180814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersdarab és szerkezet forgattyúkönyökök kovácsolására
7 180814 8 irányában, A megfolyt anyag középső részét a 23 hajlítószerszám villaalakú alakító üregébe nyomjuk. Ez az alakító üreg lefelé keskenyedik és szélessége alul kisebb, mint a kovácsolt nyersdarab eredeti átmérője. Ez a rányomás tehát az adott szakasz vízszintes irányú leszűkítését eredményezi. A villaalakú alakító üreg benyomott anyaggal való feltöltése alatt és a feltöltés után az anyagot a munkalöket alatt felülről tovább sajtoljuk. Az anyag részben kifolyik az alakító üregből és a tovább zömített anyaggal együtt a hajlítószerszám két oldalán 27a zömített dudorokat képez. így jön létre a forgattyúkönyök nyersdarabja. Ekkor megszakítjuk a munkalöketet és a sajtolófej kismértékű megemelése után eltávolítjuk a 26 kovácsoló nyerget. Ezután ismét működtetni kezdjük a sajtológépet. A további munkalöket alatt a nyersdarabot a megfolyatás irányával ellentétes irányban a hajlítószerszám révén meghajlítjuk és kétoldalt tovább zömítjük. A kovácsolási eljárás akkor ér véget, ha az alsó 7 matricatartók felfekszenek az 1 tartókon. A 27a zömített dudorokból a 33 forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek keletkeznek, amelyek a tengelycsapokon a forgattyúval ellentétes irányban nyúlnak túl. A kész forgattyúkönyököt a sajtolófej visszahúzódása alatt kihúzzuk a szerszámbetétek közül. Erre a célra lehúzószerkezet szolgál, amelynek 30 karjai mindkét oldalon közrefogják a 23 hajlítószerszámot. Ezekben a karokban 31 üregek vannak, amelyek a tangelycsapok felőli forgattyúkarok kialakítására szolgálnak. A 30 karok 32 vonórudak segítségével 16 tartókkal vannak összekötve. A 16. ábra szerinti kiviteli alak értelmében a szerkezet alsó gépegysége hasonló szerkezetű, mint az 1. ábrán látható szerkezeté, azzal a különbséggel, hogy a 23 hajlítószerszám két támasztó elemen nyugszik, amelyek oldalirányban eltolhatóak. A felső gépegység ezzel szemben másképp van felépítve. A ferde 16a megvezető idomok helyett ennél a kiviteli alaknál a 18 matricatartókhoz vízszintes 16b megvezető idomok vannak kialakítva. A 24 tartóelem, a 25 üllő és a 26 kovácsoló nyereg analóg módon vannak beépítve, mint az 1—3. és a 6—13. ábrák szerinti berendezésnél. Az ilyen felépítésnél a felső gépegység magassága kisebb, mint az előzőé, ezért az egész szerkezet magassága is kisebb. Az üllő, a kovácsoló nyereg és a hajlítószerszám eltávolítása után a fenti szerkezetet zömítésre is fel lehet használni. A 16—20., a 23. és 24. ábrákon feltüntetett kiviteli alak működésmódja a következő: Nyitott állapotban (16. ábra) a kovácsolandó rúdalakú 27 anyagot az alsó 20 matricákra helyezzük (17. ábra) és működésbe hozzuk a sajtológépet. A rajzon a sajtolóasztal 28, a sajtolófej pedig 29 hivatkozási számmal van jelölve. A munkalöket alatt a felső 18 matricatartók az alsó 7 matricatartókhoz nyomódnak. Az 5 és 11 csuklós emelő helyzetének a függőleges szimmetriasíktól való eltérése és a felső 18 matricatartók mozgatható elrendezése következtében a bal- és jobboldali matricák vízszintes irányban egymással szemben mozognak. Ezáltal zömíteni kezdjük a két matricapár homlokfelületei közé eső rúdszakaszt. A zömítés alatt a 26 kovácsoló nyereg felfelé megakadályozza az anyag megfolyását. Ezért a rúd palástfelülete Sítn az oldalon nem domborodik ki. így csupán a 26 kovácsoló nyereg két oldalán kis préselési sorja keletkezik, amely azonban további feldolgozás szempontjából nem bír jelentőséggel. A zömített anyagot lefelé és oldairányban vezetjük meg. Az 5 és 11 csuklós emelők kitérése miatt a 27 anyag a munkalöket alatt a 23 hajlítószerszámhoz közelít. A zömített anyagot benyomjuk a hajlítószerszám villaalakú alakító üregébe. Ennek eredményeként összeszűkül az adott rúdszakasz. Az anyag részben kifolyik az alakító üregből és a tovább zömített anyaggal a 23 hajlítószerszám két oldalán 27a zömített dudorokat képez. így a forgattyúkönyök olyan nyersdarabja jön létre, amely a 21. és 22. ábrákon látható. Ekkor megszakítjuk a munkalöketet és a sajtolófej némi megemelése után eltávolítjuk a 26 kovácsoló nyerget. Ezután a sajtológépet ismét beindítjuk. A további munkalöket alatt a nyersdarabot a 27a zömített dudorok csúcspontjaival ellentétes irányban meghajlítjuk. A kovácsolási eljárás akkor ér véget, ha az alsó 7 matricatartók felfekszenek az 1 tartókra. A 27a zömített dudorokból a 33 forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek keletkeznek, amelyek a forgattyúkönyökkel ellentétes irányban túlnyúlnak a tengelycsapokon. A kész forgattyúkönyököt egy újabb sajtolási löket alatt kihúzzuk a 23 hajlítószerszám alakító üregeiből. Ehhez a felső gépegység két 34 lökőfejjel van ellátva, amelyek lefelé kitolhatok és alsó helyzetükben a rajzon föl nem tüntetett retesszel rögzíthetők. A sajtológép kinyitása után ezeket a lökőfejeket letoljuk és rögzítjük, majd a 23 hajlítószerszám 35 támasztóelemeit oldalirányban eltoljuk és a sajtológépet működésbe hozzuk. A 34 lökőfejek rányomódnak a 23 hajlítószerszám felső felületére és azt lefelé tolják. A sajtológép újbóli kinyitása után a kész forgattyúkönyök leemelhető a 20 matricákról. A forgattyústengelyek kialakítása másképp is történhet, mint ahogy ezt a rajzok alapján leírtuk. El lehet készíteni például először külön a nyersdarabot, amely nyersdarab kialakítása körülbelül annál a munkalépésnél fejeződik be, amelyet a 7. vagy 18. ábrák mutatnak. Ez a nyersdarab olyan féltermék, amely bármikor zömítéssel és egyidejű hajlítással forgattyús tengellyé alakítható tovább. Ez a további feldolgozás már ismert berendezésekben is történhet. A nyersdarabon kialakított zömített dudorok lehetővé teszik a forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek kialakítását, mimellett a forgattyú fémszerkezetének szálai is szabályos elrendezésűek maradnak. A rajzokon a forgattyús tengely kialakításának legegyszerűbb módja látható egyetlen forgattyúkönyökkel. Kézenfekvő, hogy a találmány szerint több forgattyúkönyökkel rendelkező tengelyek is kialakíthatók. Ez esetben a nyersdarab minden olyan helyen, ahol a forgattyúkönyök kialakítása szükséges, két excentrikus 27a zömített dudorral van ellátva. Ezek a dudorok térben a forgattyús tengelyen előirányzott könyökök helyének megfelelően vannak kialakítva. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás forgattyúkönyökök kovácsolásához, ahol egy rúdszakaszt tengelyirányban kétoldalról zömítünk és a zömített szakasz középső részét a zömítés irányára merőlegesen meghajtjuk, azzal jellemezve, hogy a zömítés során a zömített rúdszakasz középső részének hajlítása előtt a megfolyt anyagot úgy tereljük, hogy a zömített rúdszakasz mindkét végtartományában egy-egy, és csakis egyetlen, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elhelyezkedő zömített dudor (27a) alakuljon ki, amelyek csúcspontja a szándékolt hajlítás irányával ellentétes oldalon helyezkedik el. (1978.11. 22.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a zömített dudorokat (27a) úgy alakítjuk ki, hogy a zömítés alatt a zömített rúdszakasz középső részét a szándékolt hajlítás irányával ellentétes irányba benyomjuk és a benyomott anyag középső részét villaalakú alakító üregen nyomjuk át. (1978. 01. 14.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a beszorítás alatt és után az alakító 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
