180976. lajstromszámú szabadalom • Kétáramkörös akkumulátor
3 180976 4 vannak kapcsolva. így két egymástól független akkumulátor keletkezik egy házon belül. Ezt a kétáramkörös akkumulátort jól lehet alkalmazni gépjárművek indító, illetve gyújtásakkumulátora céljára. Ennél a megoldásnál — mint látható - két teljes különálló akkumulátorra van szükség. A javasolt utóbbi megoldás hátrányát ugyancsak az képezi, hogy viszonylag bonyolult, a hagyományos „tömegcikk” jellegű akkumulátorokkal szemben nehezebben gyártható, termelési átállást és fokozott technológiai fegyelmet kíván. Különösen a gépkocsiipar és az általa alkalmazott beépítésre kerülő járulékos szerkezeti egységeket előállító ipar manapság a minél alacsonyabb termelési költségekre és az anyagtakarékosságra irányuló törekvés miatt- létérdekéből eredően - nem képes a bonyolultabb megoldások felé lépni, a termelési költségtöbblet már nem vagy nehezen építhető be az eladási árakba, és az értékesítési nehézségeket jelentősen fokozná. A fentieken túlmenően az utóbb ismereteit megoldásnál a gyújtófeszültség magasabb, stabil értéken történő tartásával elért előny a másik oldalon, nevezetesen az inditómotor kellő intenzitással történő megforgatása szempontjából bizonyos veszteséggel társul, és az előnyök kívánt optimumát vitatható módon közelíti csak meg. Ez különösen a kisméretű, személygépkocsi — indítóakkumulátoroknál jelentkezik különös súllyal. Szakkörökben egyúttal- eléggé megalapozatlanul - a megoldás elektrokémiai vonatkozásait is vitatják. A találmány szerinti megoldással elérni kívánt célunk tehát a bevezetőben vázolt kettős követelményt maradéktalanul kielégítő, ugyanakkor azonban az ismertek említett hátrányaitól mentes, tehát a lehető legegyszerűbb felépítésű olyan akkumulátor kialakítása, amely különösen gépjárművekhez alkalmazható előnyösen, és termelési ráfordításigénye a hagyományos akkumulátorok gyártási felszerszámozásának megtarthatósága és az alkalmazandó gyártástechnológia és szerkezeti anyagok lényegében azonossága következtében nem vagy csak elhanyagolható módon tér el a manapság tömegcikknek tekinthető ismert, hagyományos akkumulátorokétól, azokkal csereszabatosán, helyettesítőként is alkalmazható. A találmány lényegét képezi, hogy a több cellából álló akkumulátor - amelynél a cellák sorba vannak kapcsolva - valamennyi cellája az egyik vagy mindkét szélső cella kivételével hagyományos kivitelű, ami azt jelenti, hogy a cellában levő pozitív és negatív lemezek külön-külön párhuzamosan vannak kötve, míg az egyik vagy mindkét szélső cellában attól függően, hogy ezen cella. kivezetése pozitív vagy negatív, a cellán belül egy vagy több pozitív, illetve egy vagy több negatív lemez nem kapcsolódik párhuzamosan a többi pozitív, illetve negatív lemezzel, hanem különálló csoportot alkotva külön pozitív, illetve negatív kivezetése van. Ha ezt a további kivezetést segédkivezetésnek nevezzük a szokványos és itt „fő kivezetés”-nek nevezett kivezetések mellett, úgy egyrészt az eredeti negatív főkivezetés és pozitív főkivezetés között, másrészt a negatív főkivezetés és a pozitív segédkivezetés között azonos feszültség lesz, és ugyanúgy, amennyiben az akkumulátort negatív segédkivezetéssel készítjük, egyrészt a pozitív főkivezetés és a negatív főkivezetés között, másrészt a pozitív főkivezetés és a negatív segédkivezetés között azonos feszültséget kapunk terheletlen állapotban. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha a főkivezetésekre terhelést kapcsolunk, nevezetesen a gépjármű önindító motorját, a testhez csatlakozó főkivezetés és a másik polaritásű segédkivezetés között a feszültség csak lényegtelenül fog csökkenni, és a rendszer úgy viselkedik, mintha két különálló akkumulátor lenne. így a gyújtás számára a szükséges feszültség biztosítva van. Az utolsó különlegesen kiképzett akkumulátor cella kialakítható oly módon, hogy a benne levő pozitív és negatív lemezek száma megegyezik a többi hagyományos cellában levő lémezek számával, csak egy vagy több megfelelő polaritású lemez van külön kivezetve, és ezen lemezt vagy lemezeket szokványos szeparátor lemez választja el a többi lemeztől, de kialakítható úgy is, hogy az elválasztó szeparátor lemez helyett villamosán szigetelő sav át nem eresztő lapot helyezünk be, célszerűen műanyag lapot, amely kerülete mentén a közös savtérben a sav átáramlását lehetővé teszi. Egy másik lehetőség, hogy az utolsó cellában (itt utolsó cellának mindig azt a cellát tekintjük, amelynek segédkivezetése is van és adott esetben az akkumulátor mindkét végén ilyen cella lehet) egy vagy több további lemezt és megfelelő számú ellentétes polaritású lemezt is elhelyezhetünk. Ekkor a segédkivezetéshez csatlakozó lemez vagy lemezek együttesen külön vannak kivezetve, míg a másik polaritású további lemez vagy lemezek — amennyiben ilyenre egyáltalán szükség van, mert például egyetlen további lemez behelyezése esetén nincs föltétien szükség további ellentétes polaritású lemezre — a többi velük azonos polaritású lemezzel vannak párhuzamosan kapcsolva. A további független és segédkivezetéshez csatlakozó egy vagy több lemezt az utolsó cellában a fő kivezetéshez csatlakozó lemezek irányára merőlegesen helyezhetjük el, a hozzájuk szükséges ellentétes polaritású lemezekkel együtt, de ezen ellentétes polaritású lemezeket a cellán belül a többi velük megegyező polaritású lemezzel párhuzamosan kötjük. A találmány szerinti akkumulátor az ismert, hagyományos akkumulátorokhoz képest csekély változtatással állítható elő, költségei gyakorlatilag nem nagyobbak — azonos tárolókapacitást feltételezve — a hagyományos akkumulátorokénál. Minthogy azonban kétáramkörös kivitele következtében az önindítómotor működtetése során is biztosítja a gyújtáshoz szükséges feszültséget, ezzel a gyújtás-, illetve indításkészséget jelentősen javítja. Könnyen belátható, hogy ily módon a manapság elteijedten alkalmazott tárolókapacitású hagyományos akkumulátorok kisebb kapacitású találmány szerinti akkumulátorokkal helyettesíthetők azonos, illetve jobb üzembiztonság mellett, aminek eredőjeként csökkent súly, anyagfelhasználás, gyártási költségmegtakarítás jelentkezik, ami mind a gyártó, mind pedig a felhasználó részéről egyaránt kedvezően kiaknázható, illetve a mindenkori megfelelő megosztás-optimum könnyen megtalálható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
