180916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo [c] kinolin-származékok előállítására

25 180916 26 R Rt Rt R5 R« Rs N 1 3 HA hatás (%) ß-OH COCH3 n-C5H(1 H H «-H a HC1 21 ß-on COCH3 n-C4H9 H H «-H a HC1 25 a-CH2OH COCH3 CH;i H C2H5 A-H a HC1 45 ß-OH COCH3 H n-C4Hy H a-H a — 18-OH COCH3 CH3 H H-H ai HC1 38-OH COCH3. CH3 H H-H 3ll2 HC1 40-COCH3 H CH;, H COCH3-H a — 66-OH H CH;, H COCHj-H a — 70 morfin­szulfát 92 + 1-fenol­tartarát 100+ a=Z—W=-OCH(CHj) (CH-.):t-CtlH5; c=Z—W=-0(CH,):,-C,;H:1; ai =diasztereomer; a2=diasztereomer ; Z—W=a; x = koncentráció, b=-0-(CHL.)/,-li;Hj A találmány szerinti vegyületek vérnyomás­­csökkentő hatását mesterségesen magas vérnyo­másúvá tett patkányokon és kutyákon tanulmá­nyoztuk és megállapítottuk a vérnyomáscsök­kentés mértékét, ha az állatoknak a megadott adagokban adtuk be orálisan a hatóanyagot. E vegyületek nyugtató hatását patkányokon vizsgáltuk. A hatóanyagot orálisan adtuk be 0,01—50 mg'kg mennyiségben. A beadást köve­tően csökkent az állatok spontán mozgékonysá­ga. A napi adag emlősöknél 0,01 mg-tól 100 mg­­ig terjed. A találmány szerinti vegyületeknek a zöldhá­lyog kezelésére való alkalmassága valószínűleg annak köszönhető, hogy csökkenti az intraocu­­laris nyomást. E vegyületeknek az intraocularis nyomásra gyakorolt hatását kutyákon határoz­tuk meg. A vizsgálandó anyagot oldat formájá­ban csepegtettük a kutyák szemébe vagy meg­határozott időközökben rendszeresen adagoltuk és utána a szemet érzéstelenítettük 2 csepp 1 /2 0 o-os tetrakain-hidroklorid becsepegtetése útján. Néhány perccel a helyi érzéstelenítés után az intraocularis nyomást egy Schiotz-féle mecha­nikus tonométerrel olvastuk le, majd fluoresz­­cein színezéket adagoltunk és újabb leolvasást végeztünk egy Holberg-féle kézi tonométerrel. A kísérlethez használt hatóanyagot oldatban al­kalmaztuk, mégpedig 1 mg kísérleti anyagot, 0,05 ml etanolt, 50 mg Tween 80 anyagot (szor­­bitán-monooleát polioxialkilén-származéka) és annyi sóoldatot, amennyi az 1 ml-re való kiegé­szítéshez szükséges volt. Készíthetők töményebb oldatok is, amelyekben a hatóanyagok 10 mg mennyiségben, az etanol 0,10 ml térfogatban, a Tween 80 pedig 100 mg mennyiségben van je­len a sóoldattal 1 ml-re kiegészített oldatban. Az embergyógyászatban 0,01 mg kg-tól 10 mg/ kg-ig terjedő hatóanyagmennyiségek használa­tosak. A találmány szerinti vegyületek vizelethajtó hatását Lipschitz és mtsai., J. Pharmacol., 79, 97 (1943), által kidolgozott módszerrel határoz­tuk meg, kísérleti állatokként patkányokat al­kalmaztunk. Ebben az esetben az adagolás nagy­sága egyezett a fájdalomcsillapító hatás vizsgá­latánál megadott adagok nagyságával. A találmány kiterjed gyógyszerészeti készít­mények előállítására is. Ezek a készítmények az adagolási formákat is magukban foglalják és alkalmasak fájdalomcsillapításra és más — elő­zőkben megadott — használatra. Az adagolási forma egyes vágj’ többszörös adagokban készít­hető el a gyakorlati felhasználás megkönnyíté­sére. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket tartalmazó készítmények egyaránt előállíthatok szilárd vagy folyékony alakban orális vagy parenterális beadásra. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó kapszulákat úgy készítjük el, hogy egy rész (I) vagy (II) általános képletnek megfelelő ható­anyagot kilenc rész töltőanyaggal, például ke­ményítővel vagy tejcukorral összekeverünk és a keveréket összetolható zselatin-kapszulákba töltjük oly módon, hogy az egyes kapszulák 100 rész keveréket tartalmazzanak. Tablettákat úgy készítünk, hogy (I) vagy (II) általános képletnek megfelelő hatóanyagot a tablettakészítésnél szokásosan alkalmazott töl­tőanyagokkal, így keményítővel, kötőanyagok­kal és csúsztatóanyagokkal összekeverünk, a ke­veréket tablettázzuk és így 0,01—100 mg ható­anyagtartalmú tablettákat állítunk elő. Olyan hatóanyagokat tartalmazó szuszpenzi­ók vagy oldatok készítésénél, amelyek (I) vagy (II) általános képletnek megfelelő hatóanyagá­ban R| hidroxil-csoport, úgy járunk el általában, hogy az alkotókat közvetlenül a felhasználás előtt keverjük össze az állandóságbeli nehézsé­gek kiküszöbölése érdekében, mivel ezek a ha­tóanyagok állás közben oxidálódnak készítmény alakjában vagy kicsapódnak a szuszpenziókból és az oldatokból. A készítményeket általában száraz, szilárd kompozíciók alakjában állítjuk elő, amelyekből fiziológiás oldattal befecsken­dezhető oldatokat alakíthatunk ki. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban kiviteli példákon is bemutatjuk. A kiindulási vegyületek előállítása. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom