180836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési eljárásainak vizsgálatára és/vagy az optimum megkeresésére
9 180836 10 dioxid minimumát és maximumát a nevelő felület másik két szélén kapjuk az előbbivel analóg módon. A minimális és maximális gázkoncentrációjú szélek között a gázkoncentráció folytonos és monoton eloszlása alakul ki. 4. példa Ebben a példában a találmány szerinti berendezésnek egy elsősorban élettani alapkutatásokra alkalmas kiviteli alakját mutatjuk be. A nevelő tér felépítése a kezelési feltételek biztosítása szempontjából lényegében megegyezik a 1—3. példában már bemutatott kiviteli alakkal, ezért a berendezésnek ezt a részét itt nem részletezzük újra. A berendezés nevelő terében programozással (vezérléssel), illetve szabályozással koordinálhatóan mozgatható egy vagy több mérő egység van, amellyel a kezelési feltételek vagy a kezelt anyag tulajdonságának hely szerinti eloszlásai kezelés közben feltérképezhetek. A vizsgált paraméterek számától és minőségétől függően egy ilyen koordináltan mozgatható mérőegység állhat távvezérelt televíziós kamerából, termçviziôs kamerából talaj-, illetve léghőmérséklet, talaj-, illetvé légnedvességet, továbbá megvilágítást érzékelő szondákból, és a talajból, a vizsgált kísérleti egyedekből, illetve a légtér meghatározott pontjaiból mintát vevő mintavevő eszközökből, illetve ezek kombinációjából. Az egyes érzékelők, illetve mintavevő eszközök a méréshez, illetve vizsgálathoz a nevelt élő szervezetek adott elrendezéséhez viszonyítva alkalmas helyzetbe hozhatók, és a vizsgált kísérleti anyaggal, illetve elrendezéssel kapcsolatos információkat adatgyűjtő, kiértékelő rendszerbe továbbítják. 5. példa A találmány szerinti berendezésnek ebben a példában ismertetett kiviteli alakját az 1—4. példákban bemutatott részleteken kívül az jellemzi, hogy a kezelési feltételeknek megfelelő paraméter-eloszlások iránya egy vagy több kezelési feltétel vonatkozásában szabadon irányítható azáltal, hogy a kezelő térben a kezelőasztal és a kezelési feltételek eloszlásait létesítő kezelő egységek egymáshoz viszonyított helyzete átrendezéssel vagy átkapcsolással beállítható. E megoldással a kezelő egységek többcélú használhatósága biztosítható, mint az 1—4. példákban bemutatott megoldásokkal. 6. példa E példában a találmány szerinti berendezés levegő hűtőfűtő vagy párásító és/vagy gázadagoló egységének egy könynyen megvalósítható kiviteli alakját mutatjuk be a 7. és 8. ábra alapján. A 64 kísérleti növényeket meghatározott vagy tetszőleges időpontban meghatározható elrendezésben a furatokkal ellátott speciális kiképzésű 63 nevelő ill. tenyésztő felületen helyezzük el. A friss levegőt a 61 és 62 csöveken keresztül a 69 és 70 ventillátorok szívják be. A beszívott friss levegő a beavatkozó-kezelő egységként szolgáló 71 és 72 elpárologtatókon keresztül kerül a 62 nevelő ill. tenyésztő felület alatti 73 keverőtérbe, ahol ellenáramú keveréssel kialakul a programozott hőmérséklet, páratartalom és/vagy gázeloszlás. A szükséges párát és a gázt a 65 és 66 párásító és a 67 és 68 gázadagoló—amelyek a berendezés beavatkozó-kezelő egységeit képezik —juttatják a friss levegőbe. Az ellenáramú 73 keverőtér a legalább kétfél® állapotú ill. összetételű levegő és/vagy gázkomponens monoton eloszlásának előállítására szolgáló beavatkozó-kezelő egység. A teljes szabályozó rendszer, a mérő érzékelők, valamint a programegységek, továbbá a hűtőrendszer kompresszorai és egyéb hűtéstechnikai szerelvényei a rajzokon nincsenek feltüntetve. A nevelő tér világítási rendszerének felépítése lényegében megegyezik az 1—5. példában már bemutatott kiviteli alakokkal, ezért itt nem részletezzük. A berendezés az alábbi módon üzemel: Az egyik rendszeren, mely a 61 cső, 69 ventillátor, 71 elpárologtató, 65 párásító és 67 gázadagoló egységekből áll, beállítjuk a kísérlet szempontjából szükséges környezeti feltétel (hőmérséklet vagy páratartalom vagy gázkoncentráció) minimális értékét, majd a másik rendszeren, mely a 62 cső, 70 ventillátor, 72 elpárologtató, 66 párásító és 68 gázadagoló egységekből áll, a maximális értéket. A 63 nevelő illetve tenyésztő térben kezelt és vizsgált élő szervezetek térbeli elrendezésének és formáinak meghatározására érzékelőként ill. érzékelő egységként a 74 televíziós kamera, a hőmérséklet-eloszlás vizsgálatára pedig a 75 termovíziós kamera szolgál. Jól látható, hogy a 63 nevelő ill. tenyésztő felület felett bármely pontban a beállított környezeti feltétel a minimális és maximális érték között olyan értéket vesz fel, amelyet az adott pontnak a két rendszertől mért távolsága határoz meg. Minél jobban megközelítjük a szóban forgó meghatározott ponttal valamelyik rendszert, annál jobban érvényesül annak hatása és fordítva. így a két rendszer között (a minimális és maximális értékek között) a programozott környezeti feltétel hely szerinti eloszlása alakul ki. Bonyolultabb működtetés is megvalósítható a fenti berendezés segítségével. Például a 18 világítótestekkel és az ismertetett hűtő-fűtő rendszerrel egyidőben hozunk létre különböző gradienseloszlásokat. Egy másik változat szerint előbb egyenletes megvilágítás és csak a hűtő-fűtő rendszer gradiense hat a kezelt anyagra, majd egy idő múlva a 18 világítótestek helyzetének megváltoztatásával megvilágítási gradienst is létrehozunk. Természetesen fordított sorrendben is történhet a gradiensek beállítása, és úgy is eljárhatunk, hogy az egyik, mindkét vagy egyéb környezeti tényezőnél ismétlődően homogén, ill. gradienskezeléseket váltogatunk egymással. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés élő szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési eljárásainak vizsgálatára és/vagy az optimum megkeresésére, amelynek az élő szervezetek kezelésére és/vagy vizsgálatára szolgáló, vezérléssel és/vagy szabályozással beállítható környezeti tényezős nevelő, illetve tenyésztő felülete és/vagy nevelő tere van, és abban az élő szervezetekre ható környezeti tényezők értékeit érzékelő elemei és/vagy adott esetben az élő szervezetek tulajdonságait érzékelő elemei vannak, azzal jellemezve, hogy a nevelő-, illetve tenyésztő felületen (2, 27, 63, 44) és/vagy nevelő térben legalább két környezeti tényező vonatkozásában, környezeti tényezőnként legalább egy érzékelője (4, 30, 51, 74, 75) és legalább egy, a környezeti tényezők — állandó vagy változó — monoton eloszlását létesítő beavatkozó-kezelő egysége (1, 7, 11, 12, 18, 21, 24, 25, 26, 33, 43, 46, 48, 65, 66, 67, 68, 71, 72, 73), továbbá önmagában ismert egy vagy több vezérlőegysége és/vagy programozható szabályozó egysége van; az egyes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
