180850. lajstromszámú szabadalom • Csillapító szerkezet berendezések külső- vagy belső ütések és/vagy rezgések elleni védelmére
MAf.YAR SZABADALMI 180850 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1979. V. 25. (MA-3160) NSZO3 B 65 B w Közzététel napja: 1982. VIII. 30 F 16 F 3/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV. 30. ^^Szabücíaími Tár. Feltaláló: Endrőczi Gábor oki. gépészmérnök 40%, Ránky Miklós oki. gépészmérnök 60%, Budapest Szabadalmas: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Csillapító szerkezet berendezések külső, vagy belső ütések, és/vagy rezgések elleni védelmére 1 A találmány tárgya csillapító szerkezet berendezések külső, vagy belső ütések, és/vagy rezgések elleni védelmére. Ilyen szerkezeteket, eszközöket alkalmaznak minden olyan helyen, ahol cél egy berendezés védelme a külső környezeti hatások ellen, vagy a gerjesztett rezgés, vagy ütés tovaterjedésének megakadályozása. Mint ismeretes a mechanika és az elektronika fejlődésével egyre jobban előtérbe kerül a műszerek és készülékek védelme a környezet felől jövő dinamikus hatásokkal szemben. Mind az üzemeltetés, mind pedig a szállítás területén sok esetben elengedhetetlen követelmény a megfelelő ütés- és rezgéscsillapítást biztosító tokozás, alapozás, vagy csomagolás. Az ütés és rezgésigénybevételek egyidejű csillapítása összetett feladat, különösen, ha viszonylagosan kis tömegű a védendő műszer, vagy készülék, és nagy intenzitásúak az igénybevételek. A rezgéscsillapításhoz megfelelő átviteli karakterisztikájú rugalmas felfüggesztés kell, hatékony ütéscsillapítás pedig akkor érhető el, ha a csillapító szerkezet az ütési energiát képes azonnal tárolni, majd ezt a saját frekvenciájának megfelelő nagyobb periódusidejű, de jóval kisebb amplitúdójú tranziens formájában közli a védett készülékkel. Ebből következik, hogy a hatásos ütés-csillapításhoz nagy belső elmozdulási képesség kell. Műszerek, készülékek dinamikus védelmére számos ütés- és rezgéscsillapító megoldás ismeretes. A dinamikus védelem lényegében két készülék, vagy tárgy, vagy térrész között valamilyen szűrő típusú közvetitő elem, vagy közeg közbeiktatásán alapszik. 2 Az ismert csillapító szerkezetekben alkalmazott csillapító elem, vagy közeg csillapítási tulajdonságainak hátrányai és előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: — A viszkózus, pneumatikus és egyéb, sebesség-arányos elven csillapító megoldások folyamatos rezgések esetén hatásosak, de ütés-csillapításra kevésbé alkalmasak. Az ütéskor keletkező nagy pillanatnyi sebességek miatt ez a típusú csillapítás keményen viselkedik. A csillapító erő a pillanatnyi sebességgel arányos és azzal ellentétes irányú. A hiszterézis (anyag belső csillapítása) csillapítási elven működő megoldások alkalmasak ütés-csillapításra is, de csillapító képességük erősen korlátozott, főleg nagyobb energiájú igénybevételek esetén. — A Coulomb vagy száraz-súrlódásos elven működő megoldások a legalkalmasabbak az együttes ütés- és rezgéscsillapításra. Az eddig ismert csillapító szerkezetek egydimenziós kivitelűek, két vagy háromdimenziós igénybevételek csillapítására nem alkalmasak. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi nehézség egyidejű kiküszöbölése és olyan csillapító szerkezet kialakítása, amely intenzív igénybevételek esetén is kiváló többdimenziós, progresszív csillapitókészséggel rendelkezik, keresztérzékenysége kiemelkedően csekély, a szerkezet súlya kicsi és felépítése egyszerű. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően olyan csillapító szerkezet kialakításában jelölhetjük meg, amely kis tömegű berendezések intenzív ütés és/vagy rezgés igénybevételek esetén is kiváló többdimenziós, progresszív 5 10 15 2C 25 30 180850
