181017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszköz készlet talajfelszín alatti betoncsatornák vagy közműalagutak építésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181017 Bejelentés napja: 1980. 1. 29. (188/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOj : E 02 D 29/10 E 02 B 5/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. IX. 28. í. Szabadalmi Tar. r/J Feltalálók:: Szabadalmas: dr. Hergár Győző' oki. mérnök 35%, Lévai László oki. gépészmérnök 20%, Hor- Földmunkát Gépesítő Vállalat, váth József technikus 35%, Szalai Sándor technikus 10%, Budapest Budapest Eljárás és segédeszköz készlet talajfelszín alatti betoncsatornák vagy közműalagutak építésére 1 A találmány eljárás és segédeszköz készlet talaj­­felszín alatti betoncsatornák vagy közműalagutak építésére. Az eljárásnál a csatorna vagy közműalagút nyomvonalában egy vagy több lépésben végrehajtott földkiemelés segítségével. munkaárkot alakítunk ki. 5 A munkaárokban monolit építéstechnológiával, sza­kaszos betonozás segítségével készítjük a csatorna vagy közműalagút szelvényét. Közben a munkaárok falát megközelítőleg függőleges irányban mozgatható szád pallós vagy táblás dúcolattal támasztjuk meg. A 10 földkiemelés után a csatorna va<*v közműalagút ke­resztmetszetét megszabó zsaluzatot vagy zsaluzat­­részt a munkaárokba beépítjük, és rögzítjük. A zsa­luzat vagy zsaluzatrész által kialakított és adott eset­ben erősítő betéteket is tartalmazó formatérbe a 15 betont betölljük, a betonnak a munkaárok falai felé néző felülete mentén pedig a kötésvíz eltávozását meggátló szigetelő réteget, pl, kátránypapírt helye­zünk el, A csatorna vagy közműalagút keresztmet­szetét megszabó zsaluzatnak legalább a fölső szel- 20 vényrészhez tartozó része ívek vagy keretek soroza­tából van összeállítva. Az ívek vagy keretek fél ta-1 gokból állnak, a fél tagok a csatorna- vagy közmű-" alagút-keresztmetszet fölső alkotója közelében lévő tetőponti csuklóval, valamint a fél tagoknak a tető- 25 ponti csukló mentén létrehozható relatív elfordulá­sát kiváltó mozgatószervekkel vannak ellátva. A zsa­luzatot alkotó fél tagok pedig zsaluhéjjal és azt me­revítő bordákkal rendelkeznek. A talajfelszín alatti csatornák építése a legrégibb 30 2 mérnöki tevékenységek körébe tartozik. Ezért az idők folyamán igen sok fajta építési eljárás alakult ki. Jelentős fejlődés mutatkozott a módszerek tekin­tetében azóta, hogy a beton építőanyag ismertté vált, és lehetővé tette nagy keresztmetszetű csator­náknak - a korábbi „falazásos” módszer helyett — termelékenyebb előállítását. A nagy keresztmetszetű betoncsatornák szelvé­nyét közbeiktatott vízszintes munkahézagok segítsé­gével szokták készíteni. A csatomaszelvény váll alatti részét bentmaradó szádpallók közé szokták be­építeni. A szádpallók régebben szinte kizárólag fából készültek, és a munkaárok állékonyságát szolgáló bentmaradó építési segédeszközként szerepeltek. A szádpalló az építés után teherátadó funkciót látott el a betoncsatorna válla és a környező talaj között. A fából készülő szádpallók beépítése költséges, és sok élőmunkát kíván, Kedvező talajvíz viszonyok és talajadottságok esetén a szádpallókkal való műveleteket meg is lehet takarítani oly módon, hogy a csatorna betonját kátránypapír közbeiktatá­sával közvetlenül a termett talajnak betonozzák. Ez a módszer csak csekély szelvényméreteknél és kizárólag állékony talajoknál hajtható végre. A szádpallózás másik funkciója ugyanis az, hogy a munkaárkot segítségével „biztosítani” lehessen, és az áltála megtámasztott árokfalak között a talajkieme­lés, a zsaluzat készítés és a betonozás műveletét za­vartalanul el lehessen végezni. 181017

Next

/
Oldalképek
Tartalom