181040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos szerkezetű, pehely alakú növényi eredetű protein előállítására

9 181040 10 A pelyhesítést pelyhesítő hengerekkel vagy más, erre alkalmas módon végezzük. Egy előnyös pelyhe­sítő hengert ismertet a 2. példa. A pelyhesítő hengerek felületének hőmérséklete 1,6 °C és 93 °C között, hideg és forró állapot között bármilyen lehet, azonban előnyös, ha a felü­letek közel szobahőmérsékletnek. A pelyhesítő művelet során kapott pelyhek térfogatsürűsége álta­lában 0,14—0,6 glcm3, előnyösen 0,34 g/cm3. A pelyhek térfogatsűrúségét elsősorban a pelyhesítő hengerek révén, másodsorban az előző tömörítés mértéke révén szabályozzuk. A találmány szerinti eljárással előállított pelyhek vastagsága általában 1,5 mm és 0,025 mm között van. Az előzőt „vastagának, az utóbbit „ultra vé­konyának nevezzük. A találmány szerinti pelyhek vastagsága előnyösen 0,25—0,30 mm. Pelyhesítő hen­gerek alkalmazása révén a kívánt vastagság elérhető. A pelyhek méretét (nem vastagságát) a pelyhe­­sítés előtti részecskeméret, szemcseméret határozza meg, amelyet viszont a hidratálás előtti osztályozás, szitálás révén lehet megválasztani. A pelyhek vastag­ságát a hidratált szemcséknek, részecskéknek pelyhe­sítő hengereken történő áthaladása, pontosabban a hengerek közötti rés határozza meg. A tömörítés mértéke a szemcsék keménységét és a hidratálás sebességét szabályozza. A hidratálás foka a pelyhesítési eljárást szabályozza. A pelyhesített, rostos szerkezetű növényi fehérje bármely megfelelő módon szárítható és pirítható. A szárítás és pirítás előnyösen meleg levegőáram révén végezhető. A szárítást előnyösen 66 °C és 121 °C közötti hőmérsékletű, szokásosan 93 °C hőmérsék­letű száraz levegő alkalmazásával végezzük. A szárítási művelet hatásosságához a száraz levegő relatív nedvességtartalmának alacsonynak, például 30%-nak kell lenni. Előnyös szárító és pirító beren­dezést ismertet a 2. példa. Folyamatos szárítási eljá­rás, ezenkívül vákuum szárítás vagy fagyasztásos szárítás is alkalmazható. A pelyhesített, rostos szerkezetű növényi fehérje nedvességtartalma 12—25 súlyszázalék. A pelyhek nedvességtartalma a szárítás következtében 10 súlyszázalék és 2 súlyszázalék közötti, előnyösen 5 súlyszázalék értékre csökken. (A pelyhesített, rostos szerkezetű növényi fehérje nedvességtartalma 14 súlyszázalék és 18 sűlyszázalék között van, amely a szárítás következtében előnyösen 5 súlyszázalékra csökken.) A pelyhesített, rostos szerkezetű növényi fehérje anyagok 32 °C és 260 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 82 °C és 93 °C közötti hőmérsékleten száríthatok és piríthatok. Alacsonyabb hőmérséklete-: ken a pirítás nem, vagy csak gyengén megy végbe, ezért a megadottaknál alacsonyabb hőmérsékleteket akkor alkalmazunk, ha a pelyheket csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem kívánjuk pirítani. A szárítás és pirítást 20 másodperctől 24 óráig terjedő ideig, előnyösen 1,5 és 2,5 óra közötti ideig végezzük. Ügyelni kell arra, hogy a pelyhesített, rostos szer­kezetű növényi fehérje anyag a szárítási és pirítást művelet során ne perzselődjön, egyenlőtlenül ne pirí­­tódjon. A pelyhesített, száraz, rostos szerkezetű növényi fehérje anyag térfogatsürűsége általában 0,11- -0,6 g/cm3, előnyösen 0,27-0,33 g/cm3. Valamely termékhez keverés, valamely termékhez való felhasználás céljából a szárított pelyhek — például szitálással — megfelelő nagyságú frak­ciókra osztályozhatók. Ahol méret szempontjából nincs külön követelmény, a szárított pelyhek osztá­lyozás nélkül is felhasználhatók. A találmány szerinti eljárással készített szárított pelyhek alkotórészként a következő élelmiszerkészít­ményekhez használhatók előnyösen. Tonhalsaláta, amelyhez segéd- vagy töltőanyagként adagolható. Alkalmazható lazac vagy más hal alapanyagú, vala­mint tojás és csirke alapanyagú készítményekhez is. Használható gyorsan elkészíthető meleg reggeli tésztafélékhez, továbbá hagymával ízesített, szárított ételfélékhez. Keverhető darált húshoz, tojásrántottá­­hoz is. A felsorolt készítményekhez egyedül vagy ízesítőkkel, mint például gombával, zöldpaprikával, zellerrel és paradicsommal együtt használható. Ezen­kívül alkalmazható húsételekhez, szalonnához, kol­bászfélékhez és hasonlókhoz, továbbá különböző gyümölcsökhöz stb. A találmány szerinti eljárással készített szárított pelyhek húsfehéijepótlóként nagyon sokféle válto­zatban használhatók. A szárított pelyhek ismét vizet vehetnek fel és hidegen vagy melegen fogyaszthatok. A találmány szerinti eljárással készített pelyhek a konzervált termékek szokásos melegítési körülmé­nyei között melegíthetők fel, vagyis maximálisan 120 cC-on, 0,5-1 óráig. A pelyhek halhús vagy baromfihús-szerű rostos szerkezete lehetővé teszi, hogy szárítás után ehető olajos anyagjai vagy hasonlóval vonjuk be. A találmány szerinti eljárást részleteiben pél­dákkal kapcsolatban ismertetjük. A példáknál az anyagok részarányait, illetve részeit súlyszázalékok­ban adjuk meg. 1. példa Az előállítani kívánt pelyhek kiindulási anyagául szolgáló, oldószerrel extrahált szójabab nedvesség­­tartalma mintegy 7,5%, nitrogén oldhatósági indexe pedig mintegy 50,4 volt. A szójabab pelyheket az előzőkben már ismertetett csigaprésben dolgozzuk fel. A szójabab pelyheket az előkezelő kamrában mintegy 82 °C-ra előmelegítjük. Az előkezelő kamrá­ban a tartózkodási idő 1 perc és a fűtőköpenyben a gőznyomás 4,5 atmoszféra. Az előkezelő kamrából kilépő szójabab pelyhek nedvességtartalma 6,8%, amely szójabab pelyheket egy függőleges adagolón keresztül vízszintes fő nyomókamrába táplálunk. A nyomás alatt tartás ideje 2 perc, az alkalmazott nyo­más 136 atmoszféra és a lepény vastagsága 10 mm. Préselés közben a lepény hőmérséklete 150 °C. A kilépő lepény nedvességtartalma 5,5%. A lepényt ez után lehűlni hagyjuk, majd késes darálón szeletekké daraboljuk és kisebb részecskékké, szemcsékké őröljük. A részecskék világos sárgásbarna vagy drapp színűek és felületükön pórusok nem láthatók. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom