180940. lajstromszámú szabadalom • Előnyomtatott vonalazású műszaki rajzpapír
3 180940 4 hosszúság valamilyen egészszámú törtrésze, pl. 3 mm, 3 cm stb, lépték alkotja. Ennek a raszterhálónak elkészítése igen nagy fáradságot igénybe vevő, időtrabló és gazdaságtalan feladat. A gyakorlatban igen gyakran használják az 1:125-ös és 1:75-ös valamint acélszerkezeti rajzoknál az 1:15-ös léptéket (méretarányt). Ezek az arányok a prizma léptéken megtalálhatók. Építészeti rajzoknál, modulelemek alkalmazása esetén, ha pl. 30 cm-t választanak alapmodulnak és pl. egy négy modul széles födémelemosztás raszterhálózatát szükséges felrajzolni 1:75- ös vagy 1:125-ös méretarányban a milliméterpapír segítségével, akkor ez a probléma nem oldható meg közvetlenül, mert igénybe kell venni a léptékvonalzó 1:125-ös vagy 1:75-ös beosztású skáláját. 1:100-ban ugyanis 1,20 m 12 mm-t jelent. Ha 1:125-ben szükséges felvinni az 1,20 m-t, akkor az alábbi számítás szerinti 1,20 m-nek 9,6 mm felel meg. 125 12 12x100 100 ~ x ’ X ~ 125 _9,6 Ezt a 9,6 mm-t már nem lehet a milliméterpapír modulhálóján (1 mm-es hálóján) leolvasni anélkül, hogy ne alkalmaznánk 0,1 mm-es beosztást, azaz tizedmilliméter osztásra is szükség volna, ami a milliméterpapíron nem található. Ilyen módon az ismeretes milliméterpapír nem képezi valamennyi méretarány alapmodulját, azaz nem lehet a milliméterpapír segítségével valamennyi modult leképezni, másszóval a modulháló raszterének egységnyi mérete minden esetben az adott modulelem méretegységéhez kötött szám. A milliméterpapír fent vázolt hátrányai következtében a szerkesztők általában előnyomtatott raszter nélküli fehér pausz vagy karton papírt alkalmaztak a rajzszerkesztéshez. Ennek hátrányai a következők voltak: — rajz készítéséhez — mint említettük — elsődlegesen az időtrabló modulrasztert kellet elkészíteni. — A néhány százalékos valószínűséggel bekövetkező szerkesztői hiba kijavítása jelentős idő és költségigényt okozott. — Ha a szerkesztéshez milliméterpapírt használtak, modulhálóként 1:100-as vagy 1:10- es méretaránytól eltérő rajzok esetén, úgy minden méretvételkor külön számítási műveletet kellett elvégezni. — A rendelkezésre álló szerkesztőgépekkel fejesvonalzókkal csak nagy nehézségek árán lehetett a további szerkesztési munka alapját képező modulhálót kellő mérettűréssel felrajzolni. — Az esetenként készített raszterháló elkerülhetetlen hibával készült, ami főleg az asztal hibájára, a vonalzó hibájára és egyéb szubjektív hibákra volt visszavezethető. Célunk olyan általánosan alkalmazható minden szerkesztői igényt kielégítő előnyomtatott rajzpapír kialakítása, amely az építőipari tervezésben a mindenkori alapmodul méretnek, pl. az egyes szabványokban előírt 30 cm-es alapmodul méretnek (vagy ettől eltérő modul méretnek), ill. e méret többszörösének egyszerű, gyors felrajzolását oly módon teszi lehetővé, hogy az előnyomtatott raszteren az alapmodulméretet, ill. annak kívánt sokszorosát csupán le kell számlálni, és nincs szükség arra, hogy a vonalzóról a modulméretet, ill. annak többszörösét vonalzóval vagy mérőkörzővel kelljen felvinni a rajzpapírra. Ha ugyanis a rajzpapírra gyárilag a szabványosított raszter-alapméretnek megfelelő függőleges vagy vízszintes vagy a függőleges és vízszintes méretek kombinációjából alkotott négyzetes raszterhálót előzetesen nyomdai úton készítjük el, akkor a szerkesztési feladatok indulásakor a raszterháló már készen rendelkezésre áll, és nincs szükség arra, hogy a raszterhálót a modulméretnek megfelelő léptékben előzetesen el kelljen készíteni. A kitűzött feladatnak olyan előrenyomtatott vonalazású műszaki rajzpapír kialakításával teszünk eleget, amelynél a függőleges1 vagy vízszintes vonalkázás kombinációjából alkotott raszterhálónak egységnyi mérete mindenkor az előregyártott modul alaphosszúságának egészszámú törtrészét képezi. A találmány szerinti előregyártott vonalozású műszaki rajzpapír kiviteli alakját egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra előregyártott födémelemekkel lefedett monolit vasbeton oldalfalszerkezetű medence felülnézeti képe a találmány szerinti előnyomtatott vonalazású műszaki rajzpapír alkalmazásával; a 2. ábra az 1. ábrának vízszintes síkú metszeti képét szemlélteti. Amint az 1. ábrán látható, a rajzpapíron gyárilag előnyomtatott raszterhálót látunk, amelynek 7 egységnyi mérete megfelel a szabványos 30 cm-es raszterméretnek. Az 1. ábrán 1, 2 födémelemekkel lefedett 3 párkányelemekkel és 4 sarokelemekkel rendelkező medence felülnézeti képét látjuk. A medence hosszanti tengelymérete 20 raszteregység, azaz 20x30 cm =6 m, szélességi tengelyvonala pedig 12 raszteregység, azaz 30x12=4,20 m. A medence peremén helyezkedik el a négy db 1 födémelem, amelynek hossza 12 raszteregység, szélessége pedig négy raszteregység. A 2 födémelem mérete azonos az 1 födémelemmel, közöttük a különbség csupán abban van, hogy a 2 födémelemen 6 lebúvónyílás van kialakítva. A lebúvó-1 2 nyílás rasztermérete 2 M+2x— x M=2— M 3 3 oldalélű négyzet. E lebúvónyílással azt kívánjuk szemléltetni, hogy a nem modulba illeszkedő 6 lebúvónyílás is könnyűszerrel megrajzolható az előrenyomtatott raszterháló segítségével, mérőkörző, ill. méretszámítás nélkül. M=30 cm esetén a 6 lebúvónyílás mérete 2x30+2—x 30=80 cm élhosszúságú négyzet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
