180806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szóródási áram fémszerkezetekre gyakorolt befolyásoló hatásának csökkentésére, valamint kapcsolási elrendezés és érzékelő az eljárás foganatosítására
180806 13 14 részében, a felső széltől kb. 10 cm távolságban, három 52,53 és 54 kábelcsatlakozó van elrendezve, és ezekhez csatlakoznak a 40, 50 és 17 fém-segédelektródák 41,51 és 175 kábelei. Közvetlenül a tartó 391 köpenyének felső széle alatt, egymással szemben két 393 és 394 lyuk van fúrva, ezek a lyukak a 37 érzékelőnek az elektrolitból, vagyis a talajból való kihúzására szolgálnak. Közvetlenül a 177 válaszfal fölött a 39 tartó 391 köpenyében négy 395, 396, 397 és 398 lyuk van kialakítva; ezek a lyukak az elektródáknak vízzel történő öntözésére szolgálnak. A 15. ábrán a találmány szerinti hordozható érzékelő egy másik kiviteli alakja látható hosszanti tengelymenti metszetben, míg a 16. ábra a 15. ábrának PP' vonala menti metszetét, a 17. ábra pedig az A A' vonal menti metszetet szemlélteti. A dielektromos anyagból készült üreges 39 tartó csőalakú 391 köpenyének belső terében rögzített Cu/CuS04 19 normál elektróda úgy van elrendezve, hogy a 39 tartó fenekét képezi, és a 39 tartó 391 köpenyének külső falán még két 40 és 50 fém-segédelektróda van elhelyezve, amelyeknek csupasz fémből levő mérőfelületei aktiv felületként Sí = 100 cm2 és S2 = 10 cm2 méretűek. Az Sj = 100 cm2 mérőfelületű 40 fém-segédelektróda átmérője d = 11,3 cm. A 19 normál elektróda 57 szigetelő bevonattal ellátott porózus 195 edényből áll, amely vizes rézszulfáí oldattal öntözött kristályos rézszulfát töltéssel van ellátva. A porózus 195 edénybe hengeres 191 rézelektróda van merítve, amelynél a réz tisztasága legalább 99,9%-os. A porózus 195 edény dielektromos 58 záródarabbal van lezárva. Ezen túlmenően a porózus 195 edénybe 194 perforált csövecske van bementve, a 192 töltés öntözésére. A 194 perforált csövecske 59 dugóval van lezárva. A 39 tartó felső részén a 39 tartó 391 köpenyében három 52, 53 és 54 kábelcsatlakozó van elhelyezve; ezekhez csatlakoznak a 40 fém-segéd-, a 19 normál és 50 fém-segédelektródákról kivezetett 41, 176 és 51 kábelek. A 39 tartó 391 köpenyének felső részén közvetlenül a széle alatt a 391 köpenyben egymással szemben két 393 és 394 lyuk van kiképezve, az érzékelőnek a talajból történő kihúzása céljára. Közvetlenül a 177 válaszfal fölött, a 39 tartó 391 köpenyében négy 395, 396, 397 és 398 lyuk van kialakítva; ezek az elektródáknak vízzel való öntözésére szolgáinak. A találmány szerinti hordozható érzékelők nemcsak arra alkalmasak, hogy mérjük és meghatározzuk velük a szóródási áram által előidézett befolyásoltságot, hanem arra is, hogy velük az elektrokémiai védelem védelmi fokát meghatározzuk. Ezeket az érzékelőket mindig ott alkalmazzuk, ahol a talajba rögzítetten ágyazott érzékelőket nem lehet alkalmazni a polarizációs potenciál mérésére. Alábbiakban példa kapcsán magyarázzuk részletesebben a találmány szerinti eljárást és a találmány szerinti kapcsolási elrendezést. A találmány szerinti eljárást, amely a szóródási áram befolyásoló hatásának csökkentésére szolgál, egy idegen 15 szerkezet, például csővezeték kapcsán ismertetjük, ahol ezt a 15 szerkezetet egy másik, katódosan védett 13 szerkezet, például szintén csővezeték áramtere befolyásolja; az ismertetést az 1., 2. és 3. ábra kapcsán végezzük. A katódos védelem állomása 7 egyenirányítójának hálózatába soros kapcsolásban automatikus 1 árammegszakítót kapcsolunk, amelynek tíz másodperces megszakítási ciklusa van a „bekapcsolt” állapot és öt másodperces a „kikapcsolt” állapot számára. A katódos védelem állomásának normális üzeme folyamán 17 fém-segédelektródát galvaníkusan csatlakoztatjuk a védett 13 szerkezethez, vagyis a 6 mérőberendezés D és E kapcsait 34 galvanikus csatlakozással összekötjük egymással, míg a 23 galvanikus csatlakozást az F és B kapcsok között megszüntetjük. A szóródási áram befolyását csökkentő találmány szerinti eljárás foganatosítása céljából végzett mérés előtt a 34 galvanikus csatlakozást a D és E kapcsok között lekapcsoljuk, a 17 fém-segédelektróda csupasz fémfelületét egy bizonyos ideig, például harminc percen át, depolarizáljuk. A 17 fém-segédelektróda depolarizálása után nagyellenállású 25 regisztráló voltmérővel, amelynek pozitív pólusát a 6 mérőberendezés C kapcsára, és negatív pólusát annak E kapcsára kötjük, mérjük egy Cu/CuS04-ből levő 19 normál elektródával szemben a 17 fém-segédelektróda (Q acélfelület) rákapcsolási potenciálját. A potenciálérték közvetlenül a 34 galvanikus csatlakozás megszüntetése után legyen UQ(ki)= —0,97 V és harminc perces depolarizáció után Uwi) = 0,85V. Kikapcsolt 22 kikapcsoló mellett és a 20 regisztráló milliampermérő lekapcsolása után a 6 mérőberendezés E és F kapcsai közé az 5 mérőhelyre mérőt kapcsolunk. A 17 fém-segédelektróda (Q acélfelület) és a befolyásolt 15 csővezeték (P acélfelület) közötti 33 ellenállás mért értéke gyakorlatilag megegyezik a fém-segédelektróda R0Q földellenállásával, például RpQ(ki) = R0Q(kj)=63 ohm. Hasonlóképpen mérjük a befolyásolt 15 szerkezet és a befolyásoló 13 szerkezet (Q acélfelület) közötti 30 ellenállást is azáltal, hogy a 23 és 24 galvanikus csatlakozások lekapcsolása mellett, az ohmmérőt az A és B kapcsok közé kötjük. A 30 ellenállás értéke legyen R0P(ki)=0,34 ohm. A mérés után a kapcsolást ismét kezdeti állapotába hozzuk. Közben az 1 árammegszakítót működésbe hozzuk és tartósan kikapcsolt 22 kikapcsoló mellett a 4 mérőhelyen a katódos védelem kikapcsolt állapotának időközében a befolyásoló 13 szerkezet-talajrendszer és a 19 normál elektróda között mérjük a rákapcsolási potenciál értékét, miközben a nagyellenállású 25 regisztráló voltmérőt pozitív pólusával a 6 mérőberendezés C kapcsára, negatív pólusával pedig annak D kapcsára csatlakoztatjuk. A mért érték legyen U0(ki) = -0,95 V. Hasonló módon mérjük a 3 mérési helyen a befolyásolt 15 csővezeték-föld-rendszer rákapcsolási potenciálját. A mért érték legyen U = — 0,66 V. Az ellenőrző értékelést az alábbi egyenlet szerint számítjuk ki: V-0,66 + 0,85 -0,85 + 0,95 0,09 Tételezzük fel, hogy a galvánáram értéke nulla, ekkor az U potenciálnak az alábbi értéket kellene elérnie: Ha a depolarizáció, vagy fordított kapcsolás esetén a polarizáció nem folytatódna például annak következtében, hogy egy akkumulátort alkalmazunk, vagyis hogy a 17 fémsegédelektróda, mint anód, és a 13 szerkezet mint katód van alkalmazva, úgy szükségesnek mutatkozik, hogy megvizsgáljuk az alábbi különbségértéket: J -J = J m PQ OQ g amely az ismertetett esetben Jg= + 0,0143 értéknek élei meg. Ekkor a szóródási áram Js = Jm-Jg (4) (5) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 lesz és J = 0, J = J s mg 7
