180948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldószer nélküli termoreaktív poliésztermidi lakkok előállítására

13 180948 14 Meghatározzuk az ilyen módon nyert termékben a vezetékek közötti közepes átütési feszültséget, to­vábbá az átütési feszültség változását leíró koefficiens értékét különböző ideig 175 °C-on végzett öregítés esetén. A kapott eredményeket a 4. táblázat tartal­mazza. 17. példa Hasonló módon készítünk lakkot, mint a 16. példánál, azzal az eltéréssel, hogy az oligoészterimid, a sztirol és a telítetlen észter aránya 50 :43 :5. A lakkhoz 1% terc-butil-perbenzoátot és 1% NK-3 gyorsítót adunk. A lakkal vezetékpár-kötegeket itatunk át, és a 16. példában ismertetett módon keményítjük. A termék vizsgálata során kapott eredményeket a 4. táblázatban mutatjuk be. 18. példa A 16. példában ismertetett módon készítünk lakkot, amelyben a komponensek mennyisége az alábbi: 50 súlyrész oligoészterimid, 36,5 súlyrész sztirol (amely 0,2% p-benzokinont tartalmaz), 10 súlyrész klór-metil-etilénglikol­­-monoakrilészter, 1 súlyrész terc-butil-perbenzoát, 1.5 súlyrész benzoilperoxid (dibutil­­-ftaláttal készült, 50%-os paszta), 1 súlyrész NK-1 gyorsító. 19, példa 2 mól metil-endometiIén-tetrahidroftálsav-(N-beta­­-hidroxi-etil-imid), 2,0 mól maleinsavanhidrid és 1,3 mól ED—24 epoxiddiangyanta kondenzálásával előál­lított telítetlen oligoészterimidet sztirolban oldunk. A kapott oldathoz etilénglikol-monometakrilésztert, inhibitorként kloranilt, iniciátorként terc-butil-perok­­toátot és NK—3 gyorsítót (kobaltnaftenát sztirollal készült 10%-os oldata) adunk. Az egyes komponen­seket a következő mennyiségekben alkalmazzuk: 60 súlyrész oligoészterimid, 35 súlyrész sztirol, 3 súlyrész etilénglikol­­-monometakrilészter, 0,5 súlyrész terc-butil-peroktoát, 0,5 súlyrész klóranil, 1.5 súlyrész NK-3 gyorsító. A kapott lakk tulajdonságai (vö.: 4. táblázat) ha­sonlóak a 17. példa szerint készült lakk tulajdon­ságaihoz. 2 mól metil-hexahidroftálsav-(N-beta-hidroxi-etil­­-imid), 2 mól maleinsavanhidrid és 1 mól ED-24 epoxidgyanta kondenzálásával előállított oligoészter­imidet vinil-toluol és alfa-metil-sztirol elegyében ol­dunk. Az oldathoz etüénglikol-monometakrilészterí, inhibitorként p-benzokinont, iniciátorként izopropil­­:benzol-hidroperoxide? és gyorsítóként vanádiumpent­­oxidot adunk. A lakk egyes komponenseit a követ­kező mennyiségekben alkalmazzuk: 50 súlyrész oligoészterimid, 42 súlyrész vinil-toluol, 3 súlyrész alfa-metil-sztirol, 2 súlyrész etilénglikol­­-monometakrilészter, 3 súlyrész izopropil-benzol­­-hidroperoxid, 0,05 súlyrész p-benzokinon, 0,001 súlyrész vanádiumpentoxid. A kapott lakk tulajdonságai (vö.: 4. táblázat) meg­felelnek a 16. példa szerinti lakk jellemzőinek. Amint az a 4. táblázatból kitűnik, az akrilsav- vagy metakrilsav-hidroxiésztereket tartalmazó, oldószer nélküli poliészterimid-lakkoknak a lakkozott huza­lokkal való összeférhetősége lényegesen jobb, mint azoké a lakkokké, amelyek ilyen adalékanyagokat nem tartalmaznak. 20. példa 21. példa Elektronikus készülék tápegységének izzító transz­formátorát, amely vinilformal szigeteléssel ellátott, lakkozott huzalokat, kondenzátorpapírból készült közbenső betéteket és kábelpapírból készült köz­benső tekercsbetéteket tartalmaz, bemerítéssel át­itatunk oldószer nélküli lakkal, amelynek a B3-4 viszkoziméterrel 20 °C-on mért viszkozitása 40 sec, és az alábbi összetételű: 48 súlyrész telítetlen oligoészterimid (1. példa szerinti), 5 súlyrész ED-20 epoxidgyanta, 47 súlyrész sztirol, 0,1 súlyrész p-benzokinon, 5 súlyrész p-hidroxi-etil-metakrilát, 0,3 súlyrész kobaltnaftenát, 1 súlyrész terc-butil-perbenzoát. Az átitatást 30 percig végezzük, légköri nyomáson. Az átitató fürdő hőmérséklete 25-35 °C. Az átitatás előtt a transzformátorokat 80 °C-ra melegítjük. Az átitatott transzformátorokat'5—7 percig levegőn tart­juk, hogy a lakk feleslege lecsepegjen, majd 30 percig 150—160° C hőmérsékletű szárítószekrényben tart­juk. Ez alatt az idő alatt a lakk teljesen megke­ményedik. Az átitatás és a hőkezelés összideje 1,5 óra. Az átitatott transzformátor jellemzői a követ­kezők. üzemi hőmérséklet, amelyen az üzemelés hosszabb ideig történhet: 140 °C; a szigetelés ellenál­lása az üzemi hőmérsékleten: 202 MOhm. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom