180891. lajstromszámú szabadalom • Nem fehérje jellegű nitrogént (NPN) tart. száraz nyalókeverék és eljárás annak előállítására
3 180891 4 nyék között, amikor egy-egy alkalommal a napi takarmányadag felét is elfogyaszthatják az állatok. A másik ismert módszer szerint az NPN vegyületeket fizikokémiai módszerekkel keményítőhöz, zsírsavakhoz, nyersrosthoz kötik (167159. Ijsz. magyar, 146469. Ijsz. csehszlovák és 2 195224. Ijsz. francia szabadalmi leírások.) A préselt vagy extrudált takarmányokból az ammónia valóban késleltetve szívódik fel. Az ammónia koncentrációja a bendőben azonban ez esetben még mindig a felvett takarmány függvénye. Ezen kívül mindegyik eljárás igen költséges, nagy gépi beruházást igényel. A harmadik ismert módszer szerint a karbamid szemcséket diatoma-földdel (3 617 298. Ijsz. USA szabadalmi leírás) vagy műanyaggal vonják be. Az így készült mikrokapszulákból a karbamid elhúzódottan oldódik és hidrolizálódik. A kapszulázás költsége azonban nincs arányban a karbamid fehérjepótló értékével. Végül a negyedik ismert módszer szerint a karbamid hidrolízisének gátlására a takarmányokhoz enzimgátlókat, pl. propionsavat, vagy szerves savakat, pl. ecetsavat, tejsavat adnak. Ezek az eljárások nem teijedtek el, mert specifikus enzimgátlókat ezideig nem találtak. A szerves savak raktározásának és felhasználásának a mezőgazdasági üzemekben technikai és egészségügyi akadályai vannak (166 910. Ijsz. magyar, 2 087 402., 2 199 943. és 2 263 709 Ijsz. francia szabadalmi leírások). Alekszijev és társai megvizsgálták, hogy — egy meg nem nevezett összetételű — karbamid és ásványi anyag keverékből készített nyalótömb alkalmazása esetén az állatok a karbamid nitrogén tartalmát miként tudják hasznosítani [Zsivotnovni Nauk, Szófia, 1975., 12, (4) 34—42., (5) 69—76., (6) 107—114.; 1976., 13 (3) 31—36.]. E szerint az állatok a nitrogént mindössze 41,28—100%-kal használták ki jobban, mint a különféle használatos karbamid koncentrátumokból. A nyalótömb anyagát képező keverék összetételére, a nyalótömb előállításának módjára, az alkalmazott ásványi anyagokra, valamint a toxicitási mutatók alakulására a közlemények adatokat nem közölnek. A hagyományos (NPN-vegyületeket nem tartalmazó) nyalósó előállítása kötőanyag — rendszerint mészhidrát — bekeverésével és 8—24 MPa (80—240 at) nyomás alatti sajtolással történik. Ebbe a nyalósóba NPN-vegyületeket nem lehet bekeverni, mert a mészhidrát azokat nyomás alatt elbontja és hidrolizálja; az NPN-vegyületek higroszkópossága miatt azonban az így előállított nyalótömb egyébként sem lenne eléggé szilárd. Az ilyen irányú próbálkozások azért nem vezettek eredményre, mert a kompozíciók fizikai és kémiai stabilitását nem sikerült megoldani. A higroszkópos, szétfolyó, por vagy tömb alakú készítmények ammónia toxikózist váltanak ki, ezért a karbamid és nyalósó egyszerű keverékének takarmányozási célra való alkalmazását az illetékes hatóság nem engedélyezi. A találmány célja olyan NPN vegyületeket, főként karbamid-, ill. ammónium-származékokat tartalmazó nyalókeverék előállítása, amely az NPN tartalmú vegyületek etetésével járó valamennyi hátrány kiküszöbölése mellett nagy hatékonysággal és a mérgezés veszélye nélkül, biztonságosan használható fel takarmány-kiegészítőként a fehérje szükséglet 30—50%-ának fedezésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél elérhető az NPN tartalmú vegyületek, takarmánysó és kristályvízmentes kalciumszulfát, ill. nátriumszulfát keverékéből víz hozzáadása után 24—120 MPa (240—1200 at) nyomással sajtolt nyalótömb alkalmazásával. Ez a nyalótömb ugyanis a víz hozzáadását követő kristályosodás és a sajtolás eredményeként, fogyasztás közben is szilárd tömb marad; az NPN vegyületek higroszkóposságát a kristályvízmentes kalciumszulfát, ill. nátriumszulfát hozzáadása ellensúlyozza. A kristályosodás megakadályozza az NPN-vegyületek és egyes ammóniumsók bomlását etetés közben, pl. lúgos környezet hatására. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a találmány szerinti nyalótömb alkalmazása esetén a nitrogén 300%-kal jobban értékesül, mint az NPN-vegyületek eddig ismert alkalmazási módjainál, vagyis a nitrogén értékesülése négyszeres. A kérődzők a karbamid- és ammóniumszármazékokat tartalmazó szilárd, préselt, száraz nyalókeveréket ad libitum, természetes válogatóképességük alapján egész nap folyamatosan fogyasztják. A száraz nyalókeverékből az állatok az enteroceptív (belső) reflexük alapján csak annyi NPN-vegyületet vesznek fel, hogy a vér ammónia, ill. karbamid tartalma az élettani maximumot ne haladja meg. A túlzott NPN- vegyület felvételt bizonyos mértékben korlátozza a keverék nátriumklorid-tartalma is. Ilyen körülmények között ammóniamérgezés nem jöhet létre, a glutaminsav-oxál-ecetsavtranszamináz (GOT), a glutaminsav-piruvát-transzamináz (GPT) és a serum-alkalikus-foszfatáz (SAP) aktivitása az élettani határértékeken belül marad. A találmány szerinti nyalókeverék lényege tehát, hogy 20—70% NPN-vegyületet, előnyösen karbamidot, karbamid-származékot, ill. ammónium-származékot, továbbá 20 —70% nátriumkloridot, előnyösen takarmánysót, valamint — szükség szerinti mennyiségben — kalcium-, ill. nátriumvegyületeket, fémion-tartalmú és egyéb biológiai hatású nyomelempremixeket, ill. vitaminokat tartalmaz. A keverék nátriumklorid tartalmának egy részét is, előnyösen az egyötödét kristályvízmentes nátriumszulfát helyettesítheti. A keverék összesen legfeljebb 50% kristályvízmentes kalciumszulfátot, kristályvízmentes nátriumszulfátot, kalciumkarbonátot, kalciumfoszfátot, nátriumfoszfátot, vagy ezek szükség szerinti keverékét tartalmazhatja. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy 20—70% NPN- vegyület, előnyösen karbamid, karbamid-származék, ill. ammónium-szárjnazék, 20—70% nátriumklorid, előnyösen takarmánysó, továbbá összesen legfeljebb 50% kalciumsó — amely lehet kristályvízmentes kalciumszulfát, kalciumkarbonát, ill. kalciumfoszfát — ill. nátriumsó — amely lehet kristályvízmentes nátriumszulfát, ill. nátriumfoszfát — valamint összesen legfeljebb 5% mennyiségben nyomelemeket, vitaminokat és antioxidánst tartalmazó adalék keverékét legfeljebb 5% víz hozzáadásával homogenizáljuk és a keverékből 24—120 MPa nyomáson nyalótömböt sajtolunk. A találmány szerinti nyalókeverék néhány példaképpeni kiviteli alakját az eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módjával kapcsolatban ismertetjük. 1. példa 20% takarmánykarbamidot, 70% takarmánysót, 5% kristályvízmentes kalciumszulfátot összekeverünk és 5% vizet adunk hozzá. A keveréket 24 MPa nyomáson szilárd tömbbé sajtoljuk és a tömböt 2—3 napon át, a teljes kristályosodás bekövetkeztéig pihentetjük. Az így nyert szilárd, nem porladó és nem rágható terméket 5 kg súlyú nyalótömbök alakjában fóliába csomagolva hozzuk forgalomba és kérődzőkkel takarmánykiegészítőként fogyasztatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
