180947. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás vízmentes timföld előállítására

180947 4 a-Al 2 03 -képzés iniciálása céljából, mielőtt az 1200-1400 T hőmérsékletű anyagot forgóke­mencébe vagy örvényágyba ürítené. Az örvénykamrát az jellemzi, hogy az égő és az anyag betáplálására szolgáló csővezeték a kamra tete­jén, függőlegesen van elhelyezve, míg a szekunder le­vegőt a kónikus rész alján, tangenciálisan vezetik be, és ez indukálja az örvénylést. Egy az 1 092 889 és 1 146 041 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásokban is­mertetett eljárás a gyors örvényágy vagy „expandált” örvényágy elvét alkalmazza. Ennél az eljárásnál a száraz és előkalcinált timföl­det olyan örvényágyas kemencébe táplálják, amely­ben a szilárd anyag nagy része egy külső, szabályozott recirkulációs rendszeren keresztül cirkulál. A legidősebb, timföld gyártásra szolgáló ipari, sta­cioner eljárás, amely forgókemencét nem alkalmaz, a „fluid-flash” kalcináló eljárás, amelyet az Engineering and Mining Journal 1974 áprilisi számának 23. olda­lán írtak le. Ennél az eljárásnál az a-Al203 képzést egy égető reaktorban iniciálják. A tüzelőanyagot és levegőt a kemence alján égetik el, ahol az égők az égetőkamra külső kerületén vannak felszerelve. Az előkalcinált timföldet az égetőkamra felett táplálják be, és azt a forró füstgázok a kemence tetején át hordják ki. A forró anyagot a füstgázoktól a ciklon-szeparátorként működő örvényágyas edény tetején választják el, és ennek az edénynek az aljára ürítik, ahol az örvényágyat létesítik. Valamennyi fent említett szabadalmi és ipari eljá­rás azon alapszik, hogy a szárítási és előkalcinálási műveletet különféle kivitelű ciklon előhevítőben hajtja végre, és az a-Al2 03 -képzését vagy örvényágyas vagy forgókemencés, vagy adiabatikus edényben végzik. Ezeknek a berendezési egységeknek az a közös vonása, hogy az anyag tartózkodási idejét néhány percnyi időtartamról több mint 2 órára változtatják 1100 és 1200°C közötti hőmérsékleten. A stacioner üzemekhez viszonyítva a forgóke­mencét alkalmazó ipari eljárásoknak az a komoly hátránya, hogy lényegesen nagyobb a fajlagos hőfo­gyasztásuk. Az örvényágy-elvet alkalmazó stacioner üzemek — beleértve az expandált típusú üzemeket — üzeme­lése bonyolult, és karbantartási költségük aránylag magas. Az örvényágyat alkalmazó üzemek üzemelése azért bonyolult, mert a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegő-mennyiségnél kisebb levegő-mennyiségre van szükség az anyag fluidizálásához, amihez gondosan szabályozott, bonyolult légáramokra van szükség. Ezen túlmenően az örvényágyas művelet egy kényes gázelosztó berendezést igényel a megfelelő fluidizálás biztosításához, amely viszont különleges elővigyázatot igényel a zavartalan üzemeléshez. A 12 11 98/75 számú japán szabadalmi leírás olyan, homokszerű alumíniumhidroxid-kalcinálási módszert ismertet, melynél az alumíniumhidroxidot egy ciklon előhevítőben alakítják vízmentes tim­földdé, majd ezután az előkalcinált timföldet gáz­­áramú kalcinálóberendezésben vetik alá a-konver­­ziónak 1150-1450 °C-on. A japán szabadalmi köz­lemény azonban hangsúlyozza, hogy az előhevítés 1 600-1100 °C-ra kell melegítse az anyagot, és ennek 30 percen belül kell megtörténnie ahhoz, hogy meg­felelő a-konverziót érjenek el, valamint azt, hogy az anyag áramlási sebességét 12 m/másodperc alatt kell tartani ahhoz, hogy a részecske-letördelést (szemcse­­méret-csökkenést) elkerüljék. Ez utóbbi eljárásnak számos hátránya van: A végső hőkezelésre kerülő anyag magas hőfok­­-igénye a ciklon előhevítőt elhagyó gázok hőfokát oly magasra emeli, hogy a hőgazdálkodás meglehetősen rossz. Ezen túlmenően a kis részecske-sebesség arány­lag nagy méretű csővezetéket igényel az előkalcináló zónában, és emiatt aránylag nagy beruházási költséggel és rossz hőgazdálkodással jár. A jelen találmány tárgya javított eljárás finom­­eloszlású, timföld előállítására különösen alkalmas fi­nomeloszlású anyag hőkezelésére, valamint az eljárás kivitelezésére alkalmas, egyszerűsített berendezés. A találmány szerinti eljárás és berendezés kikü­szöböli az említett hátrányokat, mert segítségével egy reaktorkamra égésterében igen magas hőmérsékletek hozhatók létre, ami az átkristályosodási idő néhány percről néhány másodpercre történő csökkentését teszi lehetővé, anélkül, hogy a részecskék sebességét a fent említett módon gazdaságtalanul befolyásolná, és anélkül, hogy az előkalcinált anyagot magas hőfo­kúnak tételezné fel. A találmány eljárást szolgáltat timföldnek alumí­­niumoxid-trihidrátból történő előállítására, melynek során a trihidrát Szabad és kémiailag kötött víztar­talmát legalábbis részben egy előkalcináló zónában távolítjuk el oly módon, hogy az alumíniumoxid-tri­­hidrátot forró gázáramban szuszpendáljuk, azzal he­vítjük, és abból választjuk le, ezután az előkalcinált, dehidratált alumíniumoxid legalább egy részét a-alu­­míniumoxiddá kristályosítjuk át egy tüzelőanyag, va­lamint oxigéntartalmú gáz bevezetésére alkalmas be­rendezéssel ellátott reaktor-kamra égető zónájában, melyben az exoterm átkristályosodási folyamatot az előkalcinált alumíniumoxid további, forró füstgázok­ban történő szuszpendálás útján végzett hevítésével iniciáljuk, ezután a legalább részben átkristályosított timföldet a füstgázáramban szuszpendált alakban a reaktorkamrából eltávolítjuk, a gázáramtól elvá­lasztjuk, és gyors hűtésnek vetjük alá egy hűtőzó­nában, amely abban áll, hogy az átkristályosodási reakció erőteljes iniciálását oly módon végezzük, hogy az előkalcinált alumíniumoxidot és tüzelő­anyagot alaposan összekeverjük, és ezt a keveréket az égető zónába táplált, oxigén tartalmú gázban szusz­pendáljuk. Ily módon az a-Al203 por alakú, száraz és előkal­cinált timföldből történő előállítása a termék kívánt a-Al203-tartalmától függően, 1300—1600 °C közötti hőmérsékleten, 0,5 és 5 másodperc közötti időtartam alatt elvégezhető. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganato­­sítási módjánál úgy járunk el, hogy az oxigéntartalmú gázt a reaktorkamra aljának közepén keresztül felfelé vezetjük, az előkalcinált timföld és a tüzelőanyag alapos összekeverését oly módon végezzük, hogy az előkalcinált timföldet és a tüzelőanyagot a reaktor­­kamra aljába egymást keresztező irányokból vezetjük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom