180964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mélyműtrágyázáshoz
MAGYAR kêpkOztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. V. 04. (TO-1106) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. Vili. 31. 180964 Nemzetközi osztályozás: NSZ03: A 01 C 15/00 Feltalálók: Szabadalmas: Babits László kertészmérnök 90%, Olaszliszka, Seruga Attila gépészmérnök 10%, Tokaj hegyaljai Állami Gazdasági Zalaegerszeg Borkombinát, Sátoraljaújhely Eljárás és berendezés mélyműtrágyázáshoz 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés mélyműtrágyázáshoz, amely előnyösen alkalmazható mezőgazdasági termelésben, - főként szőlő és gyümölcskultúrákban -, a jó talajerő fenntartására, a talaj tápanyagtartalmának növelésére, továbbá a talaj szerkezetének javítására, lazítására, valamint levegőztetésére. Ültetvény kultúrák tápanyag-ellátásában igen nagy jelentősége van annak, hogy a talajban nehezen elosztó K és P tartalmú műtrágyák a növények gyökereihez kerüljenek. A műtrágyának a növények gyökeréhez, illetve azok közelébe való juttatására mélymfitrágyázó gépeket használnak. így például ismert olyan mélyműtrágyázó gép, amely a talajfelszínt talajkésével felhasítja, majd a talajkésen keresztül, mintegy 20-25 cm mélységbe, a talajfelszín alá juttatja a szemcsés műtrágyát. Ez a gép a talajba juttatott műtrágyát, keskeny 4-5 cm széles szalag alakjában teríti. A műtrágyaszemcsék a gép műtrágyatartályából gravitációs úton jutnak a talajba. A műtrágyatartály az erőgép által hajtott boltozódás gátló berendezéssel van ellátva. Hátránya ennek az ismert gépnek, hogy a szalag, csík, hurka alakjában a talaj felszíne alá juttatott műtrágyának csak elenyésző része jut követlenül a növényzet gyökeréhez, amiből következik, hogy az adagolt tápanyagnak csak kis része hasznosul jó hatásfokkal. Ismeretesek olyan mélyműtrágyázó gépek is, amelynek talajkése szárnyakkal van kiképezve. Bár ezek a gépek a talaj felszíne alá szőnyegszerűen,- mintegy 20—35 cm mélységben és 100-120 cm szélességben -, terítik a műtrágyát, számos hátrányuk miatt elterjedni nem tudtak. Ezeknél a gépeknél a műtrágya kardánnal meghajtott szál- 5 lítócsigák útján jut a műtrágyatároló-tartályból a talajba. Hátránya ezeknek a gépeknek, hogy a műtrágya rátapad a csigalevelekre, ami azután a szállítócsiga gyakori eltömődéséhez vezet. Hátrányt jelent az is, hogy a műtrágya rögök a csigaleveleket 10 deformálják, ami ugyancsak az adagolás egyenetlenségét és a műtrágya kiszórás megszűnését vonja maga után. Hátrányos az is, hogy a kiadagolt műtrágya mennyiség csak utólag a terület teljesítmény és felhasznált műtrágya mennyiség alapján 15 állapítható meg. Végezetül a csigás kihordóberendezés bonyolult gépészeti megoldása szükségszerűen túlméretezett altalajlazító szerszámokat kíván. Ebből következik, hogy az ismert és ilyen célra alkalmazott gépek vontatásához nagyteljesítményű erőgépek 20 szükségesek. A nagyteljesítményű vontató erőgépek azonban önsúlyuk miatt szőlő, illetve gyümölcskultúrákban nem alkalmazhatók, mert a talajszerkezetet rombolják. A 172 988 lajstromszámú magyar szabadalmi le-21 írás olyan megoldást ismertet, melynél a műtrágyát pneumatikus úton, az altalajlazító késfejbe juttatott levegővel szórják a talajba. Ennek a megoldásnak hangsúlyozottan csakis az a lényege, hogy a késfejből a levegő visszaáramlását a műtrágyavezetőcsőbe meg-30 akadályozzák. Ez a megoldás feltételezi, hogy a tar-180964
