181028. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültséű, záróréteges szilárdtest kapcsoló

3 181028 4 ellenállású, elektromos kontaktussal rendelkezik. Az eszköz úgy van kiképezve, hogy benne működés közben kettős töltéshordozó injektálás megy végbe. A félvezető test érintkezésben van a szubsztrátum­­mal, amely utóbbinak az a rendeltetése, hogy helyet biztosítson egy hozzákötött és az eszköz kapuját alkotó elektródának. Ez az eszköz megfelelő méretezés esetén kapcso­lóként működtethető, azzal jellemezve, hogy bekap­csolt (vezető) állapotban az anód és a katód közötti áramot kis impedanciával, kikapcsolt (záró) állapot­ban pedig nagy impedanciával rendelkezik. A kap­csoló állapotát a kapuként szolgáló szubsztrátumra adott potenciál határozza meg. Bekapcsolt állapot­ban kettős töltéshordozó injektálás megy végbe, amelynek következtében az anód és a katód között viszonylag kis ellenállás lép fel. A találmány egy másik kiviteli alakjában a fen­tebb leírt félvezető testet, amelybe az első és máso­dik tartományt is beleértjük, a főfelülettel határos része kivételével egy ellentétes vezetési típusú félve­zető tartomány veszi körül. Az ilyen félvezető tarto­mánnyal körülvett félvezető testekből egy egész so­rozat van kialakítva egy közös félvezető lapon, amely azonos vezetési típusú a félvezető testek mindegyikét különválasztó félvezető tartománnyal. Ezek az eszközök, amelyeket kapuzott dióda kapcsolóknak (gated diode switch = GDS) nevezünk, ha megfelelően vannak méretezve, kikapcsolt álla­potban a polaritástól függetlenül viszonylag nagy potenciálkülönbség zárására képesek az anód- és a katód tartomány között, bekapcsolt állapotban pe­dig viszonylag nagy áramot tudnak vezetni az anód és a katód között viszonylag kis feszültségesés mel­lett. A kétoldalas zárási karakterisztikájuk különösen alkalmassá teszi ezeket a GDS kapcsolókat bizonyos feladatokra. Párosával összekapcsolhatjuk őket oly módon, hogy a kapukat egymással, a katódok mind­egyikét pedig a másik GDS kapcsoló anódjával kötjük össze. Ez a kombináció egy kétirányú nagy­­feszültségű kapcsolót képez. Ilyen kétirányú kap­csolót két GDS kapcsolóból egy közös félvezető alap­lemezen is kialakíthatunk, vagy pedig kapcsolómát­rixot gyárthatunk, ha a közös lemezen egy sorozat GDS kapcsolót helyezünk el. A részletes leírás során az alábbi rajzokra fogunk hivatkozni: 1 2 3 4 5 6 7 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakjának meg­felelő eszközt illusztrálja, 2. ábra egy az 1. ábrán látható eszköz számára javasolt szimbólumot mutat be, 3. ábra a találmány másik kiviteli alakjának meg­felelő eszköz felülnézete, 4. ábra a találmány egy további kiviteli alakjának megfelelő eszközt szemlélteti, 5. ábra a találmány még további kiviteli alakjának megfelelő eszközt ábrázolja, 6. ábra a találmány egy újabb kiviteli alakjának megfelelő eszközt mutatja, és a 7. ábrán a találmány még újabb kiviteli alakjának megfelelő eszköz látható. Az 1. ábrán bemutatott 10 félvezető eszköz két lényegében azonos kapuzott dióda GDS1 és GDS2 kapcsolót foglal magába, amelyek a megkülönböztet­­hetőség kedvéért szaggatott vonalú téglalapokkal vannak körülkerítve, és mindkettő a félvezető 12 szubsztráturnon van kialakítva. A 10 félvezető eszkö­zön levő síkot 11 főfelületnek nevezzük. A 12 szub­­sztrátum első vezetési típusú és egy közös kapu- és hordozóréteg szerepét tölti be a GDS1 és GDS2 kapcsolók számára. A 12 szubsztrátummal ellentétes vezetési típusú ^ epitaxiális réteget a félvezető 20 tartományok az önálló félvezető 16 és 16a testekre osztják fel. Az ábrázolt két félvezető 16 és 16a testen kívül még f sok ilyen félvezető testet alakíthatunk ki a 12 szub­­sztrátumon. A félvezető 20 tartományok ugyan­olyan vezetési típusúak, mint a 12 szubsztrátum, de a szennyezés-koncentrációjuk nagyobb, és a 11 fŐfe­­lülettől a 12 szubsztrátumig terjednek. A félvezető 16 test magába foglalja az anód 18 tartományt is, amely ugyanolyan vezetési típusú, mint a 16 test, de nagyobb a szennyezés-koncentrációja. A félvezető 22 tartomány vezetési típusa azonos a 16 testével, de az ellenállása kisebb. A félvezető katód 24 tarto­mány a félvezető 22 tartomány egy részébe van beágyazva, és részben érintkezik a 11 főfelülettel. A katód 24 tartomány ugyanolyan vezetési típusú és lényegében azonos szennyezési-koncentrációval bír, mint a félvezető 20 tartomány. A 28, 32 és 30 elektródák kis ellenállású érintkezést biztosítanak a 18, 24, valamint 20 tartományokhoz. A félvezető 20 tartomány a 12 szubsztrátumhoz ad kis ellenál­lású érintkezést. Tehát a 30 elektróda kis ellenállású tartományon keresztül csatlakozik a 12 szubsztrá­tumhoz, és közös kapu elektródát alkot a GDS1 és GDS2 kapcsolók számára. Szükség esetén egy fémből vagy félvezető anyagból levő 38 elektródát is létesíthetünk az anód 28 elektróda és a katód 32 elektróda között. A 38 elektróda elektromosan szin­tén csatlakozik a 12 szubsztrátumhoz a 30 elektró­dával létesített elektromos összeköttetés útján. A félvezető 16a test magába foglalja a 18a, 22a és 24a tartományt. A 28a, 32a és 30 elektródák a 18a, 22a, illetve a 24a tartományhoz csatlakoznak. Ezek a tartományok lényegében ugyanolyanok, mint - a félvezető 16 test megfelelő tartományai. Egy 26 dielektromos réteg elektromosan elszigeteli a fen­tebb leírt elektródákat a 10 félvezető eszköz egyéb részeitől, kivéve azoktól, amelyekkel elektromosan érintkezniük kell. Egy lehetséges kiviteli alak esetén a 12 szubsztrá­tum n vezetési típusú, a 20, 24, 24a tartományok n* vezetési típusúak, a 16, 16a test p~ vezetési típusú, a 18, 18a tartomány p+ vezetési típusú, a 22, 22a tartomány p vezetési típusú és kisebb ellenállású, mint a 16, 16a test. A 28, 28a, 32, 32a és 30 elektródák pedig alumíniumból vannak. Ebben a ki­viteli alakban az anód 28 elektróda elektromosan hozzá van kötve a katód 32a elektródához, a katód 32 elektróda pedig az anód 28a elektródához csatla­kozik, A 2. ábrán a GDS1 és GDS2 kapcsolók számára javasolt elektromos szimbólumok láthatók. A GDS1 kapcsolónak anód, katód és kapu 28, 32 és 30 elektróda kivezetései, a GDS2 kapcsolónak pedig 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom