180934. lajstromszámú szabadalom • Reaktor melaminnak karbamidból való előállítására

3 180934 4 felső katalizátorágyba. Ezt a hatást azzal érjük el, hogy egy katalizátor-áteresztő válaszfalat alkalmazunk, amely rostély, szita vagy más megfelelő betét lehet, és amely meggátolja a katalizátor tengelyirányú keveredését és a ka­talizátort egy felső és egy alsó fluidizált zónára osztja. A melamin előállítása során karbamidot vagy a karbamid bomlásából származó terméket ka­talizátor és ammónia jelenlétében legalább két fluidizált katalizátorággyal ellátott reaktorban hevítünk. A találmány lényege, hogy a reaktor­ban katalizátor-áteresztő válaszfal van, amely a katalizátort egy 325—425 °C-on tartott alsó flui­dizált zónára — ahova az alapanyagot betáplál­juk és amelyben annak nagyobb része melamin­­ná alakul — és egy felső fluidizált zónára osztja, amely utóbbi hőmérséklete azonos az alsó zóna hőmérsékletével vagy annál magasabb és ahol az említett válaszfal úgy van kialakítva, hogy a jelenléte nélküli katalizátoráramláshoz viszo­nyítva 5—75%-os katalizátoráramlást tesz lehe­tővé. A katalizátoráramlást az a katalizátor-súly­­mennyiség fejezi ki, amely időegységre és felü­letegységre számítva áthalad a síkon. Az átlagos tartózkodási idő a felső rekciózónában a szoká­sos reakciókörülmények között 5 másodperctől 2000 másodpercig terjed. A melamin előállítási eljárás során a melamin legnagyobb része az alsó reakciózónában kép­ződik. Mindamellett az ebből a zónából kiáram­ló gázok még tartalmaznak karbamid-bomlás­­termékeket, amelyeket exoterm reakcióban mela­­minná alakítunk a felső reakciózónában, amely utóreaktorként szolgál. A katalizátor-áteresztő válaszfal akadályozza a tengelyirányú kevere­dést, de megengedi bizonyos mennyiségű kata­lizátor cserélődését a két zóna között. A felső zónában fejlődő reakcihőt a katalizátor abszor­beálhatja és átviheti az alsó zónába, ahol az a karbamid hőbontására használható. Abban az esetben azonban, ha a cserélődés túlságosan gyors, jelentős mennyiségű átalakulatlan kar­­bamiddal terhelt katalizátor-részecske lép be a felső zónába és a katalizátorágy magassága a felső zónában elfogadhatalanul nagy lesz ahhoz, hogy a kívánt hozamot érjük el. Abban az eset­ben viszont, ha túlságosan kis mértékű a cseré­lődés, kis mennyiségű katalizátor, amely a felső ágyban az exoterm reakció miatt felmelegszik, lép be az alsó zónába és e reakcióhő egy része elvész a reakciógázzal együtt. Abban az esetben, ha kis szabad felületű vá­laszfalat — vagyis kismérvű katalizátoráram­lást — alkalmazunk, a hőmérleg kevésbé ked­vező és nyomásesés következik be. Abban az esetben pedig, ha nagy szabad felületű rostélyt és ennél fogva nagymérvű katalizátoráramlást használunk, a hozam növekedése nagyon cse­kély. Különösen megfelelő katalizátor-áteresztő vá­laszfalak azok, amelyek a szabad áramlás 10— 50%-ának megfelelő áramlást engednek meg a működés körülményei között. A katalizátor tar­tózkodási ideje a felső zónában 10 másodperc­től 200 másodperc. A fluidágy két zónája közötti válaszfal, elő­nyösen egy rostély, amely sima, bordázott vagy hornyolt lehet. Egyéb használható elemek még a párhuzamos rudak vagy csövek, a tárcsák vagy a sziták. Az alsó zóna és a felső zóna kö­zötti katalizátorcsere nem csupán a rostélytól vagy az alkalmazott ezzel egyenértékű elemtől, hanem a katalizátor-típustól és a reaktorban levő gázsebességtől is függ. A melamin főként az alsó fluidizált zónában képződik. Ez a zóna szokásos módon lehet ki­alakítva és szokásos módon működhet. A reagá­ló anyagok tartózkodási ideje ebben a zónában például 5 másodperc és 300 másodperc között változhat. A hőmérsékletet az alsó fluidizált zónában előre megadott tartományban tartjuk a reak­torban elhelyezett hőcserélő tagok segítségével, amelyekben valamely hőszállító anyag, például olvadt só, áramlik. A hőmérsékletet az alsó zó­nában 325 C° és 425 C° között, előnyösen 350 C° és 380 C° között tartjuk. A hőmérséklet a reak­torban uralkodó nyomástól függ, nagyobb nyo­máshoz előnyösen magasabb hőmérséklet tár­sul. Bár jó eredményeket kapunk, ha olvasztott karbamidot közvetlenül injektálunk az alsó zó­nában levő flidizált ágyba annak bármely he­lyén, a karbamidot bevihetjük szilárd formá­ban is vagy átvezethetjük egy vagy több kö­zömbös anyagból álló ágyon is. A felső zóna utóreakciózónaként működik és ennélfogva kisebb térfogatú, mint az alsó zóna. Abban az esetben, ha a reaktor ugyanolyan át­mérőjű az alsó reakciózónában, mint a felső reakciózónában, akkor a fluidizált katalizátor­­ágy magassága a felső reakciózónában 0,2 mé­ter és 5 méter között változhat. Az e tartomány­ba eső legkisebb értéknél a hozam növekedése nagyon csekély és a felső reakciózónában nagy mennyiségű katalizátor használata esetén a ho­zam növekedése nem lesz arányosan nagyobb. Jó eredményeket kapunk akkor, ha a katalizá­torágy magassága a felső reakciózónában 0,5 méter és 4,0 méter között van, különösen pe­dig akkor, ha a katalizátorágy magassága 1,0 métertől 3,0 méterig terjedő tartományban vál­tozik. Nem fluidizált állapotban a válaszfal az egyébként osztatlan katalizátorágyban vagy kis­sé az felett helyezkedik el. Fluidizált állapotban az ágy teteje az alsó zónában éppen a rostélyig vagy más választó betétig terjed és adott meny­­nyiségű fluidizált katalizátor a rositély fölé ke­rül. Az irodalomban megemlítenek néhány meg­oldást olyan katalizátorágy felső zónájában le­vő fluidizált fluidágymagasságra vonatkozóan, amelyet a rostély két zónára oszt. A magasság többek között a reaktor alakjától, a rostély sza­bad felületétől, a katalizátor mennyiségétől, a katalizátor fizikai tulajdonságaitól és a reaktor­ban uralkodó gázsebességtől függ, ahogy az többek között a Canadian Journal of Chemical 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom