180814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersdarab és szerkezet forgattyúkönyökök kovácsolására
3 180814 4 A találmány által megoldandó feladat olyan módszer kialakítása forgattyúkönyökök kovácsolásához, amellyel a forgattyúcsapok felől a forgattyúkarokon nagyobb kiugró részeket lehet kialakítani. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a zömítés alatt a megfolyt anyagot a zömített szakasz középső részének hajlítása előtt úgy vezetjük meg, hogy a zömített szakasz mindkét végén a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elhelyezkedő zömített dudor alakuljon ki, amelyek csúcspontja a szándékolt hajlítás irányával ellentétes oldalon helyezkedik el. A fenti zömített dudorok kialakítása a további kovácsolási eljárás során lehetővé teszi terjedelmesebb kiugrórészek kialakítását a forgattyúkarok forgattyúcsapok felőli oldalán. Ezek a kiugró részek vagy maguk is röpsúlyként vannak kialakítva, vagy röpsúlyok vannak rájuk felerősítve. Az így elkészült forgattyúkönyökben a fémszerkezet szálai teljesen kifogástalan állapotban maradnak. A zömített anyag megvezetése a két zömített dudor kialakításánál különböző eljárások alkalmazásával történhet. Az egyik ilyen eljárás abból áll, hogy a zömítés alatt a zömített rúdszakasz középső részét a zömítőszerszámok mozgásának irányára merőlegesen és a szándékolt hajlítással ellenkező irányban benyomjuk, és a benyomott anyag középső részét villaszerű alakító üregen, kaliberen nyomjuk át. Ezáltal az előbb említett középső rész keresztmetszetét összeszűkítjük. A találmány szerinti eljárásban előnyös lehet, ha az átnyomás alatt és után az alakító üregben levő anyagot addig sajtoljuk, míg ezen anyag egy része kifolyik az alakító üregből. Az eddigi eljárásokból már ismert munkalépést, vagyis egy rúd kétoldali zömítését forgattyút képező középső részének egyidejű hajlítása mellett az ilyen két excentrikus zömített dudort létrehozó eljárásnál a találmány értelmében egy további munkalépés előzi meg, ahol a rudat kétoldalt zömíteni kezdjük, egyidejűleg középső részét a forgattyú végleges hajlításával ellentétes irányban benyomjuk és a középső részt alakító üregen nyomjuk át. A két excentrikus zömített dudor másik kialakítási módja, abból áll, hogy a zömítés alatt a zömített szakasz palástfelületének egyik oldalára az anyag megfolyását behatároló elemet helyezünk el, amelynek felszíne egybeesik a rúd palástvonalával, az átellenes oldalon pedig a zömített anyag középső részét egy villaalakú üregen nyomjuk át, ezáltal leszűkítjük a fent említett középső rész keresztmetszetét. A találmány szerinti eljárásban a forgattyúkönyök kialakítása vagy egyetlen munkalépésben történik, vagy a rúdból először olyan nyersdarabot alakítunk ki, amely valamennyi helyen, ahol forgattyúkönyök kialakítása szükséges, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusap elrendezett két-két zömített dudorral rendelkezik. Ezután egy külön munkalépésben ezen a nyersdarabon egy vagy több forgattyúkönyököt kovácsolunk ki. Ezért a találmány tárgyát képezi a fent említett rúdalakú nyersdarab is, amely azokon a szakaszokon, amelyek forgattyúkönyök kialakításához vannak előkészítve, palástfelületének egyik oldalán a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elrendezett két-két zömített dudorral rendelkezik, amely dudorok egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el, a nyersdarab palástfelületének másik oldala pedig ugyanott vagy nyeregalakú, vagy legalább részben egybeesik a nyersrúd alkotójával. Könnyen belátható, hogy mind a zömített dudorokkal átellenes oldalon levő palástfelület nyeregszerű kialakításánál, mind a nyersdarab olyan palástfelületénél, amely legalább részben egybeesik a nyersrúd alkotójával, ezeken a palástfelületeken bizonyos egyenetlenségek pl. préselési sorják keletkezhetnek. Ezek az egyenetlenségek illetve préselési sorják a nyersdarab kész forgattyúkönyökökké való átalakításánál azonban nem bírnak jelentőséggel. A találmány szerinti eljárás a szerszámok és a felszerelési eszközök bizonyos átalakítása után különböző ismert berendezésekkel is megvalósítható. A találmány szerinti eljárás megvalósításához különösen alkalmas az a szerkezet, amely szintén ezen találmány tárgyát képezi. A találmány szerinti szerkezetben — hasonlóan a már ismert szerkezetekhez — a fejrész és a gépállvány között két megosztott zömítőmatrica van elrendezve, amelyekbe a kovácsolandó anyagot két oldalról beszorítjuk és azt a zömítőmatricák egymással ellentétes és a sajtolófej löketének irányára merőleges mozgása révén zömítjük. A két zömítőmatrica homlokfelületei közötti tér középső szakaszán hajlítószerszám és üllő helyezkedik el, amelyek a forgattyú zömített anyagból történő kialakítására szolgálnak. A matricák osztósíkjának egyik oldalán a zömítőmatricarészek olyan csuklós emelőkhöz kapcsolódnak, amelyek a gépállványon vannak ágyazva. Ezek a csuklósán alátámasztott matricarészek a matricák osztósíkjának másik oldalán levő matricarészekkel menesztők révén vannak összekötve. A fent említett szerkezetben a találmány értelmében az üllőnek két munkafelülete van, amelyek a munkalöket alatt cserélhetők. Előnyös, ha az üllő két cserélhető munkafelülete úgy van kialakítva, hogy a tulajdonképpeni üllő egy oldhatóan rögzített kovácsoló nyereggel van kiegészítve. Az üllőnek azonban két olyan munkafelülete is lehet, amelyek például egy revolvertartó révén egymással kicserélhetők. Ha a nyersdarab kialakítása a zömített rúdszakasz középső részének megfolyatásával történik, előnyös, ha a szerkezet ferde megvezető idomokkal van ellátva, amelyek az üllő irányában összetartanak. Ezeken a megvezető idomokon mozgatható matricarészek vannak elrendezve, amelyek menesztők révén vannak a csuklósán alátámasztott matricarészekkel összekötve. A forgattyúkönyökök kialakítását illetve levételét a szerszámokról lehúzószerkezet könnyíti meg, amelynek karjai kétoldalról közrefogják a hajlítószerszámot. A lehúzószerkezet ezen karjai üregekkel vannak ellátva, amelyek a forgatytyúkarok tengelycsapok felőli oldalának kialakítására szolgálnak. A találmány szerinti berendezés másik kiviteli alakjánál a forgattyúkönyök levételét a szerszámokról az könnyíti meg, hogy a hajlítószerszám eltolható támasztóelemeken fekszik fel és az üllő közelében lökőfejek vannak elrendezve, amelyek a hajlitószerszám irányában kitolhatok. A szerkezetben jelentkező kedvezőtlen feszültségeket azáltal szüntethetjük meg, hogy a zömítőzónához közelebb eső belső csuklós emelők alsó ágyazásai az alsó gépállványt képező tartók alsó nyúlványaira támaszkodnak. Ezek a tartók egy széthúzott H betű alakjára emlékeztetnek. A belső csuklós emelők felső ágyazásai a matricák osztósíkja alatt, az alsó matricatartókon vannak elrendezve. A zömítőzónától távolabb eső külső csuklós emelők alsó ágyazásait azon nyúlványok támasztják alá, amelyek a H alakú tartók felső részében vannak kialakítva. A külső csuklós emelők felső ágyazásai a matricák osztósíkja fölött, az alsó matricatartókon helyezkednek el. Egy ilyen szerkezet esetében az alsó gépállványt képező tartók nincsenek hajlító igénybevételnek kitéve, csupán hosszirányú húzásnak. A zömítőmatricákra nem hat erőpámyomaték. A csuklós emelők terhelései 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
