180862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékminták és mérési eredmények azonosítására

5 180862 6 A 27 kódazonosító elektronikus szerkezet részletes műkö­dése a következő. A D második adatcsatornán megjelenő 26 edénykód a 31 korrekciós értékképző adatbemenetére és a 30 aritmetikai egység — amely példánkban előjelhelyes ösz­­szeadás végzésére alkalmas — egyik adatbemenetére kerül. A 31 korrekciós értékképző kimenete az E adatcsatornán keresztül — amely az előjeles korrekciós értéket szolgáltatja — a 30 aritmetikai egység másik adatbemenetével van össze­kötve. A 30 aritmetikai egység kimenetén megjelenő adat a C címcsatornán keresztül a 29 adattároló címbemenetére jut. A 29 adattároló adatbemenctére a B első adatcsatornán keresztül a 19 mintakód olvasó által leolvasott 13 mintakód kerül. Az f kiolvasásvezérlő vonal egyrészt a 31 korrekciós értékképző vezérlő bemenetéhez, másrészt a 29 adattároló olvasás vezérlés bemenetéhez van kapcsolva. Amennyiben az f kiolvasásvezérlő vonalon keresztül utasítjuk a 29 adattáro­lót, hogy a C címcsatornán megjelenő címadatnak megfelelő címről tegye ki a tartalmat a H kimeneti adatcsatornára, a 31 korrekciós értékképző kimenetén, azaz az E adatcsator­nán megjelenik az előjeles korrekciós érték, amelyet a 30 aritmetikai egység előjelhelyesen hozzáad a D második adat­­csatornán megjelenő 26 edénykódhoz, és így a C címcsator­nán a 23 mérőhelyen tartózkodó 18 műveleti edény 26 edény­kódja jelenik meg. Példaképpeni berendezésünkben, ha a 17 műveleti edény mozgató szerkezetben 45 darab 18 műveleti edény foglal helyet és a 17 műveleti edény mozgató szerkezet az óramutató járásával megegyező irányban forog, valamint az óramutató járásával ellentétes irányban a 16 áttöltési hely és a 23 mérőhely között 4 darab 18 műveleti edény van, akkor a korrekciós értékek: ( + 40) és ( — 5). A 31 korrekciós értékképző működése tehát a következő, ha az f kiolvasásvezérlő vonalon kiolvasás utasítás jelenik meg, amennyiben a D második adatcsatornán megjelenő 26 edénykód 5, akkor az E adatcsatornára ( + 40)-ct tesz ki. Ha a D második adatcsatornán megjelenő 26 edénykód 5, akkor az E adatcsatornára (- 5)-öt tesz ki. A g beírásvezérlő vonal a 29 adattároló írás vezérlő bemenetéhez csatlakozik. Amennyiben ezen a vonalon keresztül beírás utasítást adunk, a 29 adattároló a C címcsatornán megjelenő címre eltárolja a B első adatcsatornán ekkor lévő 13 mintakódot. Mivel ekkor az f kiolvasásvezérlő vonalon nem jelenhet meg kiolvasás utasítás, és így a 31 korrekciós értékképző műkö­dése le van tiltva, ennek kimenetén, azaz az E adatcsatornán zérus jelenik meg. így tehát ebben az esetben nulla jelenik meg a 30 aritmetikai egység másik adatbemenetén, és emiatt a C címcsatornán megjelenő adat megegyezik a D adatcsa­tornán lévő adattal, azaz a 16 áttöltési helyen tartózkodó 18 műveleti edény 26 edénykódjával. Általánosságban a következő szabály adható meg a kor­rekciós értékek kiszámítására, amennyiben az adott beren­dezésen belül a 14 mintavételező hely, a 16 áttöltési hely és a 23 mérőhely vagy mérőhelyek egymáshoz viszonyított helyzete nem változik, és a 18 műveleti edények egymáshoz viszonyított helyzete, valamint darabszáma állandó és a 26 edénykód 1 és N közötti egész szám értéket vehet fel, akkor K = L + 1 vagy K - L-N + l ahol: K — az előjeles korrekciós érték, L —a 18 műveleti edények mozgási irányában haladva, a 16 áttöltési hely és a 23 mérőhely között elhelyezkedő 18 műveleti edények darabszáma, N — a 26 edénykód legnagyobb értéke. