180829. lajstromszámú szabadalom • Csillebetoló berendezés gépesített bányaüzemi aknarakodóhoz
5 180829 6 — az együttes működtetés a gyártási pontosságra érzékeny, komplikált geometriájú vezető-pályamechanizmust igényel, — a csillehatárolónál fellépő ütközőerők a működtető erőgépre közvetlenül átadódnak és azt károsan terhelik, ezenfelül a kifejtett fékezőerő, illetve a fékút nem kellőképpen szabályozható. A találmány szerinti kitolás oldali határolóműnél és levonószerkezetnél a határolómü is és a levonószerkezet is külön működtető egységgel van felszerelve, amelyek összehangolt működése a vezérléssel biztosított. A határolóműben a csillék megfogásakor fellépő ütközőerőt feszítőrugó fogja fel, ezáltal az ütközöerő nem hat vissza a működtető hengerekre. A csillebetoló berendezés aknazár és vágányzár egységeinek a találmány szerinti egyik lehetséges kiviteli alakjánál a működtető energiafajtával szemben való érzéketlenséget a következőképpen biztosítottuk- A vágányzár feladata a csillebetolón egymás után vagy rendszertelenül érkező csillék feltorlaszolása, majd a betolási művelet előkészítéseként a megfelelő időpontban történő egyenkénti adagolása az aknazár felé. Az adagoló vágányzár egyik ismert megoldásánál a vágányzárhoz 2 db csillefogó tartozik, amelyek működtetése munkahengerrel történik; a két csillefogó ellentétes szinkronműködését a munkahenger és a csillefogók közti csuklós rudazat biztosítja. A találmány szerinti adagoló vágányzár konstrukciós kialakítása lehetővé tette a csillefogók közti bonyolult csuklós rudazat elhagyását, azáltal, hogy mindkét csillefogóhoz külön működtető henger van rendelve, amelyeknek az ellentétes irányú szinkronműködését a hengerek megfelelő vezérlésével biztosítjuk. A csillék mozgási energiáját a síntalpszint alá süllyesztett beépítésű soros és párhuzamos kapcsolású tekercsrugók amortizálják. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a csillebetoló berendezés előnyös kiviteli alakjaira tartalmaznak példát. A rajzokon az 1. ábra a csillebetoló berendezés egy előnyös kiviteli példáját mutatja; az egyes szerkezeti egységek elrendezését és működtető elemeinek kinematikai vázlatát elölnézetben, a 2. ábra a csillebetoló alvázszerkezete fölülnézetben, a 3. ábra a 2. ábra A—A vonal mentén vett metszete, a 4. ábra a találmány szerinti csillebetoló berendezés aknazárja és adagoló vágányzárja oldalnézetben, az 5. ábra a csillebetoló berendezés betolóvezetéke elölnézetben a 6. ábra a betolóvezeték fölülnézete, a 7. ábra a 6. ábra B—B vonal mentén vett metszete, a 8. ábra a csillebetoló berendezés lengőpadja elölnézetben, a 9. ábra a csillebetoló berendezés kitolás oldali határolóműve és levonószerkezete elölnézetben. Az 1—3. ábrákon a csillebetoló berendezés alvázszerkezetének kialakítása, felépítése, a szerkezeti egységek elrendezése és működéstani láncolata látható. A lépcsős kiképzésű 23 betonalaphoz 26 vázrögzítő csavarkötéssel vannak a 9 alváz kereszttartók rögzítve. A 9 alváz kereszttartókra 26 vázrögzítő csavarkötéssel van az 1 vázszerkezet I profilú 8 alváz főtartó eleme rögzítve, amelyre a 25 sínszál fekszik fel. A 8 alváz főtartó elemek, illetve a 25 sínszálak a szállítandó csillék nyomtávjának megfelelő egymáshoz képesti távolságban vannak a 9 alváz kereszttartókhoz csavarozva. A 8 alváz főtartó elemek és a 9 alváz kereszttartók egymáshoz rögzítve alkotják az 1 vázszerkezetet. Az 1 vázszerkezet hosszanti elemekre tagozódik, amelyeknek hosszát célszerűen a ráépítendő szerkezeti egység nagysága határozza meg. A/ 1 vázszerkezet a 23 betonalaphoz 26 vázrögzítő csavarkötéssel van rögzítve, a 8 alváz főtartó elemek a 9 alváz kereszttartókhoz 27 főtartó rögzítő csavarkötéssel vannak rögzítve. Mindkét csavarkötés fölülről hozzáférhetően szerelhető, oldható. A 2. ábrán két, egymástól független vázszerkezetre épülő betolóág látható. A 3. ábrán a 2 betolóvezeték elhelyezkedését láthatjuk, a 8 alváz főtartó elemek között. A 2 betolóvezeték 14 felső vezetőpálya, 15 összekötőelem és 16 alsó vezetőpálya elemekből áll (5—7. ábra), amelyeknek az egymással érintkező felü'etei forgácsolással megmunkált, tehát pontosan illeszthető felületek. A 2 betolóvezeték 14, 15, 16 elemei 17 vezetőpálya rögzítő csavarkötéssel rögzíthetők egymáshoz. A 17 vezetőpálya rögzítő csavarkötés fölülről bontható, aminek következtében a 2 betolóvezeték teljes hosszában fölülről szerelhető. A 23 betonalap és az 1 vázszerkezet közti távolság meghatározásánál elegendő az 1 vázszerkezetre építendő szei kezeti egységek működés közbeni helyigényét figyelembe venni, javítás, szerelés céljára a vázszerkezet alatt nem szükséges teret kialakítani. A 4. ábrán a 6 vágányzár csillefogóinak elrendezése és működtető egységei láthatók. A 6 vágányzár 10, 11 működtető hengerekből, 5, 5a csillefogókból, és 12, 13 tekercsrugókból áll. A 6 vágányzár az 1 vázszerkezethez van rögzítve. A 6 vágányzárnak a feladatából adódóan kettő csillefogóval kef rendelkeznie, hogy a csillék feltorlaszolását, illetve egyenkénti adagolását biztosítani tudják. Ezért kettő 5, 5a csillefogó van egymástól meghatározott távolságban az 1 vázszerkezetre szerelve, amelyek mindegyikére külön 10, 11 működtető henger van szerelve. Az 5, 5a csillefogók ellentétes szinkronműködését a 10,11 működtető hengerek vezérlésével biztosítjuk. Az 5, 5a csillefogók 12, 13 tekercsrugókkal vannak felszerelve, amelyek a csillék ütközési energiáját amortizálják. A 12, 13 tekercsrugós amortizátorok a 10, 11 működtető hengerek védelmét is szolgálják, mivel a csillék ütközéséből adódó erőhatásokat felfogják, azok nem károsíthatják a 10, 11 működtető hengereket. Ez a tény a 6 vágányzárnál lehetővé teszi, hogy elektromos henger, hidraulikus henger és pneumatikus henger is alkalmazható működtető egységként, mivel a 10, 11 működtető hengerek és az 5,5a csillefogók közti merev kapcsolatot a fenti konstrukció föloldja. A 2 betoló vezeték 14, 15, 16 elemei által meghatározott vezetőpályában van a 3 betolótömb, amely feladata a csillék kasbajuttatása. A 3 betolótömb mozgatását a 35 fogazott lánc végzi, amelyet hidromotor, légmotor, vagy villamos nyomatékmotor egyaránt működtethet. A 8. ábrán a 4 lengőpad látható, amely a 28 lengőpadszárnyból, az ahhoz mereven rögzített 24 emelőtalpból áll. A 4 lengőpad a 19 csuklós emelőmü közbeiktatásával kapcsolódik a 18 működtető hengerhez. A 18 működtető henger az 1 vázszerkezethez csuklósán van rögzítve. A 19 csuklós emelőmű középső csuklópontjánál a 24 emelőtalphoz illeszthető 29 talpfelület van kiképezve. A 4 lengőpad mozgása 30 csuklópont körül az alábbiak szerint történik: emeléskor a 18 működtető henger a 19 csuklós emelőmű 29 talpfelületét fölfelé tolja, az emeli a 24 emelőtalpat, és ezzel együtt a 28 lengőpadszárnyat is. A lefelé történő elmozdulás a 18 működtető henger nyomásának megszüntetése után a 28 lengőp idszárny súlyának hatására következik be, egészen addig, amíg a 28 lengőpadszámy orra a szállítókasban fel nem fekszik. Mivel a 24 emelőtalp és a 29 talpfelület ilyenkor elválik egymástól, nincs merev kapcsolat a 28 lengőpad-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
