180902. lajstromszámú szabadalom • Berendezés olvasztott üvegtömbök detektálására üvegárú formáló géphez

3 180902 4 üvegtömb formába való érkezésének tényleges időpontja alapján végzett időzítésével. Célunk továbbá az üvegáru-formáló gép hatásfokának növelése az üvegáru-formáló ciklusnak annak alapján törté­nő időzítésével, hogy mikor érkezik az utolsó olvasztott üvegtömb egy többüreges formába. További célunk a találmánnyal az önálló formálóhelyek­kel rendelkező üvegáru-formáló gép hatásfokának növelése a formálóhelyek időzítési ciklusai közötti fáziskülönbségek­nek az olvasztott üvegtömbök tényleges formába érkezési időpontja alapján végzett beállításával. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra egy két formálóhellyel rendelkező üvegáru-formá­ló gép tömbvázlata az olvasztott üvegtömböket érzékelő találmány szerinti detektorokkal, a 2. ábra az 1. ábra szerinti egyik érzékelő, a 3. ábra az olvasztott üvegtömböket érzékelő találmány szerinti detektor vázlata, a 4. ábra a találmány szerinti többüreges olvasztott üveg­­tömbdetektor vázlata, és az 5. ábra egy két formálóhelyes üvegáru-formáló gép másik kiviteli alakjának tömbvázlata a találmány szerinti detekto­rokkal. Az 1. ábrán a találmány szerinti üvegtömbdetektorokkal rendelkező, két formálóhelyes üvegáru-formáló gép tömb­vázlata látható. Az első önálló 11 formálóhely és a második önálló 12 formálóhely egy-egy olvasztott üvegtömböt kap az üvegtömbök 13 elosztószerkezetéről, amire egy (fel nem tün­tetett) üvegtömb-adagolóról kerülnek a tömbök. A 13 elosz­tószerkezetet mechanikusan hajtja a 14 motor, amely a vál­toztatható frekvenciájú 15 inverterre csatlakozik. Az üveg­­tömb-adagolót is hasonlóképpen hajtjuk. A 15 inverter frek­venciáját úgy szabályozzuk, hogy meghatározzuk azt a se­bességet, amellyel az üvegtömböket formáljuk és szétosztjuk az önálló 11 és 12 formálóhelyek számára. Az önálló 11 és 12 formálóhelyek a különálló 16, illetve 17 szelepegységekkel vannak összekötve. Mindegyik 16, ill. 17 szelepegység szelepekkel rendelkezik, amelyek úgy van­nak kapcsolva, hogy a hozzájuk tartozó önálló 11, ill. 12 formálóhely üvegáru-formáló eszközeit működtessék. A 16, ill. 17 szelepegység szelepeit a 18 gépvezérlő áramkör által vezérelt szolenoidok működtetik. A 18 gépvezérlő áramkör meghatározza a formálólépések időzítését, ezen lépések előre meghatározott sorrendjének megfelelően. A 18 gépvezérlő áramkör információkat kap a lépések sorrendjére és a lépé­sek közötti időtartamra vonatkozóan egy (fel nem tüntetett) forrásról, például vezérlőkapcsolókról vagy egy számítógép­­programról. A 19 helyzetátalakító mechanikusan össze van kapcsolva a 14 motorral és olyan jeleket állít elő, amelyek a 13 elosztószerkezet relatív helyzetét jellemzik. Egy hasonló helyzetátalakító (nincs feltüntetve) van felszerelve az üveg­­tömb-adagoló számára is. Míg az üvegtömbök formálása az üvegtömb-adagoló hajtómotorjának forgási helyzetére vo­natkoztatva, az üvegtömbök elosztása pedig az üvegtömb­­elosztó szerkezet hajtómotorjának forgási helyzete alapján történik, a megfelelő helyzetátalakítók olyan jeleket állíta­nak elő, amelyek jelzik az üvegtömbök formálását és azt, hogy a szóban forgó üvegtömb melyik formálóhelyre került. A 18 gépvezérlő áramkör egy órajelet is kap a 21 óragene­rátorról, amely jel referenciajelet képez a gépciklus és a lépések sorrendjének időzítéséhez. Általában a gép időzítését fokokban fejezzük ki, és egy gépciklus hosszúsága 360 fok. Egy ciklus tehát mindegyik 11. ill. 12 formálóhely számára szintén 360 fok, de az egyes 11. ill. 12 formálóhelyek ciklusai különböző fokszámmal el vannak tolva a gépciklus kezdeté­től, az üvegtömböknek az egyes 11. ill. 12 formálóhelyekhez való szállítási idejében fennálló különbségek kompenzálásá­ra. Az 1. ábrán látható üvegáru-formáló gépet részleteseb­ben ismerteti az A. T. Bublity és társai által bejelentett és 1977. február 8-án kiadott 4 007 028 számú USA szabada­lom. Az 1. ábrán egy 22 érzékelő és egy a találmány szerinti 23 detektor áramkör is látható. A 22 érzékelő közvetlenül a 13 elosztószerkezet és az első önálló 11 formálóhely közötti szállítási útvonal mellett van elhelyezve, a forma nyílásának közelében. Amikor egy üvegtömb eléri a formát, a 22 érzéke­lő egy jelet állít elő a 23 detektor áramkör számára. A 23 detektor áramkör összehasonlítja a 22 érzékelőjelének nagy­ságát a referenciajel nagyságával, és egy üvegtömb érzékelé­sekor detektoijelet állít elő a 18 gépvezérlő áramkör számá­ra. A 18 detektor áramkör ezután az első önálló 11 formáló­hely üvegáru-formáló ciklusának kezdetét a gépciklus figye­lembevételével állítja be az üvegtömbnek a formába való érkezésére. A 24 érzékelő és a 25 detektor áramkör a máso­dik önálló 12 formálóhely számára van elhelyezve, ezen 12 formálóhely üvegáru-formálási ciklusa kezdetének a fent említett módon történő beállításához. 'A 2. ábrán az 1. ábra szerinti 22 érzékelő látható egy 34 foto tranzisztorral. A 22 érzékelő egy 31 házzal rendelkezik, amelyben egy első hosszanti 32 nyílás van kialakitva, amely a 31 ház egyik végét egy központi 33 üreggel köti össze. A 34 fototranzisztor a 33 üregben van elhelyezve a 32 nyílás belső vége mellett. Egy második hosszanti 35 nyílás is ki van alakítva a 31 házban, amely a 31 ház másik végét köti össze a 33 üreggel. Egy szabványos 36 csatlakozó van felszerelve a 31 házra a 35 nyílás külső végénél, és a központi 37 csappal van ellátva, amely benyúlik a 35 nyílásba. A 34 fototranzisz­tor két kivezetésével rendelkezik, mégpedig egy kollektor és egy emitter kivezetéssel, amelyek a 36 csatlakozóhoz vannak kapcsolva. A kollektor kivezetés a 37 csaphoz, az emitter kivezetés pedig a 38 hüvelyhez csatlakozik. A 35 nyílás átmé­rője nagyobb, mint akár a 32 nyílásé vagy a 33 üregé, hogy könnyebb legyen a 36 csatlakozó kivezetésének szerelése, mielőtt a csatlakozót a 31 házhoz rögzítjük. A 31 ház előnyösen nem vezető anyagból, például fenol­tartalmú anyagból készül. A 34 fototranzisztor fényérzékeny bázisa a 32 nyílás hossztengelyében van elhelyezve úgy, hogy a 32 nyílás egy „ablakot” képez, amelyen át a fototranzisztor „látja” a forró üvegtömb elhaladását. Előnyösen a 32 nyílás 3,18 mm átmérőjű, és 38,1 mm hosszúságú, ami egyrészt a látószöget korlátozza, miáltal a fototranzisztor érzékenyeb­bé válik, úgyhogy az üvegtömb belépő szélét élesen detektál­ja, másrészt pedig némi védelmet nyújt az üvegáru formálá­sánál keletkező és a levegőben sodródó idegen anyagokkal szemben. Mivel a gép pneumatikus motorjait működtető sűrítettlevegő-forrás rendelkezésre áll, ez a forrás felhasznál­ható a 32 nyílást tisztító légáramlás előállítására. A 3. ábrán az 1. ábra szerinti 22 érzékelő és a 23 detektor áramkör vázlata látható. A 34 fototranzisztor kollektora a 36 csatlakozó 37 csapjához van kapcsolva, amely viszont a 42 kondenzátoron át a 41 komparátor 1 bemenetéhez csatla­kozik. A 34 fototranzisztor emittere a 38 hüvellyel van össze­kötve, ami viszont a rendszer földpotenciáljára van kapcsol­va. A 43 ellenállás a tápforrás (nincs feltüntetve) pozitív pólusa és a 37 csap közé van kapcsolva, a 34 fototranziszto­­ron átfolyó áram korlátozására. A 44 ellenállás a tápforrás és a 41 komparátor 1 bemenete közé van kapcsolva. A 41 komparátor második 2 bemenete az áramkorlátozó 47 ellen­álláson át a 45 és 46 ellenállások közös pontjára csatlakozik. 5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom