180880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására
13 180880 14 nh3 51,7 súly% co2 45,6 súly% h2o 2,3 súly% A sztrippelők hőszükségletét a 10 vezetéken át 3600 kg, illetve a 11 vezetéken át 2000 kg telített, 20 kg/cm2 abszolút nyomású vízgőz betáplálása útján biztosítjuk [a kondenzáló egységben 9500 kg 6 kg/cm2 abszolút nyomású vízgőz fejlődik]. Az összkonverzió mintegy 78%. 11. példa A 10. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a széndioxid teljes mennyiségét a második sztrippelő egységbe vezetjük. Csaknem ugyanolyan eredményeket kapunk, mint a 10. példában. 12. példa A 10. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a szintézishez szükséges, 170 °C-ra előmelegített ammónia 50%-át a 19 vezetéken át a reaktor alsó zónájába vezetjük és így ott a NH3 : C02 mólarányt 7:1 értékre állítjuk be. így mintegy 80%-os konverzió érhető el. 13. példa A 10. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a szintézishez szükséges ammónia 25%-át 170 *C-ra való előmelegítése után a reaktor alsó zónájának fenékrészébe, míg további 25%-át 140 °C-ra való előmelegítése után a reaktor felső zónájának fenékrészébe tápláljuk be. így olyan eredményeket kapunk, amelyek jóságukat illetően a 10. és a 12. példa szerinti eredmények közé esnek. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás karbamid előállítására ammónia és szén-dioxid 170 "C és 205 X közötti hőmérsékleten és 100—250 kg/cm2 nyomáson 2,5-nél nagyobb, előnyösen 4—7 értékű NH3 : C02 mólaránnyal végrehajtott reagáltatásával, majd a vizet, ammóniát, karbamidot és ammónium-karbamátot tartalmazó nyers terméknek a reakciónyomással azonos nyomáson végzett sztrippelésével, ahol a sztrippelést két műveletben hajtjuk végre, éspedig az első sztrippelési műveletben hőcsere útján az ammónium-karbamátot elbontjuk, továbbá a bomlástermékként kapott ammóniát és széndioxidot az ammóniafölösleg egyik részével eltávolítjuk, míg a második sztrippelési műveletben közömbös gázt injektálunk, azzal jellemezve, hogy (i) az első sztrippelési műveletben eltávolított bomlástermékeket az ammóniafölösleg egy részével együtt közvetlenül, gázállapotban visszavezetjük a reakciózónába, (ii) (ii) a második sztrippelési műveletből származó, az ammóniafölösleg másik részét is tartalmazó gázelegyet hőcsere és sztrippelő ágensként szén-dioxid egyidejű injektálása után különítjük el, majd kondenzáljuk és a fölös gázok lefúvatás útján való eltávolítása után folyékony halmazállapotban a reakciózónába visszavezetjük, (iii) a reagáltatáshoz összesen szükséges ammónia 20—80 térfogat%-át, előnyösen 40—60 térfogat%-át 180—200 °C-ra előmelegítjük és az előmelegítés után injektáljuk az első sztrippelési műveletben, és (iv) adott esetben a karbamid előállítását két különböző, egymásután következő és egymás fölött elhelyezkedő reakciózónában hajtjuk végre úgy, hogy a második reakciózóna fölött elhelyezkedő első reakciózónába vezetjük az (i) és (ii) lépésben kapott anyagáramokat és itt a karbamát legnagyobb részét karbamiddá dehidratáljuk, majd a második reakciózónában — az első reakciózónáéval azonos vagy annál nagyobb NH3 : C02 mólarány tartása mellett — a dehidratálódást teljessé tesszük. (Elsőbbsége: 1978. 05. 03.) 2. Eljárás karbamid előállítására ammónia és szén-dioxid 170 °C és 205 “C közötti hőmérsékleten és 100—250 kg/cm2 nyomáson 2,5-nél nagyobb, előnyösen 4—7 értékű NH3 : C02 mólaránnyal végrehajtott reagáltatásával, majd a vizet, ammóniát, karbamidot és ammónium-karbamátot tartalmazó nyers terméknek a reakciónyomással azonos nyomáson végzett sztrippelésével, ahol a sztrippelést két műveletben hajtjuk végre, éspedig az első sztrippelési műveletben hőcsere útján az ammónium-karbamátot elbontjuk, továbbá a bomlástermékként kapott ammóniát és széndioxidot az ammóniafölösleg egyik részével együtt eltávolítjuk, míg a második sztrippelési műveletben közömbös gázt injektálunk, azzal jellemezve, hogy a reagáltatáshoz szükséges ammónia 20—80 térfogat%-át, előnyösen 40—60 térfogat%-át 180—200 *C-ra előmelegítjük és az előmelegítés után injektáljuk az első sztrippelési műveletben. (Elsőbbsége: 1977. 05. 18.) 3. Eljárás karbamid előállítására ammónia és szén-dioxid 170 °C és 205 ‘C közötti hőmérsékleten és 100—250 kg/cm2 nyomáson 2,5-nél nagyobb, előnyösen 4—7 értékű NH3 : C02 mólaránnyal végrehajtott reagáltatásával, majd a vizet, ammóniát, karbamidot és ammónium-karbamátot tartalmazó nyers terméknek a reakciónyomással azonos nyomáson végzett sztrippelésével, ahol a sztrippelést két műveletben hajtjuk végre, éspedig az első sztrippelési műveletben hőcsere útján az ammónium-karbamátot elbontjuk, továbbá a bomlástermékként kapott ammóniát és szén-dioxidot az ammóniafölösleg egyik részével eltávolítjuk, míg a második sztrippelési műveletben közömbös gázt injektálunk, azzal jellemezve, hogy (i) az első sztrippelési műveletben eltávolított bomlástermékeket az ammóniafölösleg egy részével együtt közvetlenül, gázállapotban visszavezetjük a reakciózónába, (ii) a második sztrippelési műveletből származó, az ammóniafölösleg másik részét is tartalmazó gázelegyet hőcsere és sztrippelő ágensként szén-dioxid egyidejű injektálása útján különítjük el, majd kondenzáljuk és a fölös gázok lefúvatás útján való eltávolítása után folyékony halmazállapotban a reakciózónába visszavezetjük, és (iii) adott esetben a karbamid előállítását két különböző, egymás után következő és egymás fölött elhelyezkedő reak5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
