180844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző anyagú minták nedvességtartalmának meghatározására

3 180844 4 ben nagyon lassan — kb. 100 mA/m/perc sebességgel — változtatják. Amikor a térerősség elérte a pontos rezonan­cia-feltételt, a rádiófrekvenciás híd kimenetén 10 '5—10 1 relatív értékű amplitúdó-változás mérhető. Nyilvánvaló, hogy 8 A/m-nél keskenyebb jel csak akkor mérhető, ha a rádiófrekvenciás jelforrás és mágneses tér ingadozása a rezo­nancia-abszorpciós görbe szélességéhez képest elhanyagol­ható — nem rosszabb néhány tized A/m-nél — , ami 10 5 —10 * relatív pontosságnál jobb frekvencia- és mágneses tér-stabilitást és homogenitást igényel. Az előbbiekben vázlatosan ismertetett MMR mérőberen­dezések a többi nedvességmérési eljárással szemben mutat­kozó nagy pontosságuk, a dielektromos állandó mérésnél felsorolt hibákkal szembeni érzéketlenségük és az egy perc­nél rövidebb mérési idejük miatt igen jelentős előnnyel ren­delkeznek. Hátrányuk viszont, hogy tetemes súlyuk követ­keztében robusztusak és helyhez kötöttek, a precíziós ampli­túdó-mérési technika miatt nagyon bonyolultak és költsége­sek (10—80-e$), beállításuk és kezelésük nagy szakértelmet igényel, éppen ezért a szokásos ipari és mezőgazdasági körül­mények között nem is használhatók. Egy ilyen MMR mérő­­berendezést ismertet a Magyar Fizikai Folyóirat különnyo­mata (11. kötet, 177—189. oldal, 1963). A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valamennyi ne­hézség egyidejű kiküszöbölése és olyan berendezés kialakítá­sa, mely egyszerű felépítésű, olcsó, hordozható, beállítása és kezelése könnyen elsajátítható és nem igényel nagy szakértel­met. A szokásos ipari és mezőgazdasági körülmények között is jól használható, ugyanakkor megtartja az ismert MMR mérőberendezések előnyeit, tehát alkalmas különböző hidro­géntartalmú anyagok, például mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek és papírféleségek nedvességtartalmának meghatáro­zására nagy pontossággal, egy percnél rövidebb idő alatt. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek megfelelően a mérőfrekvencia változtatásában — szabályozásában —, a rezonancia-abszorpciós görbe első deriváltjának lassú felraj­zolásában és kijelzésében jelölhetjük meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a mag mágneses rezonancia-görbe integrális intenzitása és az integrális inten­zitás deriváltjának csúcsértéke arányos a rezonancia­abszorpciót létrehozó nedvességtartalommal. Az MMR ned­vességmérésnek az az elméleti bázisa, hogy a proton mágne­ses rezonancia-spektrum integrális intenzitása a víztartalom­mal lineárisan változik. Ez a linearitás nagyobb nedvesség­­tartalomnál a spektrum amplitúdójára is igaz, tehát a spekt­rum amplitúdójának mérése — megfelelő kalibrációval — közvetlenül a minta nedvességtartalmát adja. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás továbbfejlesztése, amelynél a hidrogéntartalmú minták nedvességtartalmának meghatározását permanens mág­nes és rezonancia-abszorpciós mérőkör segítségével vé­gezzük. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a rezonancia-abszorpciós mérőkör frekvenciáját a hangolási tartományban folyamatosan egy alacsonyabb frekvenciaértékről kiindulva egy magasabb frekvenciaér­tékre növeljük, illetve csökkentjük, miközben egy etalon­mintával rezonancia-abszorpciót hozunk létre. Ezután a rezonancia-abszorpcióhoz tartozó frakvenciát rögzítjük, majd az etalon-minta helyére a mérendő mintát helyez­zük. Ezt követően a rádiófrekvenciás mérőkör frekven­ciáját hirtelen egy alacsonyabb fj frekvenciaértékre csök­kentjük. Ezután, erről az alacsonyabb frekvenciaérték­ről elindulva, a rádiófrekvenciás mérőkör frekvenciáját lassú — például néhány tizedpercig tartó — változtatással egy magasabb, f4 frekvenciaértékig növeljük, miközben a mérendő minta rezonancia-abszorpciós görbéjének derivált­­j it képezzük, és a görbe csúcsértékét digitális voltmérővel megmérjük. Ezt követően a digitális voltmérőn beállított é rtéket rögzítjük és végül a mérendő minta százalékos ned­­\ ességtartalmát a digitális voltmérőről leolvassuk. Mint látni fogjuk, ezen intézkedések viszonylagos egyszerűségük ellené­re is maradéktalanul biztosítják a fentiekben említett össze­tett követelmények egyidejű kielégítését. A találmány értelmében célszerű, ha a rezonancia­­abszorpcióhoz tartozó frekvencia rögzítésekor a rezonancia­­abszorpciót például jelzőlámpával kijelezzük. Ez a feladat, mint látni fogjuk, egyszerű áramköri kialakítással megold­ható, mely egyidejűleg a mérőfrekvencia egyszerű beállítását ’S biztosítja. Előnyös, ha a hangolási tartományban a mérőkör frek­venciájának változtatását a mérőkör feszültség-hangolású kondenzátorára kapcsolt változó egyenfeszültségű szinttel oiztosítjuk. Célszerű továbbá, ha a rezonancia-abszorpciós görbe deriváltjának felrajzolását az f2 alsó közbenső és az f3 első közbenső frekvencia-tartományban egyszeres lefutású 'urészjellel végezzük. Ez előnyös azért is, mert ezen fűrészjel befejező szakasza a digitális voltmérő beállított értékének "ögzítésére is felhasználható. A találmány szerinti berende­lés előnyösen alkalmas az előzőekben ismertetett eljárások foganatosítására és az olyan ismert berendezés továbbfej­lesztésére, amelynek modulált mágneses térben elhelyezett kereszttekercses vevőtekercsből és kondenzátorból álló rá­diófrekvenciás mérőköre van. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a berendezésnek legalább két kimenettel ellátott MMR mérőkészüléke van, amely szabá­lyozó és kiértékelő készülékre kapcsolt és ezen készülék kimenete vissza van vezetve az MMR mérőkészülék bemene­tére. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a találmány szerinti berendezés ilyen egyszerű kialakításával maradéktalanul biz­tosítja a már említett összetett követelmények egyidejű kielé­gítését. Célszerű, ha a találmány szerinti szabályozó és kiértékelő készülék funkcionálisan automatikus frekvenciaszabályo­zó-, rezonancia-abszorpció kijelző- és nedvességtartalom ki­értékelő részkészülékre van felosztva. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés néhány példakénti kiviteli alakját, a rezonancia-abszorpciós és az egyes áram­körök kimenőjeleit tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra folyadék és szilárd anyag rezonancia görbéje; a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakja; a 3. ábra a találmány szerinti MMR mérőkészülék egy példakénti kiviteli alakja; a 4. ábra az automatikus frekvencia-szabályozó és kijelző­készülék egy-egy példakénti kiviteli alakja; az 5. ábra a nedvesség-meghatározó készülék egy példa­kénti kiviteli alakja; a 6. ábra a rezonancia-abszorpciós görbe integrális inten­zitása; a 7. ábra a rezonancia-abszorpciós görbe deriváltja; a 8. ábra a rezonancia-abszorpciós görbe második deri­váltja; a 9. ábra a feszültség hangolású kondenzátor kapacitás­feszültség karakterisztikája; a 10. ábra a rezonancia-abszorpciós görbe deriváltja és a csúcsdetektor kimenő feszültsége; all. ábra az egyes lefutású fűrészjel idődiagramja. A rajzokon az egyes készülékek és áramkörök kimeneteit 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom