180966. lajstromszámú szabadalom • Mintavevő készülék magashőmérsékletű áramló gázok diszpergált részecskéi koncentrációjának izokinetikus meghatározásához

180966 MAGYAR NÉPKÖZTAHSASÁG SZABADALMI LEfRÁS SZOLGALATI találmány Bejelentés napja: 1979. VII. 06. (TU-190) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: NSZ03: B 01 D 46/30 ■^röro3722— Feltalálók: Szabadalmas: Nemes László okL gépészmérnök 50%, dr. Mikó József oki. kohómérnök 25%, Tüzeléstechnikai Kutatóintézet 50%, Sziics István okL kohómérnök 25%, Miskolc Nehézipari Műszaki Egyetem 50%, Miskolc Mintavevő készülék magashőmérsékletű áramló gázok diszpergált részecskéi koncentrációjának izokinetikus meghatározásához 1 A találmány mintavevő készülék magashőmérsék­letű áramló gázok diszpergált részecskéi koncentrá­ciójának izokinetikus meghatározásához, mely alkal­mas 1500—1700 °C körüli hőmérsékleten tapadó részecskék leválasztására mérhető minta formájában. Az irodalomból és a gyakorlatból az áramló gá­zokban lévő diszperz anyagok koncentrációjának meghatározására szolgáló berendezések és ahhoz tar­tozó mintavevő készülékek többféle változata isme­retes. 400 °C alatti hőmérséklethez előnyösen alkalmaz­hatók az úgynevezett belső téri leválasztok, ame­lyeknél a diszperz közeg leválasztása az elszíváshoz közel - főként az elszívó szondában - történik, üyen porkoncentráció meghatározó ciklonszonda is­merhető meg a Labor Műszeripari Művek S-20 jelű készülékét ismertető műszerkönyvéből. Ezen berendezések hátránya, hogy csak 400 °C alatti hőmérsékletű és nem tapadó diszperz anyagok leválasztására alkalmasak. Nagyobb 1500—1700 °C hőmérsékleten, ahol a gázáramban a diszperz anyagok lágyult, tapadó ál­lapotban vannak, intenzív vízhűtéssel ellátott beren­dezések alkalmazhatók a diszperz anyagok külső téri leválasztásával. Ilyen berendezések ismerhetők meg: Kornfeld V. N., A. O. Vojtov, L. Sz. Stejnberg: Isszledovanyije i naladka teplovoj raboti martenovszkin pecsej. (Moszkva 1971) című könyv 116-124. oldalán lévő leírásból és a 41-42. ábrából, valamint G. M. Gor­don, I. L. Pejszahov: Kontrol’püleulavlivajuscsih usztanovok (Moszkva 1973) című könyv 262—269. oldalán ismertetett megoldásokból, elsősorban a 107. ábrából. 5 Ezen megoldásoknál a szondafej hűtésére szolgáló vizei külső csőrendszeren vezetik be a szondafejbe, mely miatt a szonda keresztmetszet méretei nagyok, annak kezelhetősége nehézkes és nagy mintavevő nyílást igényel. 10 Külső téri leválasztás használatakor a hűtött részekben (szondafej, szondatest, stb.) az elszívott diszperz közeg egy része — a hűtés erősségétől függően - tapadvány, por vagy iszap formájában le­rakódik. A lerakodott anyag vagy veszteségként je- 15 lentkezve a mérést meghamisítja, vagy letisztítása, il­letve összegyűjtése külön problémát jelent. A gázzal elszívott diszperz anyagok leválasztása száraz és ned­ves úton történhet. Ez utóbbi a zagy kezelése (szűrés, szárítás) miatt nehézkes. 20 Száraz leválasztóként ciklont, porózus-, elektro­sztatikus- és szálasanyag szűrőket használnak. A ciklonoknál a finom porszemcsék leválasztási hatásfoka viszonylag kicsi. A pórusos, kerámia, vászon és papírszűrők áram- 25 lási ellenállása a leválasztás folyamán a pórusok eltö­­mődése következtében gyorsan növekszik, saját tömegéhez képest kicsi a porösszegyűjtő képessége. Az elektrosztatikus leválasztok külön nagyfeszült­ségű tápegységet igényelnek, a minta összegyűjtése 30 az elektródáról külön műveletet igényel. 180966

Next

/
Oldalképek
Tartalom