181041. lajstromszámú szabadalom • Berendezés adatátviteli csatorna helyközi távbeszélő hálózathoz való csatlakoztatására
5 181041 6 A 10 második bemeneti vonaltranszformátor szekunder tekercséről a jelek kétiiányban haladnak tovább. Az első ágba 13 második csillapító tag van kapcsolva, amely mintegy 20 dB-es csillapítást biztosít. Ez a 13 második csillapító tag a 2 első csillapító tagtól eltérő módon impedancia transzformálást nem végez, és mindkét oldalról nézve 1,8—2 kohm impedanciája van. A 13 második csillapító tag kimenete második aluláteresztő 14 szűrővel van összekötve, amely felépítését tekintve azonos az első aluláteresztő 3 szűrővel. A második aluláteresztő 14 szűrő kimenetét illesztetten 16 ellenálás zárja le, és ez a kimenet 15 kondenzátoron keresztül 17 második szabályozó erősítő bemenetéhez csatlakozik. A 15 kondenzátor csak egyenáramú elválasztást végez. A 17 második szabályozó erősítő 20 dB névleges erősítésű, amely ±6 dB mértékben szabályozható. A 6 első szabályozó erősítőtől annyiban különbözik, hogy kimeneti impedanciája 600 ohm (természetesen a két szabályozó erősítő teljesen azonos kiképzésű is lehet, csak a második erősítő kimenetét ilyenkor 600 ohmos ellenállással kell lezárni). A 17 második szabályozó erősítő kimenete 1 :1 áttételű 18 második kimeneti vonaltranszformátoron át a c2, d2 csatlakozókhoz csatlakozik és a vonal felé illesztést valósít meg. A 10 második bemeneti vonaltranszformátor szekunder tekercse 11 második elválasztó erősítő bemenetével is össze van kötve, amelynek bemeneti impedanciája magas, erősítése 0 ± 6 dB, kimeneti impedanciája pedig 2 kohm körül van. All második elválasztó erősítő kimenete a 20 adatátviteli csatornaegység 12 vevőjének bemenetével van összekötve. A 20 adatátviteli csatornaegység 8 adójának bemeneté és 12 vevőjének kimenete ti és t2 csatlakozókhoz csatlakozik. A ti és t2 csatlakozókon keresztül a berendezéshez helyi előfizetői végberendezés csatlakoztatható. Az ehhez csatlakozó helyi előfizetők maximálisan 200 Baud sebességű és tetszőleges kódrendszert alkalmazó adat- illetve távíróforgalmat bonyolítanak le. A berendezés sajátossága, hogy a ti és t2 csatlakozókkal egyrészt 21 távolsági előfizetői áramkör, másrészt pedig 22 interface illesztő egység kapcsolódik párhuzamosan. A 21 távolsági előfizetői áramkör a gl, g2 csatlakozókon keresztül 75 Baud modulációs sebességű és a CCITT No: 2 ábécéjének megfelelő, egyszeres áramú jeleket szolgáltató végberendezések csatlakoztatását teszi lehetővé. A 21 távolsági előfizetői áramkör alapvetően a végberendezés egyszeres áramú jeleiből kettős áramú jeleket állít elő a 20 adatátviteli csatornaegység részére és viszont, azaz illeszti a végberendezést az adatcsatornához. A 21 távolsági előfizetői áramkör biztosítja, hogy pont-pont közötti és kapcsolt összeköttetések egyaránt kialakíthatók legyenek. Ez utóbbi esetben előállítja, illetve feldolgozza, a CCITT U1 ajánlásának B típusú, számtárcsás választású jelzésrendszerhez tartozó jeleit. A kapcsolt távíró hálózathoz való csatlakozás akkor valósítható meg, ha az egyik távbeszélő alközpont a távíró központ néhány kilométeres körzetében található, és az ilyen összeköttetések létesítésének az is feltétele, hogy az adatvégberendezések központhívóval rendelkezzenek vagy ellássák annak funkcióit is. Az adatvégberendezések felépítése azonban a találmány tárgykörén kívül esik, és a találmány szempontjából mindössze annak van jelentősége, hogy a 21 távolsági előfizetői áramkör ilyen végberendezések felé is biztosít csatlakozást. A 22 interface illesztő ellenőrzési funkciót tölt be. Segítségével az átviteli áramkör hibaarányának mérését biztosító egység, például TREND No. 1—4 23 hibaarány analizátor a berendezéshez csatlakoztatható. A csatlakozás a CCITT V.24 ajánlás szerint létesítendő. A találmány szerinti berendezés a beszédfrekvenciás és a távíró illetve adatátviteli jelek szétválasztását az alábbiak szerint végzi el Adáskor az a2-b2 csatlakozókhoz érkező beszédfrekvenciás jelekből az első aluláteresztő 3 szűrő csak a 300-2700 Hz-es szűkített beszédsávba eső komponenseket engedi át. Ezek a jelek a 6első szabályozó erősítőn keresztül a 7 első kimeneti vonaltranszformátor primer tekercséhez jutnak és csak itt találkoznak a másik ág felől érkező távírósávba eső jelekkel A távírócsatoma jeleit a 20 adatátviteli csatornaegység 8 adója a CCITT R.38.A. ajánlásban rögzített sávkorlátozás után engedi a 9 első elválasztó erősítőn keresztül a 7 első kimeneti vonaltranszformátorhoz. A sávkorlátozás biztosítja, hogy a vonalra a távírócsatorna felől ne juthasson ki a 2770 Hz és 3400 Hz közé eső távírósávon kívül eső jel, amely a beszédátvitelt zavarhatná. Ugyanakkor a 6 első szabályozó erősítő és a 9 első elválasztó erősítő kellő impedanciaillesztést és elválasztást biztosít az első aluláteresztő 3 szűrő és a 8 vezető között. Az erősítés és a csillapítás szabályozhatósága a jelszintek pontos beállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti berendezés a vonal átviteli jelszintjeit nem változtatja meg. Vételnél a beszéd és távíró jelek szétválasztása az adáshoz hasonlóan történik. A 12 vevő a 11 második elválasztó erősítőn keresztül megkapja az érkező távíró- és beszédfrekvenciás jeleket, de felépítése következtében csak a távírósávba eső jelekre reagál, azaz a bemenetén megjelenő beszédfrekvenciás jelek működését nem befolyásolják. A második aluláteresztő 14 szűrő bemenetén a beszéd- és távírósávba eső jelek szintén együtt vannak jelen. A 14 szűrő átviteli tulajdonságai kielégítik a CCITT H.34 ajánlásában foglalt specifikációk közül a beszédsávra vonatkozó értékeket, ezért a c2, d2 csatlakozók felé a beszédösszeköttetést zavaró távírójelek már csak az idézett ajánlásban meghatározott csillapítás után jelenhetnek meg, ami azt jelenti, hogy a távírójelek a beszédösszeköttetést nem zavarják. A 2. ábrán a vázolt szigorú követelményeket kielégítő aluláteresztő szűrő kapcsolási rajzát tüntettük fel. A szűrő egy soros induktivitást, öt soros LC kört és hat párhuzamos kapacitást tartalmaz. A szűrő elemeit a rendkívül szigorú specifikációs követelmények miatt bonyolult algoritmust alkalmazó számítógépes méretezés és a realizáláshoz tartozó mérésekkel végzett korrekció útján határoztuk meg. A méretezés bonyolultságára jellemző, hogy a számítások során még a tizenkettedik helyértéken is értékes számjegy volt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
