180995. lajstromszámú szabadalom • Nagyteherbírású mélyalapozás
MAGYAR SZABADALMI 180995 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: |É| Bejelentés napja: 1979. VI. 22. (TI-277) NSZO3 : J-QIP S/4éL_ E 02 D 7/10, E 02 D 7/26 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984/IX. 28. ' ", */) HIVATAL Feltalálók; Szabadalmas: Tímár Péter oki. mérnök 33%, Budapest, Jóny Viktor okL üzemmérnök, 17%, Tímár Péter oki. mérnök 33%, Miskolc, Botzheim István okL gépészmérnök 17%, Pilisvörösvár, Csizy Zoltán Budapest, Jóny Viktor oki. okL gépészmérnök 33%, Miskolc üzemmérnök 17%, Miskolc Botzheim István oki. gépészmérnök 17%, Pilisvörösvár, Csizy Zoltán oki. gépészmérnök 33%, Miskolc Nagy teherbírású mélyalapozás 1 A találmány nagy teherbírású mélyalapozás építmények terheinek a teherbíró talajrétegekre való továbbítására. Az alapozás a terheket nyomó igénybevételek és/vagy súrlódás útján adja át. A mélyalapozásnak a talajfelszínről vagy annak közeléből a kívánt mélységbe lejuttatott teherközvetítő teste, pl. cölöpteste vagy szekrényteste van. A teherközvetítő testnek a talajfelszíntől távolabb eső vége a talajba való behatolást elősegítő résszel, pl. vágó éllel rendelkezik, annak közelében pedig a teherközvetítő testnek a teherátadó keresztmetszetet megnövelő része van. ' Az építmények terheinek a teherbíró talajra való továbbítása, amennyiben az a talajfelszín közelében helyezkedik el, úgynevezett sik alapozások segítségével, míg ha a talajfelszíntől távolabb van, akkor mélyalapozások segítségével történik. A mélyebben fekvő teherbíró talajrétegeknek a terhet számos ismert módon, így cölöpök, résfalak, kutak, szekrények stb. segítségével szokták átadni. A teherátadás részben köpenysúrlódás, részben pedig a mélyalapozást megvalósító szerkezet homlokfelülete mentén nyomóerővel - cölöpök esetén, pl. ún. csúcsellenállással - jön létre. Olyan talajok esetében, ahol a súrlódásos erőátadásra csak korlátozott mértékben lehet számítani, érdek fűződik ahhoz, hogy a teher minél nagyobb részét lehessen nyomóerő segítségével az altalajnak továbbítani. Az említett célt szolgálják az de a mélyalapozások, amelyeknél valamilyen módon megnövelik az 2 ún. támaszkodó felületet. A támaszkodó felület megnövelése eredményesen végrehajtható az alapozási szerkezetnek a talajba való lejuttatása után is. Ennek az eljárásnak is számos ismert változata léte- 5 zik. Klasszikus példa az utóbbira az ún. Franki-féle cölöp. A fúrt cölöp alsó vége közelében utószilárduló anyagból ún. „gombát” képeznek ki, amelynek keresztmetszete számottevően meghaladja a cölöp 10 keresztmetszetét, és így nagy erők nyomóerővel való továbbítására alkalmas. Mód van arra is, hogy a hagyományos cölöp csúcsánál valamilyen maróeszköz alkalmazásával üreget képezzenek ki, amely betonnal kitölthető, és így állítható elő a megnövelt felület. 15 Figyelemre méltó a 164 071 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett módszer, amely csápos kutak, szekrénvalapok és ún. csőcölöpök részére ajánl szélesített talpfelületeket. A helyes alapgondolat ellenére hátránya, hogy csak 20 meghatározott talajadottságok mellett alkalmazható. Az ismert ilyen jellegű módszerek közös fogyatékossága, hogy költséges célgépek és bonyolult technológiai alkalmazása szükséges az alapozások megvalósításához. Az ismert módserek közül ezért 25 egyik sem terjedt el séles körben. Mint érdekességet említjük azt az önmagában fejlett és talajba való lehorgonyzás megvalósítására is alkalmas mélyalapozást, amely a 293 285 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásban található meg. 30 Az a szellemes benne, hogy a lehorgonyzást végre-
