180863. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felügyelet alatt álló rendszer kitűntett állapotai bekövetkeztének megállapítására és előrejelzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 180863 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1974. VII. 19. (ME-1754) NSZO3 G 08 B 19/00 Közzététel napja: 1982. VIII. 30. // ^ i fi í & v // ORSZÁGOS ■■ * , TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VIII. 31. Feltaláló: Szabadalmas Kása Zoltán villamosmérnök, Medicor Művek, Budapest Budapest j i ; \ Berendezés felügyelet alatt álló rendszer kitüntetett állapotai bekövetkeztének megállapítására és előre jelzésére 1 A találmány tárgya felügyelet alatt álló rendszereknek a személyzet beavatkozását, intézkedését igénylő és egyben meghatározó, kitüntetett állapotait megállapító és előrejelző berendezés. Felügyelet alatt álló rendszer alatt az olyan komplexumokat értjük, mint pl. egy ipari folyamat, üzem, atomreaktor, orvosi vizsgálat alatt álló emberi szervezet stb. Egy vizsgált rendszer mindenkori állapotáról a felügyelő személyzet a jellemző paraméterek mérése útján szerezhet információt. Bizonyos esetekben a megfigyelt paraméterek közül elegendő egynek-egynek a folyamatos figyelése, és ezen változók meghatározott tartományon kívülre esése egyértelműen jelzi a kitüntetett állapot fennállását. Ez a szoros korreláció az állapot és egy megfigyelt változó (ún. állapotjelző) között azonban nem általános. Főleg a bonyo­lultabb rendszerek (pl. az emberi szervezet) esetében csak több állapotjelző együttes megfigyeléséből, azok egymáshoz való viszonyából következtethetünk az állapotra. A szabályozások, a rendszerek működésébe történő be­avatkozások célja a rendszerállapot megváltoztatása. Ennek érdekében a rendszerről — mérés útján — információt kell szereznünk. A közvetlen mérésekkel azonban csak a rend­szer állapotjelzőiről szerezhetünk információt. Ahhoz, hogy a beavatkozáshoz szükséges ún. állapot-információt meg­kapjuk, további analitikai (adatredukciós) műveletekre van szükség: az egyes közvetlenül mért állapotjelző-értékeket egymáshoz kell viszonyítani, egyesekkel másokat korrigálni stb. Összefoglalva, a felügyelet alatt álló rendszerek állapo­tának mérése két lépésből áll: az állapotjelzők közvetlen méréséből, majd az állapotinformációt előállító analitikai műveletekből. 2 A hagyományos, felügyelő személyzettel végzett rendszer­megfigyelésben is léteznek műszerek, ezek az állapotjelzők közvetlen mérésre szolgálnak. A műszerek állásából a fel­ügyelő személy agyában alakul ki az az állapot-információ, amely alapján avatkozik be a rendszer működésébe. A rendszerállapotok állandó változása folyamatos megfi­gyelést követel, beavatkozásra azonban csak egyes meghatá­rozott állapotok bekövetkeztekor van szükség. A továbbiak­ban ezeket a felügyelő személyzettől konkrét intézkedéseket megkövetelő állapotokat nevezzük együttesen kitüntetett ál­lapotoknak. Ilyen kitüntetett rendszerállapot lehet pl. az optimális üzemállapot, teljes nyugalmi állapot, veszélyálla­­pot stb. Az automatikus figyelő-, jelző-, riasztóberendezések kiala­kításának két fő oka van. Egyrészt mentesíteni kívánják az állandó figyelés (az állapot-információ folyamatos előállítá­sa) alól a felügyelő személyzetet, csak a beavatkozást igénylő esetekben mozgósítva azt. Másrészt vannak olyan rendsze­rek (pl. egy szuperszonikus repülőgép) ahol a nagyszámú közvetlenül mért állapotjelző és az állapotok gyors megvál­tozása miatt rendelkezésre álló igen rövid idő lehetetlenné teszi az állapotinformáció hagyományos (ember által vég­zett) előállítását. A kitüntetett rendszerállapotok, különösen a veszélyálla­potok, automatikus jelzésére több megoldás ismert. Széles körben elterjedt az a módszer, amely szerint egy-egy közvet­lenül mért paraméter határátlépését követően, e határátlé­pést felhasználva történik meg a figyelmeztetés, a riasztás. Ismeretesek olyan megoldások is, amelyek több paraméter 5 10 15 20 25 30 180863

Next

/
Oldalképek
Tartalom