180821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás K-humát alapú maradékszenet tartalmazó anyag előállítására
MAGYAR SZABADALMI 180821 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS iÉ|Bp|L Nemzetközi osztályozás: fSf Bejelentés napja: 1977. VIII. 12 (KO—2870) NSZO3 C 01 B 31/16 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. ^-^a!álrnár'w^> . ( Szabadalmi Tár. Megjelent: 1985. IV. 30. M^TULAJDON^Kozicz Lászlóné oki. vegyészmérnök, 10%, Lázár Tibor oki. vili. és közg. techn., 30%, Mező Árpád oki. vegyész, 30%, Tatabánya Réczey István oki. vegyészmérnök, 30%, Budapest Eljárás maradékszenet tartalmazó K-humát alapú anyag előállítására i A találmány tárgya szénmaradékokat tartalmazó K- humát tartalmú anyag előállítására alkalmas eljárás. A tőzegből, lignitből és barnaszénből lúgos feltárás során kinyert anyag a huminsav sója, a humât. A humát gyenge sav és erős bázis sója, így vízben oldva lúgosán hidrolizál. 5 A lúgos oldat semlegesítésekor kiválik a vízben oldhatatlan huminsav. A huminsav különböző szerkezetű anyagokból összeépült, kolloid méretű makromolekula fenol, karboxil, keton, amino, kínon, hidrokinon, lakton és éter funkciós csopor- 10 tokkal. Az elemanalízis szerint átlagosan 54% szenet, 37% oxigént, 4% nitrogént és 5% hidrogént tartalmaz. A huminsav molekulasúlya a nyersanyagtól, az előállítás módjától, a pH-tól és a tárolási időtől is nagymértékben függ. Különösen nagy molekulasúlyú huminsavak nyerhetők eocén korú 15 szenekből, ha a lúgos feltárást követő kicsapás alacsony pH-n történik. A 6.5-s pH-n kicsapott huminsav molekulasúlya pl. csak egyharmada a 4-s pH-n kicsapott huminsav molekulasúlyának. A huminsavhoz adagolt elektrolitok, fehétjék, zsírok a huminsav látszólagos molekulasúlyát 15— 20 30-szorosára növelik. így pl. az eocén korú szénből 6.5-s pH-n leválasztott 5000-s molekulasúlyú huminsav már 0.2 mólos NaCl oldat hatására 75 000-s molekulasúlyú lesz. A huminsav előállítására a szakirodalom számos módszert ismertet. Ezekre általában az jellemző, hogy a szenet 25 híg, 1—4%-os alkálihidroxid hozzáadásával néhány óra alatt feltárják, s az oldatot a fel nem tárt szénmaradékoktól centrifugálással vagy ülepítéssel különválasztják. Az így nyert alkálihumát oldat szárazanyagtartalma 3—4%. Ebből bepárlással állítják elő a szilárd alkálihumátot, vagy sav 30 '180821 2 adagolással csapják ki a huminsavat, melyet szűrés, vagy centrifugálás után szintén megszárítanak. Közvetlenül szilárd Na-humátot előállító technológiát ismertet a 47 827 lsz. román szabadalmi leírás. A finomra őrölt, előmelegített szénporhoz megfelelő töménységű, elő- , melegített NaOH oldatot adnak. A felszabaduló reakció ^ hatására a huminsav feltáródása intenzív keverés közben rövid idő alatt végbemegy, s a keverőbői közvetlenül por formájú Na-humátot vesznek ki. A szilárd alkálihumátot és huminsavat széles körben hasznosítják: az iparban nagy mennyiséget használnak fel fúróiszap massza adalékként, vagy kerámia massza adalékként. Jelentős fogyasztója a mezőgazdaság, ugyanis a különböző növények fejlődését serkenti, a műtrágyák, növényvédőszerek tartam-hatását is nagymértékben növeli. Egyes tisztított huminsav származékok előnyösen felhasználhatók az állattenyésztésben takarmány kiegészítőként is. A mezőgazdasági felhasználhatóság fokozása érdekében egyes eljárások (pl. az 1 439 036 lsz. francia szabadalom) szerint a feltárt humáthoz ammónia gázt vezetnek, ezzel a keletkező termék N- tartalmát nagymértékben növelik. A tiszta alkálihumát oldatot előállító eljárások közös hátránya, hogy a viszonylag kis koncentrációjú oldatok szárításának magas az energiaigénye. E mellett a humát feltáródása alacsony hőfokon lassan megy végbe, a kihozatal is alacsony, a maradék szénben sok a fel nem tárt huminsav, a kihozatal mindössze 20—30%. Ha viszont magasabb hőfokon akarják a reakciót lejátszatni, ez külső hőközlést igényel, s kedvezőtlen biológiai aktivitású humát keletkezik. A szilárd végterméket biztosító 47 827 lsz. román szabadal- —
