180907. lajstromszámú szabadalom • Áztatva öntöző berendezés, járva üzemelő öntözőgépekhez
3 180907 4 A kitűzött célnak megfelelően a találmány áztatva öntöző berendezés mobil rendszerű öntözőgépekhez, melynek járvaüzemelő szárnyvezetéke oly módon van kialakítva, hogy a szabad vízfolyás biztosítására kifolyás-szabályozó van közbeiktatva a vízkijuttató helyek elé. A berendezésnek talajközeiben egy vagy több, talajt érintő flexibilis tömlője, vagy merev csőtagja van, melyek az öntöző folyadék kijuttatására célszerűen vízkijuttató helyek útján a növényi kultúra sajátosságaihoz alkalmazkodó öntözőelemekkel vannak ellátva. Az öntözőelemek az öntőzőgép haladási irányát tekintve egymás mögött, vagy egymás mellett kiömlő nyílásokkal rendelkeznek. A találmány szerinti öntözőberendezés előnyös kiviteli alakjának ismérve, hogy a vízkijuttató helyekhez csatlakoztatott, kiömlő nyílásokkal ellátott merev csőtagok és/vagy flexibilis tömlők maguk is öntözőelemek. Az előbbiek „U” alakú öntözőtestekkel bírnak. A további előnyös kiviteli alak meghatározója, hogy a merev csőtagok, vagy a talajt érintő flexibilis tömlők öntözőelemei előnyösen egymásba illeszthető csőtagok, amelyeken kiömlőnyilások vannak. A kiömlőnyílások célszerűen az öntözőgép haladási iránya felé növekvő átmérőjű furatok. A kiömlőnyílások keresztmetszete a számyvezeték keresztmetszetének célszerűen egyhuszada vagy annál kisebb. A találmány szerinti öntözőberendezés szerkezeti előnye, hogy a különböző növésű és vetési rendszerű kultúrákhoz az öntözőelemek alkalmasan kialakíthatók, vagy megválaszthatok. Agronómiái és technológiai előnye pedig abban nyilvánul meg, hogy közvetlenül az öntözendő növény közelében, kis magasságból, vagy a talajon fekvő rendszerből jut ki a víz, így dinamikai ütőhatások által okozott talajerózióval, vagy a növényi részekben — pl. virágzat, fiatal hajtás, levél, termés stb. — károsodással számolni nem kell. Ily módon a találmány szerinti öntözőberendezéssel az öntözés az ismerteknél kedvezőbb és hatékonyabb még az olyan növényi kultúráknál is, amelyeknek öntözővízzel való ellátása nehezen volt megvalósítható. A találmány kiviteli alakját rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra adott talaj vízelnyelési görbéjét, a 2. ábra a talaj adott pontjában az öntözés intenzitásának időbeli változását mutatja, a 3. ábra a talajon fekvő flexibilis tömlőt csőszakaszokból álló elemekkel mutatja, a 4. ábra merev csőtagból álló öntözőelem elrendezése, az 5. ábra flexibilis tömlőt, mint öntözőelemet mutatja, a 6. ábra merev csőtagból álló öntözőelemet szemléltet, a 7. ábra több vízkijuttató hellyel ellátott merev csőtagot mutat, végül a 8. ábra merev csőtaghoz kapcsolt, több kiömlőnyílással ellátott öntözőelemet szemléltet. Az 1. ábrán megismerhető görbe egy adott talaj vízfelvételét mutatja. A vizkijuttatás olyan flexibilis tömlővel történt, amely egyben vízkijuttató elem is. A grafikonról leolvasható, hogy a vízkijuttatás 60 mm volt, a vízborítás gyakorlatilag két óra időtartamot vett igénybe, mely alatt tócsásodás, vagy elfolyás nem keletkezett, a vízkijuttatás a talaj vízelnyelésének függvényeként történt. A 2. ábra az 1. ábra szerinti talaj egy pontján az öntözésintenzitás időbeli lefolyását szemlélteti. A talaj vízelnyelési görbéjének és az öntözés intenzitásának ismeretére az öntözőgép haladási sebességének megválasztása, az elfolyás nélküli vízborítás időtartamának megállapítása céljából van szükség. Az ábra szemlélteti, hogy a tervezett 60mm-es vízborítás gyakorlatilag megszakításokkal érhető el. A megszakításokat úgy biztosítjuk, hogy a vízkijuttatási helyek között kiömlőnyílások nélküli szakaszok is be vannak iktatva, így a talaj a vizet be tudja fogadni elfolyás és tócsásodás nélkül. Adott esetben tehát az öntözőgép haladási sebessége, a tervezett vízborítás elfolyás nélküli biztosítása és a vízkijuttatás során beiktatott megszakítások között szoros az összefüggés, amit empirikus úton is meg lehet figyelni és a gép haladási sebességét, a vízkijuttatás intenzitását vagy az elemek megválasztását az optimálisra lehet alakítani. A 3. ábra szerint az 1 járvaüzemelő számyvezetékhez 2 kifolyás-szabályozó közbeiktatásával a talajt érintő 7 flexibilis tömlő van csatlakoztatva. A 7 flexibilis tömlő 4 vízkijuttató helyéhez 8 csőtagokból álló 5 öntözőelem tartozik. Az öntözővíz kijuttatása a 8 csőtagok számának növelésével vagy csökkentésével állítható be a kívánt értékre. Minthogy a 8 csőtagokon levő 6 kiömlőnyílások száma, sűrűsége változhat, ill. eltérő lehet, ez további szabályozási lehetőséget ad és az öntözés a talajtani, domborzati és növényboritottsági állapot függvényében igen érzékenyen beállítható. A 8 csőtagokon a 6 kiömlőnyilások átmérője a nyíllal jelzett haladási irányban nő, így a legtöbb öntözővíz a még száraz talajra jut. A 6 kiömlőnyílásokon kijutó öntözőfolyadék szabad kifolyású. A 6 kiömlőnyilások átmérője a tapasztalat szerint általában akkor kedvező, ha azok az 1 járvaüzemelő számyvezeték átmérőjének egyhuszad részénél nem nagyobbak. A 3. ábra szerinti kiviteli alak megfigyelések szerint a sűrű sorú szántóföldi kultúrák vízellátásánál volt előnyös. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál az öntözőberendezés 3 merev csőtagjai szintén a 2 kifolyás-szabályozó közbeiktatásával csatlakoznak az 1 járvaüzemelő számyvezetékhez. A 3 merev csőtagok 4 vízkijuttató helyei 6 kiömlő nyílásokkal ellátott közös, egyenes csőszakaszokból álló 5 öntözőelemekhez kapcsolódnak. Az így kialakított 5 öntözöelem talajközeiben való öntözésre, kis növésű, egységes növénykultúrák, mint pl. rétek, legelők növényzete, használható előnyösen. Az 5. ábrán és 6. ábrán szemléltetett kiviteli alakok a találmány szerinti öntözőberendezés olyan megoldásai, melynél a 7 flexibilis tömlő, vagy a 3 merev csőtag 2 kifolyás szabályozón keresztül az 1 járvaüzemelő számyvezetéktől kapják az öntözőfolyadékot és maguk is 5 öntözőelemet képeznek, mégpedig oly módon, hogy a 4 vízkijuttató hely maga a 2 kifolyásszabályozó szabályozott oldala. A 7 flexibilis tömlő talajt érintő része 6 kiömlő nyílásokat képező furatokkal van ellátva, míg a 6. ábra szerinti kivitelnél függőleges helyzetű 3 merev csőtag képes sorköznyi egységet „U” alak formában, melynél a talajjal megközelítően párhuzamos rész van 6 kiömlő nyílásokkal ellátva. A 7. ábrán bemutatott kiviteli alak 3 merev csőtagja több 4 vízkijuttató hellyel rendelkezik, melyekhez hosszabb szárral bíró, merev vagy flexibilis 5 öntözőeiemek csatlakoznak és ugyancsak 6 kiömlő nyílásokkal vahnak ellátva. A 8. ábrán bemutatott kiviteli alak függőlegesen elrendezett 3 merev csőtagot szemléltet, melynek 4 vízkijuttató helyéhez gömbsüveg alakú, több 6 kiömlőnyílással ellátott 5 öntözőelem van csatlakoztatva. Az egyes 5 öntözőelemeken képezett 6 kiömlőnyilások mérete célszerűen azonos, ugyanis az időegység alatt kibocsátott öntözővíz mennyisége az 1 járvaüzemelő számyvezetéktől távolabb a nyomásesés következtében csökken és így a 6 kiömlőnyílásoknak helyes méretmegválasztásával lehet elérni, hogy a talaj víztelítődé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