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a 23 mérőhely fogalmat igen ‘ág értelemben használtuk. Nem lényeges, hogy a minták mérése fizikailag is ezen a helyen történjék. Általánosságban 23 mérőhely alatt a berendezésnek azon helyét vagy helyeit értjük, amely helyeken a 22 folyadékminták vagy azok egy részének mintavételezés utáni azonosítása történik. A 22 (folyadék(minta fogalmat is sokkal tágabb értelemben hasz­náltuk, mint szokásos. A 23 mérőhelyen tartózkodó anyag már nem az eredeti minta, amely a 14 mintavételező helyen bekerült a berendezésbe, hanem csak részben abból szárma­zik. Ennek ellenére nem tettünk megkülönböztetést az elne­vezésben, az eredeti, a 10 mintaedényben helyet foglaló és abból mintavételezett, a berendezésben, a műveletek közben megváltozó folyadékminták között, mert az eredeti mintát megváltoztató műveletek nem képezik jelen találmány tár­gyát. A találmány szerinti mintaazonositó eljárás és berendezés előnyeit a következőkben lehet összefoglalni: 1. A 12 mintaedénytár-továbbító szerkezet és a 17 művele­­tiedény-mozgató szerkezet deszinkronizációja esetén is biz­tosítja a mérésre kerülő folyadékminták egyértelmű azonosí­tását. 2. A 168 257 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett többciklusú méréshez szükségtelen újabb 19 min­takód olvasók beépítése. 3. Egycsatornás kémiai analizátorokban, vagy pl. minta­elosztó és hígító berendezésekben több 23 mérőhely kialakí­tását teszi lehetővé újabb 20 edénykód olvasók beépítése nélkül. Csak a korrekciós értékek változnak a 23 mérőhelyek elhelyezkedése szerint. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyösen alkal­mazható sorozatban végzett vegyelemzéseknél kémiai anali­zátorokban, ahol a minták a mérés során szétosztásra, áttöl­tésre kerülnek és nem maradnak meg az eredeti mintatartó­ban. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás folyadékminták (22) és mérési eredmények azo­nosítására, egy vagy többciklusú mérésnél, amelynél minden egyes mintaedényhez (10) egy mintakódot (13) rendelünk, majd mintavételezéskor a folyadékmintát (22), illetve annak egy részét műveleti edénybe (18) töltjük át, azzal jellemezve, hogy minden egyes műveleti edényhez (18) ugyancsak egy kódot, ún. edénykódot (26) rendelünk, és mintavételezéskor a mintakódot (13) és az áttöltés helyén (16) lévő műveleti edényhez (18) rendelt edénykódot (26) leolvassuk, és erre az edénykódra (26) mint címre a mintakódot (13) adattárolóba (29) beírjuk, majd a műveleti edényeket (18) továbbléptet­jük, és a műveleti edényben (18) tartózkodó folyadékmintán (22) különböző műveleteket végzünk egészen addig, amíg adott számú lépés megtétele után a mérőhelyre (23) nem ér, majd a mérőhelyen (23) tartózkodó műveleti edényben (18) lévő folyadékminta (22) mintakódjának (13) a címét úgy kapjuk meg, hogy az áttöltési helyen (16) ekkor tartózkodó műveleti edény (18) edénykódjához (26) egy korrekciós érté­ket előjelhelyesen hozzáadunk, és az így előállított adatról, mint címről, az adattárolóból (29) a mintakódot (13) kiol­vassuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy minden egyes mérőhelynél (23) kor­rekciós értékként kétféle konstans számértéket alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kétféle korrekciós érték 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom