor is újra be­­permeteződnek. A laza fázisban történő tartózkodá­suk után a nedvesített részecskéket kellőképp meg kell szárítani, hogy megakadályozzuk a gyűrűs részbe történő visszaesésükkor bekövetkező agglo­merációjukat. Ez könnyen elérhető a gázáram hőmérsékletének, valamint az időegység alatt be­permetezendő oldat vagy szuszpenzió mennyiségé­nek megválasztásával. Több párhuzamos légtölcsér egy egységben egyesíthető oly módon, hogy egy nagy átmérőjű edényben több gázáramot alkalma­zunk, melyek beömlőnyílásai az edény alján helyez­kednek el megfelelő távolságra egymástól, és az oldat vagy szuszpenzió bepermetezését a kialakult laza fázisok mindegyikébe elvégezzük. Minthogy a légtölcsérben a kezelendő szemcsék vagy granulák mérete nem okoz problémát - ami például a fluid­ágyban probléma lehet -, bizonyos célokra elő­nyös lehet egy vagy több fluidágy egy vagy több légtölcsérrel való kombinálása. További információ a légtölcséres eljárásról és a lehetséges kombinációkról a következő könyvben található: Kishan B. Mathur és Norman Epstein: „Spouted Beds”, Academic Press, New York (1974). A szferoidizálást a 894 773 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás ismerteti. Ebben a leírásban ismer­tetett eljárásban egy forgó dobot használnak, mely­nek belső falán hosszanti irányban elhelyezett kések vannak. A dob belsejében megfelelő helyeken per­metezők vannak elhelyezve. Ezen eljárás alkalmazá­sakor a részecskéket és a forró gázáramot a dob beadagoló végén vezetjük be. A forgó dob belső falához erősített kések magukkal ragadják a fenéken fekvő részecskéket, melyek egy ideig tartó keringés után ismét lecsúsznak, mikor is a részecskék eső­­szerűen, megnövekedett térközzel hullanak keresztül a dobon. Esésük közben a részecskéket a permetező­kön át bepermetezzük az oldattal vagy a szuszpen­zióval, és az eképp nedvesített szemcséket a forró­­gázáram megszárítja. A gázáram hőmérsékletének, valamint az időegység alatt bepermetezett oldat vagy szuszpenzió mennyiségének megfelelő megválasztásá­val elérhető, hogy mielőtt a részecskék a dob fene­kén ismét érintkezésbe kerülnének egymással, kellő­képp megszáradjanak, így megakadályozzuk az agg­lomerációt. Természetesen más megfelelő eljárások is alkal­mazhatók. Különböző kutatók úgy vélik, hogy egy lényegé­ben vízmentes ammónium-nitrát olvadékot tartal­mazó magnézium-nitrát olvadékot tartalmazó mag­nézium-nitrát granulálásakor a magnézium-nitrát főképp nedvesség-megkötőként viselkedik, és a ka­pott granulákban jelenlevő víz a magnézium-nitrát­hoz kémiailag kapcsolódik kristályvízként. Ekkor az ilyen granulák fizikai-kémiai értelemben véve szára­­zak. Minthogy a kristályos fázisok közötti átalakulá­sok. az anyaoldat fázison keresztül mennek végbe [lásd: Proceedings of the Royal Society 266, 329 (1962)], ezért az ilyen granulákban a fázisátalakulá­sok oly lassan mennek végbe, hogy a granulák a hőmérséklet ingadozása következtében nem károsod­nak. Felismertük, hogy alacsonyabb koncentrációjú magnézium-nitrátot tartalmazó ammónium-nitrát oldatok granulálásakor a magnézium-nitrát egy to­vábbi szerepet is betölt, melynek eredményeképp a bepermetezett ammónium-nitrát oldat koncentráció­jától függetlenül mindig nagy sűrűségű granulákat kapunk. Ennek egyik magyarázata az, hogy az NH4NO3— Mg(N03)2 (vízmentes) dimer rendszer megközelítően 115 °C-on egy eutektikus ponttal rendelkezik, amely hőmérséklet fölött az összes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom