181059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut szövet mintásan kreppelésére

3 181059 4 felelő összetételű lúgos nyomómasszát a szövet egyes felületeire viszik fel nyomógépen. A lúgmassza 300—400 g/1 nátriumhidroxidot tartalmazhat, cél­szerűen 360 g/1 koncentrációban. A vegyi hatás akkor érvényesül a legjobban, ha a pamutszövet Nm 60/60-60/30-as fonalakból készül. Nem pamutszövetet - pl. a poliamid alapanyagú szövetet fenollal lehet megnyomni, aminek folytán a nyomás helyén a fonalak megduzzadnak és megrövi­dülnek, a nyomatlan fonalrészek pedig hullámosod­nak. A nyomott mintázat az eddigi gyakorlatban a műszaki lehetőségeknek megfelelően csíkos vagy kockás szokott lenni. A vegyi eljárással készült krepphatás erősebb a mechanikailag készülténél, de a mosások hatására csökken. Végül a 772 893 sz. francia szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynek során a pamut, re­generált selyem, gyapjú alapanyagú túlsodrott fona­lakból készült szövetet mintásán alkalmas koncent­rált savval, főleg 54 Bé fokos kénsavval kezelik kb. 10 másodpercen át s ezzel a szövetet itt pergamen­­tesítik, ezután meleg szappanfürdőbe helyezik, amely a nem pergamentesített részeket zsugorítja. Ez az eljárás a kénsav használata miatt rendkívül kényes, veszélyes, egészségre ártalmas. Mint látjuk, az ismert eljárások a krepphatást leg­többször nem is tiszta pamutalapanyagú szöveten érik el, a krepphatás vagy nem mintás, vagy csak csíkos, sávos, esetleg kockás, a kénsavval való keze­lés pedig rendkívül veszélyes üzemet igényel. A jelen találmány célja olyan új eljárás kialakí­tása, amellyel a pamut alapanyagú szövetet - a csíkos, kockás, illetve ráncos felületen kívül - vá­lasztott mintázattal kreppeljük, a szövet kreppelt fe­lületei szabálytalan benyomásúak és az eddigieknél erősebb ráncosodásúak, és amely szövet mechanikai igénybevételnek jobban ellenáll, kreppeltségét több­szöri mosás után is megtartja a mechanikai és lúgnyomásos vegyi úton előállított krepphatások együtt, egymás tulajdonságait kiegészítik, illetőleg felerősítik. Viselési tulajdonsága kellemes, könnyen kezelhető, és nemcsak színezhető és színmintázható, hanem adott esetben szelektív színezésre is alkalmas. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ez a célkitűzés jól elérhető, ha a kreppelési eljárás bizonyos kombinációban egyesíti mind a lúgnyo­másos vegyi, mind a mechanikai kreppelési eljárást. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az alap­szövet pamutalapanyagai, a lánc és vetülékfonal azonos, vagy egymástól eltérő Nm 30-50, közötti finomságú, célszerűen Nm 45/32 beállítású, és fm-ként 800-1200 — célszerűen 1100 sodratszámú fonalakból áll. Ezt az alapszövetet önmagában is­mert módon lúgnyomásnak vetjük alá, a lúgnyomás előtt vagy után 60-95 °C hőfokon nedvesítjük. Az előbb említett alapszövet készülhet 500-660, célszerűen 600 sodrat/fm jellemzőjű láncfonalakból és 800—1200 közötti, célszerűen 1100 sodrat/fm jel­lemzőjű vetülékfonalakból, ezenkívül készülhetnek az alapszövet láncfonalai célszerűen megválasztott 500-660 közötti és 800-1200 közötti fm-kénti sodratszámú fonalcsoportokból, vetülékfonalai pedig vagy teljes egészükben 800-1200 fm-kénti sodrat­számú, vagy célszerűen megválasztott 500—660 közötti és 800-1200 közötti fm-kénti sodratszámú fonalcsoportokból. Az alapszövet készülhet, már színezett fonalak­ból, vagy a szövetet lúgnyomás előtt vagy után, fe­hérítés nélkül vagy fehérítést követően reaktív vagy direkt színezékekkel színezhessük, vagy nyomás útján színmintázhatjuk. A következőkben eljárásunkat annak néhány fo­­ganatosítási példájával világítjuk meg. 1. példa Fehér kreppelt szövet előállítása A szövetet nyers Nm = 40 finomságú, m-ként 500 sodratszámú pamut láncfonalakból és Nm = 37 fi­nomságú, méterenként 960 sodratszámú vetülék pa­mutfonalból szőjük le. A szövetet ezután csíkozó hengerrel lúgnyomásnak vetjük alá. Az ismert össze­tételű 360-400 g/1 lúgtartalmú lúgpép állhat pl. 1000 literre számított 35 kg sűrítőbői, 878 kg 44 Be-s NaOH-ból, 300 liter vízből és 5 kg nedvesítő szerből. A lúgnyomás után a szövetet 15-30 percen át gőzöltetjük és pihentetjük, majd kádsoron előbb tiszta hideg vízben majd sósav adagolással folytono­san 2 pH értékben tartott hideg öblítő folyadékban, ezután 90-95 °C hőmérsékletű 2 súly% zsíralkohol szulfonát szappan-tartalmú forró öblítővízben, ezt követően tiszta forró vízben, végül pedig hideg vízben öblítjük. Centrifugálással víztelenítjük, víz­szintes bontógépen bontjuk. Ezután kádban 5 g/1 ak­tív klórtartalmú nátriumhipoklorid vizes oldatában pH = 9-10 érték mellett klórral telítjük, J-toronyban ‘10-50 percen át pihentetjük, ezután kádban előbb teremhőmérsékleten 2 g/1 nátrium-biszulfit oldatban klórmentesítjük, majd 50 °C hőmérsékletű, 2 g/1 sósav vizes oldatában savazzuk, végül hideg vízben öblítjük. Savódobos szárítógépen szárítjuk, szélessé­gét kikészítő lámán állítjuk be. A művelet során a lúgnyomással megtörténik a szövet kémiai kreppelése, a forró vizes öblítés során l»dig a mechanikai kreppelése. 2. példa Szelektíven színezett kreppelt szövet előállítása A szövetet nyers Nm = 50 finomságú, váltakozva 6 darab m-ként 500 sodratszámú és 6 darab Nm = 40 finomságú, m-ként 1000 sodratszámú pa­mut lánefonalból és Nm = 37 finomságú, m-ként 1100 sodratszámú pamut vetülékfonalból szőjük, a továbbiakban az 1. példához leírtakhoz hasonlóan kezeljük, majd reaktív színezékkel színezzük. A színezés szelektív lesz: más színárnyalat képződik a lúgnyomött részeken és ismét más a nyomatlan részeken. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom