181017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszköz készlet talajfelszín alatti betoncsatornák vagy közműalagutak építésére
7 181017 8 szükséges belső zsaluzatot alkotó 12 zsaluhéj és az azt megtámasztó 8 ívek vagy keretek beépítésére, majd pedig a beton megszilárdulása után azok eltávolítására alkalmas. Az 5 csuklós rudazat - mint az a 3. ábrán látszik legjobban - az 5a gerincrúdból, a hozzá páronként csatlakozó 5b bordákból, az 5b bordák sorozatát összefogó 5d hossztartókból, az 5e támrudakból és az ezek működtetésére szolgáló 5c mozgató szervből áll. Az 5c mozgató szerv legegyszerűbben egy hajtókarral ellátott menetes orsó lehet, amelynek forgatásával a csuklós rudazatként működő 5b bordák az 5d hossztartókat a csatorna tengelyétől távolítani vagy ahhoz közelíteni tudják. Ennek folyományaképpen a 8 ívek vagy keretek, valamint a 12 zsaluhéj a beton megszilárdulása után könnyen leválasztható annak felületéről. A 7 csatorna vagy közműalagút szelvényének betonozása célszerűen szakaszosan történik, melynek érdekében az egyes szakaszok a 14 homloklemezzel mint elrekesztő elemmel ideiglenesen nyomvonal irányban lezárhatók. (Lásd: 1. és 2. ábrán.) Az építési segédeszközökhöz tartozik a 3 dúcolat kiegészítésére vagy adott esetben helyettesítésére alkalmas 6 íves dúc is, amely a 7 csatorna vagy közműalagút 7c fölső szelvény részének geometriai alakját követi. A 6 íves dúc, mint az 1. ábrán látszik, a 2 munkaárok 2a és 2b falai mentén a 7 csatorna már elkészült szelvényrészén helyezkedik el, és ahhoz a 9 lehorgonyzó kengyelek rögzítik. A 6 íves dúc a 3c dúcgerendákat, ezek pedig a 3a szádpallókat vagy 3b táblákat támasztják meg. A 6 íves dúcot rögzítő 9 lehorgonyzó kengyel a 7 csatorna vagy közműalagút 7c fölső szelvényrészének betonjába van beágyazva, és megakadályozza a 6 íves dúc fölemelkedését. Az ismert technológiáktól eltérő azon műszaki intézkedés, amely a 3a szádpallók vagy 3b táblák fokozatos visszahúzásában testesül meg, jelenti egyben azt is, hogy ehhez fűződnek a találmány szerinti eljárás műszaki és gazdasági előnyei. A tapasztalat szerint a végrehajtás egy előnyös módjánál először daru segítségével kihúzzuk a 3a szádpallók minden második darabját, majd ennek fölhúzása és kiékelése után a közbenső 3a szádpallókat is fölhúzzuk és kiékeljük. A fölhúzást először a kiemelés műveletét végző daruval átellenes oldalon, majd ezt követően a daru saját oldalán hajtjuk végre. Ügyelni kell arra, hogy végükön elgörbült ún. „horgas” pallókat ne használjunk, mert az - ha alulra kerül - a kihúzást megnehezíti, sőt adott esetben meg is hiúsíthatja, A találmány szerinti eljárással épült betoncsatornáknál vagy közműalagútnál szinte soha sem kell azok szelvényét megvasalni, és így a csatorna már szerkezeti fölépítése folytán is korrózióállóbb, mintha erősítő vasbetétei lennének. A hajlított szelvényben ugyanis a repedéseken át beszivárgó nedvesség hatására az állékonyság miatt szükséges vasbetétek korróziója gyorsan végbemegy. A csatorna- vagy közműalagút — szelvény a vasalt változat falvastagságnál kissé nagyobb méretű ugyan, ez a többletvastagság azonban korrózióvédelmi célokat szolgál, és üzemeltetési szempontból is kedvező, mivel a csatornának vagy közműalagútnak hosszabb élettartamot kölcsönöz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajfelszín alatti betoncsatornák vagy közműalagutak építésére, melynél a csatorna vagy közműalagút nyomvonalában egy vagy több lépésben végrehajtott földkiemelés segítségével munkaárkot alakítunk ki, a munkaárokban monolit építéstechnológiával, célszerűen szakaszos betonozás segítségével készítjük a csatorna vagy közműalagút szelvényét, közben a munkaárok falát megközelítőleg függőleges irányban mozgatható szádpallós vagy táblás dúcolattal támasztjuk meg, a földkiemelés után a csatorna vagy közműalagút keresztmetszetét megszabó zsaluzatot vagy zsaluzatrészt a munkaárokba beépítjük, és rögzítjük, a zsaluzat vagy zsaluzatrész által kialakított és adott esetben erősítő betéteket is tartalmazó formatérbe a betont betöltjük, a betonnak a munkaárok falai felé néző felülete mentén pedig a kötésvíz eltávozását meggátló szigetelő réteget, pl. kátránypapírt helyezünk el, azzal jellemezve, hogy a beton betöltése közben és/vagy azt követően a munkaárok (2) falai (2a, 2b) mentén a dúcolat (3) részét képező szádpallókat (3a) vagy táblákat (3b) fokozatosan fölfelé húzzuk, és ezáltal a munkaárok (2) falait (2a, 2b) a friss betonnal megtámasztjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szádpallók (3a) vagy táblák (3b) fölhúzását a friss beton képlékeny állapotában végezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csatorna vagy közműalagút (7) betonkeresztmetszetének több lépcsőben való elkészítése esetén a munkaárok (2) falai (2, 2b) mentén levő szádpallóknak (3a) vagy tábláknak (3b) a talajfelszíntől (1) legtávolabb eső alsó szakaszát már a csatorna- vagy közműalagút-keresztmetszet betonjának legalsó rétegével is megtámasztjuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szádpallókat (3a) pgy táblákat (3b) a munkaárok (2) falai (2a, 2b) felől ébredő földnyomással legalábbis megegyező vagy azt meghaladó hidrosztatikus nyomást szolgáltató magasságú friss betonnal támasztjuk meg. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szükséges hidrosztatikus nyomást a csatorna- vagy közműalagút szelvényén kívüli, a fölött elhelyezkedő járulékos toldatba (4) töltött friss betonnal állítjuk elő. 6. Segédeszköz készlet talajfelszín alatti betoncsaornák vagy közműalagutak építésére, melynél a csatorna vagy közműalagút nyomvonalában egy vagy több lépcsőben végrehajtott földkiemelés segítségével munkaárkot alakítunk ki, a munkaárokban monolit építéstechnológiával, szakaszos betonozás segítségével készítjük a csatorna vagy közműalagút szelvényét, közben a munkaárok falait megközelítőleg függőleges irányban mozgatható szádpallós vagy táblás dúcolattal támasztjuk meg, a földkiemelés 5 10 15 20 2'S 30 35 40 45 50 SS 60 65 4
