181004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nem szőtt kelmék előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTARS aság SZABADALMI LEÍRÁS 181004 A Bejelentés napja: 1980. I. 10. (45/80) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : D 04 H 3/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI 1979. I. 11. (P 29 00 888.6) 1-2. igp. 1979. VI. 19. (P 29 24 652.4) 3-4 igp. Közzététel napja: 1982. VIII. 30 HIVATAL Megjelent: 1984. IX. 28. Feltalálók: Szabadalmas: Schneider Heinrich okleveles vegyész, Dörnach, Hammerschmidt Johann textil- Chemie Linz AG., technikus, Linz, Ausztria Li"2) Ausztria Eljárás nem szőtt 1 A találmány tárgya eljárás hőre lágyuló műanya­gokból készített nem szőtt kelmék előállítására, amelynek folyamán ennek tulajdonságait, elsősorban a szakítószilárdságát javítjuk. A hőre lágyuló műanyagból előállított, gyakorla­tilag végtelen, megközelítőleg rendezetlen orientá­ciójú szálakból álló nem szőtt kelmék már régóta ismertek. Ezeket általában úgy állítják elő, hogy a szálhúzás és a nyújtás után végzik a terítést, rendsze­rint levegő segítségével. Az alkalmazott terítési (szálfektetési) módszerektől függ, hogy mennyi párhuzamos szálköteg marad a termékben. Ideális, teljes mértékben rendezetlen orientációt legtöbbször nem lehet elérni, így ezeknek a nem szőtt kelmék­nek a szakítószilárdsága egyik irányban mindig na­gyobb, mint az arra merőleges irányban. Számos alkalmazás esetén, mint pl. a mély­építésben, a szilárdság nemcsak egy irányban szük­séges, hanem minden irányban. Ez azt jelenti, hogy alkalmazáskor a legkisebb szakítószilárdság a mérvadó, ezért a nem szőtt kelméket a legkisebb szakítószilárdság figyelembevételével kell kiválasz­tani. Ez a nem szőtt kelmék alkalmazásának a drágulását jelenti, ami a nagyüzemi alkalmazását akadályozza. A 2 639 466 számú Német Szövetségi Köztársa­­sóg-beli nyilvánosságrahozatali iratból ismert, hogy a vágott szálakból előállított nem szőtt kelméket, amelyeknek egyes szálai a haladási irányra merőlege­kelmék előállítására 2 sen orientáltak, először hosszirányban nyújtják, tű­zik, majd mégegyszer hosszirányban és végül kereszt­­irányban nyújtják. Ezzel növelik a nem szőtt kelmék méretállandóságát és szilárdságát. 5 A 2 239 058 számú Német Szövetségi Köztársa­ság-beli nyilvánosságrahozatali iratból továbbá az is ismert, hogy nem rögzített, viszonylag rövid szálú, rendezetlen orientációjú vágott szálakból előállított nem szőtt kelmék - melyekre mechanikus úton 10 vagy fluid erővel szabályos mintákat vittek - sza­kítószilárdságát javítani lehet keresztirányú nyújtás­sal és egyidejű hosszirányú zsugorítással, anélkül, hogy a szabályos vékony és vastag helyekből álló mintát tönkretennék. A mintát ugyanis teljes 15 mértékben helyre lehet állítani fluid erővel való mégegyszeri utánkezeléssel, ami a viszonylag rövid szálak átrendeződését idézi elő. Az 1 635 634 számú Német Szövetségi Köztársa­ság beli nyilvánosságrahozatali irat szerint azt java- 20 solják, hogy azoknak a nem szőtt kelméknek hossz­irányú szakítószilárdságát, amelyek a táblázás után erősen átrendeződtek keresztirányban, tűzés folya­mán hosszirányban nyújtással lehet javítani. A nyújtásnak - ami egyidejűleg ellenőrizhetetlen 25 keresztirányú zsugorodást idéz elő - úgy kell hat­nia, hogy a száloundákat, amiket a táblázó készülékben egymáshoz képest 10-15°-os szögben helyeznek el, az első tűzés folyamán széthúzzák, hogy végül is a szálak 45ö-os szögben helyezkedje- 30 nek el és így rögzítik azokat. 181004

Next

/
Oldalképek
Tartalom