180915. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált pirazolin hatóanyagot tartalmazó inszekticid készítmény és eljárás 1,3,4-szubsztituált pirazolin-származékok előállítására
5 180915 6 együtt sajtoljuk, utána aprítjuk és a sajtolt terméket szitán a kívánt szemcseméretűre granuláljuk. A szóróporokat például úgy készítjük, hogy a vivőanyagot bensőségesen elkeverjük valamely közömbös szilárd anyaggal, például 1—50 súly% koncentrációban alkalmas szilárd vivőanyagok példáiként a talkumot, kaolint, krétát, diatomaföldet, dolomitot, gipszet, mészkövet, bentonitot, attapulgitot és a kolloid SiCb-t vagy ezek és hasonló anyagok keverékeit említjük meg. Szerves vivőanyagok például a dióhéjfajták. Nedvesíthető porokat úgy készítünk, hogy 1—80 súly rész szilárd vivőanyagot, például valamely előbb említett közömbös vivőanyagot, összekeverünk 10—80 súlyrész hatóanyaggal, 1—5 súlyrész diszpergálószerrel, például ligninszulfonátokkal vagy alkilnaftalinszulfonátokkal, amelyek ismertek erre a célra, és előnyösen 0,05—5 súlyrész nedvesítő szerrel, például alifás alkoholszulfátokkal alkilarilszulfonátokkal vagy zsírsavkondenzációs termékekkel. Keverhető olajos előállítására a hatóanyagot valamely megfelelő oldószerben, amely előnyönyösen vízzel alig elegyedő oldószer, oldjuk vagy finoman eloszlatjuk és valamely emulgáló szert adunk az oldathoz. Alkalmas oldószerek például a xilol, toluol, ásványolajpárlatok, amelyek nagy mennyiségű aromás részeket tartalmaznak, például szolventnafta, desztillált kátrányolaj és ilyen folyadék elegye. Emulgáló szerekként például alkilfenoxi-poliglikoléterek, polioxietilénszorbitán-zsírsavészterek vagy polioxietilénszorbitol-zsírsavészterek jönnek számításba. E keverhető olajos hatóanyagkoncentrációja nem korlátozódik szűk határok, így például 2 súlyzó és 50 súly% között lehet. A keverhető olajokon kívül megemlítjük folyékony és nagy mértékben koncentrált alapkészítményekként a hatóanyagok vízzel könynyen elegyíthető folyadékokkal, például ace'tormái alkotott oldatait is, amelyekhez valamely diszpergáló szert és lehetőleg nedvesítő szert adunk. A hatóanyag vizes diszperzióit ezekből úgy készítjük, hogy röviddel a permetezés előtt vagy az alatt vízzel hígítjuk azokat. Valamely, találmány szerinti aeroszolos-késZítményt ugyancsak hasonló módon kapunk. Az előállítás során a hatóanyagot adott esetben valamely oldószerben, egy hajtóanyagként használható illékony folyadékban — például metán és etán klór-fluorszármazékaiban — oldjuk. Füstölőgyertyákat és füstölőporokat — amelyek olyan készítmények, amelyek égés közben peszticid füstöt fejlesztenek — úgy kapunk, hogy a hatóonyagot bedolgozzuk valamilyen éghető keverékbe, amely például fűtőanyagot, cukrot vagy fát, előnyösen őrölt állapotban tartalmaz, továbbá valamely égést tápláló közeget, például ammóniumnitrátot vagy káliumklorátot, és ezenkívül az égés késleltetésére például kaolint, bentonitot és/vagy kolloid sziliciumdioxidot foglal magában. Az említett anyagokon kívül a találmány szerinti készítmények egyéb, az ilyen kompozíciók előállításánál szokásosan alkalmazott anyagokat is tartalmazhatnak Így például kenőanyagot, például kálciumsztearátot vagy magnézium-sztearátot, adhatunk a nedvesíthető porhoz vagy a granulálásra kerülő keverékhez. „Tapadástelősegítő” anyagokat, például polivinil-alkoholt és cellulóz-származékokat vagy más kolloid anyagokat — így például enyvet — szintén adhatunk a készítményekhez, annak érdekében, hogy növeljük a k ártevőírtószer megtapadását a védendő felületen. A találmány szerinti készítmények ismert kártevőirtószereket is tartalmazhatnak. Ily módon szélesedik a készítmények hatás-spektruma és növekszik a szinergetikus hatás. A következő ismert inszekticid, fungicid és akaricid hatású vegyületek használhatók a találmány szerinti készítményekkel kombinálva: Inszekticid, hatású vegyületek: 1. klórozott szénhidrogének, például 2,2-bisz( p-kl ór-f enil)-l ,1,1 -trikl ór-e tán és hexaklórepoxi-oktahidro-dimetanonaftalin. ; 2. karbamátok, például N-metil-l-naftil-karbamát; 3. dinitrofenolok, például 2-metil-4,6-dinitro-fenol és 2-(2-butil)-4,6-dinitro-fenil)-3,3-dimetilikrilát ; 4. szerves foszforvegyületek, például dimetil-2- netoxi-karbonil-2-meti)lvinil-foszfát, 0,0-dietíl- 0-p-nitro-fenil-foszfor-tioát, 0,0-dimetil-tio -foszf,oril-ecetsav-N-monometil-amid; Akaricid hatású vegyületek: 5. difenilszulfátok, például p-klór-benzil-p-klórfenil-szulfid és 2,4,4’,5’-tetraklór-difenil-szulfid; 6. difenilszülfonátok, például p-klór-fenil-benzolszulfonát, 7. metilkarbinolok például 4,4-diklór-a- triklórmetil-benzhidrol ; 8. kinoxalin-vegyületek, például metilkinoxalinditio-karbonát. Fungicid hatású vegyületek: 9. szerves higany vegyületek, például fenil-merkuriecetsav, és metil-merkuri-ciano-guanidin ; 10. szerves ónvegyületek, például trifenil-ónhidroxid, és trifenil-ónacetát ; 11. alkilén-bisz-ditiokarbamátok, például cinketilén-bisz-ditio-karbamát és magnézium-etilénbisz-ditio-karbamát, és 12. egyéb vegyületek, például 2,4-dinitro-6-<2- oktilfenil)-krotonát, l-bisz-(dimetil-amino) foszforil-3-fenil-5 -amino-1,2,4 -triazol-6-metil-kinoxalin-2,3 -ditio-karbonát, 1,4-ditio-antrakinon-2,3 -dikarbonitril, N -triklór -metil-tio- ftálimid N= triklór-metil -tio-tetrahidro-ftálimid, N-(l,-1,2,2-tetra-klór-etiltio) tetra-hidro-ftálimid, N- diklór-fluorfeniltio-N-fenil-N’ -dimetil-szulfonildi-amid és tetra-klór-izo-ftalonitriL Ahogy már az előzőekben említettük, az (I) altalános képletű vegyületek új anyagok, amelyeket hasonló vegyületek előállítására alkalmas analóg eljárásokkal állíthatunk elő. , 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
